Ki sodorja háborúba Törökországot?

Önmerénylet? A kormány, vagy valamelyik titkosszolgálat? Megalománia, szavazatszerzés? A PKK robbantott volna? Egyedül, vagy segítséget kapott? Esetleg egy másik hárombetűs cég?

Valószínűleg mindenki értesült a múlthét közepén történt törökországi robbantásos merényletekről. Egy február 17-én Ankarában, egy pedig másnap, az ország dél-keleti részében. Mindkét robbantás katonai célpontokat érintett.

ankara

Furcsa, hogy az események után néhány órával már a merénylőkről mindent tudni véltek a hatóságok. Természetesen a PKK és a YPG („Jepege”) okoltatott török részről.

A PKK érthető is lenne, hiszen hagyományosan rossz a török – (törökországi) kurd viszony, de a YPG-nek megvan a saját baja Szírián belül is. Ez pedig az Iszlám Állam, az Al-Nuszra Front, az úgynevezett mérsékelt ellenzék, stb. A YPG ott jönne képbe, hogy a fentebb felsorolt szervezetek, és még több tucatnyi más szabadcsapat között elég halvány az átmenet: ugyanazon emberek időről-időre felismerhetőek más-más színekben, mikor éppen mennyire mérsékelten terrorista és kannibál, szóval ezek a szervezetek támogatásuk jelentős részét Törökországból kapják, ott kaptak (kapnak) kiképzést, fegyvereket, a török biztonsági erőktől zavartalanul működhetnek, közlekedhetnek a határ mindkét oldalán, sőt kereskedelmi kapcsolatot is ápolnak Törökországgal, elég az Iszlám Állam olajkonvojaira gondolni.

CQVOpiiXAAEZYSz (clicks: 1)

oil-tank-truck-destroyed-by-russia (clicks: 5)

Mindezt megfejeli, hogy a török hadsereg csapásokat szokott ugyan mérni az Iszlám Állam állásaira, az általa megszállt településekre, de rendszerint az után, hogy azt a YPG, vagy az SDF – Szíriai Demokratikus Erők-, átvette az ellenőrzést a terület felett.

Látszik ebből, hogy indíték volt ugyan a merényletekre, de mi értelme lenne kiprovokálni egy török beavatkozást Szíriában?

Aligha állt tehát a kurdok érdekében a merénylet, persze ettől még lehetettek ők. Soha ilyen közel nem álltak egy saját ország megalakításához, még akkor is, ha nem beszélhetünk olyanról, hogy „A kurdok”. Tucatnyi, megosztott, rivalizáló frakcióról kel beszélnünk az esetünkben.
Pár hónapja átruccant a török hadsereg Irakba, hetekre megszállta az iraki kurdok által ellenőrzött területek egy részét, úgy kellett az USA-nak kikönyörögnie onnan. Ezt nyilván Szíriában szeretnék elkerülni az ottaniak.

Első ránézésre lehetne egy sima False Flag művelet, hogy Törökországnak végre legyen alapja keményebben beavatkozni, esetleg be is vonulni Szíriába és/vagy Irakba is, hogy kiterjessze a határait és rátegye a kezét egy-két olajkútra, miegymásra, meg hogy egy takarosat tisztogathasson valahogy a kurdok közt, tekintettel a hagyományosan ellenséges kapcsolatokra. Meg is kérdezhetnénk, hogy rendben, de mégis ki vagy mi a felelős a robbantásokért, ha önmerénylet volt? Az Erdogan-kormány? A hadsereg? Valamelyik titkosszolgálat?

Ne felejtsük el, hogy Törökország és Oroszország viszonya erősen megromlott a szíriai háború miatt, lévén Moszkva ragaszkodik Aszadhoz és kormányához, Ankara viszont komoly pénzeket ölt már ezen kormány megbuktatásába.
Kiváltképp ellenséges a viszony, mióta az orosz légierő sok száz, Törökország és az Iszlám Állam által elfoglalt és üzemeltetett olajkutak között ingázó olajszállító tehergépkocsit semmisített meg, valamint több, olajkitermeléshez használt létesítményt. Erre jött rá az orosz SzU-24M lelövése, ami talán, pár pillanatra átcsúszott török légtérbe egy olyan bevetéssorozat alatt, amit Moszkva Washingtonon keresztül előre egyeztetett a NATO-val.

Valamelyikük biztosan arcvesztéssel fog ebből kijönni, éppen ezért kézenfekvő lenne Ankarának, hogy bevonuljanak szárazföldön, mentve a menthetőt, és akár határokat rakjanak arrébb, akár török katonák „felügyeljék a választások tisztaságát”. Csakhogy egy ilyen intervenció esetén Törökország agresszorként lépne fel, és nem vonatkozna már rá az a bizonyos, sokat emlegetett V. cikkely, így nem csak a szír kormányerőkkel kellene szembenéznie, hanem a kint települő orosz kontingenssel is. Mondjuk úgy, kiemelt figyelmet szentelne az intervenciós egységeknek az orosz haderő, és akkor Iránról még egy szót sem szóltunk. Elvi lehetősége ugyan van annak, hogy Törökország „megelőző csapást” mérjen a Szíria területén egyébként teljesen törvényesen jelenlévő orosz kontingensre, de ennek a gyakorlatban pont annyi haszna lenne, mintha kimennénk a természetbe és az első medvebocsot az anyja szeme láttára jó erősen orrba rúgnánk. Azt pletykálják, hogy komoly összezördülést okozott a kormány és a légierő között az, hogy a török pilóták hosszú ideje a határ közelébe is utálnak repülni. Nyilván jó okkal.
 

Cizre Állami Kórház
(clicks: 1) Cizre Állami Kórház

 

Katonák hurcolkodnak a cizrei kórházba
(clicks: 1) Katonák hurcolkodnak a cizrei kórházba

Hacsak nem épp ez a terv; Törökországot belerángatni, belelökni egy olyan háborúba, amiből csak rosszul jöhet ki. A merényletek miatt, főleg, ha folytatódnak, előbb-utóbb Erdogan elnök és kormánya fog lépéskényszerbe kerülni, elvégre ki szeret egy olyan kormányt, amelyik hagyja, hogy az országában csak úgy merényelgessenek? Na ugye! Jó esetben a következő ciklusban már nem az a párt lesz kormányon. Rossz esetben menet közben puccsolják meg a tétlensége miatt, mint ahogy Törökországban van egyfajta hagyománya annak, hogy utcáról kormányt döntsenek, pár éve volt is erre kísérlet, némi CIA hátszéllel.
Szóval vagy nem csinál semmit a kormány, vagy felvállal egy háborút Oroszországgal. Jó esetben Oroszország csak pár katonai támaszpontot bombáz porig, a piszkos munkát meg elintézi azzal, hogy néhány raktárra való fegyvert szétoszt mindenféle szeparatista kurd szervezetnek.

A kurd YPS harcosai Nusaybinban - egy sokadik frakció
A kurd YPS harcosai Nusaybinban – egy sokadik frakció

 

Akcióban a PKK
Akcióban a PKK

Kevésbé tűnik konteó szagúnak a dolog, ha hozzátesszük, hogy a PKK bizony számla-kiegyenlítési kényszerben lehetett. Gyakorlatilag a magyar nyelvű sajtóba nem jutott el, de hirtelen nem is tudom, hogy az utóbbi hány év leghevesebb és legnagyobb volumenű harcai folytak, (folynak) Kelet-Törökországban. Mire észbe kapott az ember, heves utcai harcok dúltak Silopiban és környékén a PKK és a török hadsereg közt, amely harckocsikat is bevetett a lakónegyedekben. Mindkét oldalon halálos áldozattal járó összecsapások a mai napig vannak, kurd források egybehangzóan mintegy 500 főnyi saját áldozatról számolnak be, vegyesen PKK fegyveres és civil, ez év február közepéig bezáróan. Ennek fényében már-már lovagiasnak tűnik, hogy a múltheti ankarai merényletek csak katonákat értek.

 

Katonák és csendőrök
(clicks: 1) Katonák és csendőrök

 

M48A5T2
(clicks: 4) M48A5T2

 

Jandarma - Csendőrség
(clicks: 3) Jandarma – Csendőrség

De minek tulajdonítsuk a hírt, ha nem „összeesküvésnek”, ha megtudjuk, hogy banki körökben múlthét elején villámgyorsan leadták egymásnak a drótot, hogy azonnal vegyék ki a pénzeiket a török és a szaúdi bankokból?!
A superstation95.com múlthét hétfőn, azaz február 15-én közölte az alábbi cikket:
SWIFT rendszeren szétküldött azonnali üzenettel riasztották a bankárokat, befektetőket, hogy tőkéjüket azonnal vigyék ki Törökországból és Szaúd-Arábiából.
Az üzenet állítólag azt írja, hogy háború fenyeget, Törökország és Szaúd-Arábia „megrendítő” vereséget szenved Oroszországtól, abban az esetben, ha a Szíria megszállása elkezdődne.
Az üzenet szerint 48 óra maradt hátra a pénzek biztonságos kimentéséig
.
Erre tessék, csütörtökön török katonákat robbantanak fel, ami után rögtön szét is kürtölik, hogy bizony kurdok a tettesek szír segítséggel. Az azt megelőző napokban pedig pont Szaúd-Arábia csörgette a leghangosabban a kardját, hogy Törökországgal, és más arab államokkal karöltve bizony bemennének „a terrorizmus ellen harcolni”. Ennek előkészületeként az arab vallási diktatúra 20 db F-15 -öst telepített Törökországba. Ez a Szaúd-Arábia egyébként hónapok óta küszköd azzal, hogy meggondolatlanul bevonult Jemenbe, és sorra megalázó veszteségeket kénytelen elkönyvelni a síita húti lázadókkal szemben.

Caruo8mXIAAOMAS.jpg large

CXU-XvTW8AAKz8Y
Silopi

 

Itt járt a török hadsereg.
Itt járt a török hadsereg.

 

Cizre
(clicks: 2) Cizre

 

Török katonák az utcákon...
(clicks: 1) Török katonák az utcákon…

 

...házról házra
(clicks: 1) …házról házra

 

Létezik-e ekkora véletlen? A háború ugyan elmaradt, de közelebb került, az biztos. De honnan értesülhettek erről a bankok? Ha a bankok értesülhettek, akkor még milyen szervezet? Egy hamis zászlós merénylettel török államnak/kormánynak/ érdekében áll-e a befektetők bizalmával játszani? Netán a gumitalpúak, vagy a hadsereg? Ne feledjük, hogy a hadsereg és Erdogan kormánya között komoly ellentétek húzódnak: Adott Erdogan iszlámhoz húzó vonala, ezzel áll szemben a szekuláris hadsereg. Korábban történt már olyan, hogy a hadsereg hajtott végre államcsínyt, ha úgy ítélte meg, hogy az akkori kormány túlságosan iszlamista. Ezt megelőzendően, az elmúlt években politikai tisztogatások voltak a vezérkarban. Ha mindez mégis önmerénylet, akkor úgy akarnának kormányt buktatni, hogy azt egy vesztes háborúba rángatják?

Még egy érdekes esemény: Azóta a török kormány felszólította az Egyesült Államokat, hogy csapatait vonja ki İncirlik légi támaszpontról.
Hogy tovább növeljem a kételyek sokaságát, elmondom, a robbantásokban a török katonák közt 22 pilóta is életét vesztette.

 

(Vanek úr – SZKR – Militarizált Övezet)

Diyarbakir:

Záróvideó Sirnekből, török egységet ért támadás: