A hétvégén a Sárvár közelében található Farkas-erdőben zajlott a magyar légierő történetének egyik legeredményesebb pilótája, vitéz nemes Molnár László főhadnagy lezuhant gépének kutatása. Ennek eredményeiről a kutatást koordináló Savaria Múzeum Régészeti Osztályának Facebook oldalán tettek közzé beszámolót, amit változtatások nélkül közlünk.
A magyar jogi szabályozás értelmében a régészet hatásköre az őskor kezdetétől az 1711-es szatmári békéig tartó időszakra terjed ki. A későbbi korok tárgyi kultúrájának földben rejlő elemei, így a világháborús hadszínterek kutatása is egyfajta szürke zónába tartozik a jogi szabályozás szempontjából. Mivel a fémkeresős kutatások koordinálása nagyrészt a múzeumok régészeti osztályainak hatáskörébe sorolódott, így nem ritkán előfordul, hogy részt veszünk későbbi korok emlékeinek megkutatásában is.
A Sárvár közelében található Farkas-erdőben szervezett, múlt szombaton zajlott kutatás kezdeményezője dr. Pozsgay Péter volt. A kutatásban részt vettek a Savaria Múzeum Régészeti Osztálya és az Iseum Savariense Régészeti Műhely és Tárház munkatársai, az Önkéntes Területvédelmi Tartalékosok Győr-Moson-Sopron megyei zászlóaljának tagjai, illetve a Savaria Múzeum és a Soproni Múzeum „civil” fémkeresősei is. Összesen 22 lelkes önkéntes.
A Farkas-erdőnek már a története is izgalmas. Az 1300-as évektől királyi birtokként szerepel a forrásokban. Később a terület a Nádasdy család tulajdonába került. 1803-ban a sárvári uradalmat Habsburg-Estei Ferdinánd Károly főherceg vásárolta meg, majd hozományként III. Lajos, az utolsó bajor király birtokába került.
A trianoni Magyarország egyik legnagyobb, egybefüggő, 7.200 hektáros erdeje egykor nagyjából 60.000 hektáron terült el. Nevével kapcsolatban több történet is közszájon forog. Egy 1252-es okiratban szereplő „ama Farkas erdeje” szófordulat kapcsán a legvalószínűbb, hogy a Bejc nemzetségbeli Farkas prépost lehetett a névadója. Egy másik történet szerint a Héder nembéli Kőszegi Ivánról kapta volna a nevét, akit békétlen természete miatt „ragadozó farkas”-ként emlegettek. Mások nemes egyszerűséggel az egykor itt élt farkasokhoz kötik az elnevezést.
Vitéz nemes Molnár László fhdgy., a magyar légierő történetének legsikeresebb pilótájának Messerschmitt Bf 109 típusú gépét – ami a II. világháború legkorszerűbb vadászrepülőjének számított – 1944. augusztus 7-én amerikai Mustangok lőtték le az erdő felett. A pilóta halálának pontos körülményei tisztázatlanok. Ami bizonyos, hogy a fiatal tisztnek sikerült kiugrania, testét pedig hosszú idő után találták csak meg ejtőernyőjével egy fára akadva. Ma a megtalálás helyén emlékmű áll. A repülőgép kilométerekkel odébb zuhant le, és két napig égett A helyi parasztok beszámolói szerint a becsapódás még több kilométerrel odébb is érezhető volt.
A becsapódás helyén ma is egy szobányi méretű, vízzel feltelt kráter tátong, a gép alkatrészei pedig több száz méteres körzetben szóródtak szét a felszínen. A fent említett égés nyomait is sikerült azonosítanunk a gödör környékén foltokban jelentkező vörös, égett réteg formájában. A projektünk elsődleges célja az volt, hogy a roncs korabeli elszállítását követően a helyszínen maradt érdemi töredékeket felgyűjtsük, amelyek a jövőben egy Molnár László életének szentelt kiállítás részét fogják képezni.
A kutatás másodlagos célja volt a terület régészeti szempontú feltérképezése is, de a repülőgép maradványain kívül csak egy vaskés, egy kovácsolt vasszeg, illetve egy Mária Terézia idejéből származó, Szűz Máriát ábrázoló, „PATRONA HUNGARIAE” feliratú réz dénár került elő szórvány lelet gyanánt.
További képek:
(Savaria Múzeum Régészeti Osztály Facebook oldal bejegyzése nyomán SzKR)