Az elsötétülés, avagy a Kali-Yuga – René Guénon az emberalattiság koráról (I.rész)
A hindu doktrína szerint a világciklusok négy korszakra oszlanak, és jelenleg a Kali-Yugában, a Sötétség Korában élünk, ahol az igazságok egyre elérhetetlenebbek. A modern történelem szemlélet ezt természetesen elutasítja. René Guénon, A modern világ válsága című írásából választ kapunk rá, hogy az ún. sötét kor miért is foglalja magában a mai, modern kort.
„A te lelkedet is tőr járja át” – szeptember 15-e a Hétfájdalmú Szűz ünnepe (+videó)
Szeptember 15. a Fájdalmas Szűzanya (Hétfájdalmú Szűz) emléknapja Egyházunkban. A Szent Kereszt felmagasztalásának ünnepéhez kapcsolódik, liturgikus ünneplését először a szervita rendnek engedélyezték, majd VII. Piusz pápa terjesztette ki az egész Egyházra.
Kisfilmben elevenednek meg Budapest eltűnt templomai, melyek eddig csak évszázados fotókon voltak láthatóak
A főleg Budapest ostromával járó pusztítás, az azt követő pénzhiány vagy szimplán csak a hatalom akarata miatt eltűnt, némi elszánással azonban megmenthető építmények bemutatásával foglalkozik a Régi épületek meséi című sorozat hetedik része.
„Miért van annyi rossz, ha létezik az isteni gondviselés?” – Schuon válaszol a modernekben gyakran felmerülő kérdésre
„Semmi nem történhet Isten akarata ellenére, és ha valami történik, akkor az azt jelenti, hogy Isten „akarta azt”” – írja Frithjof Schuon A kereszténységről című művében. Az alábbi részletben fény derül arra, miért érthetetlenek sokszor a szent iratok a földi ember számára, miért van a sok metafora, szimbólum és miért történik a Földön annyi rossz, ha […]
Krisztus katonái, avagy miben gyakoroltak a kereszténység előtti hagyományok hatást a szent királyi és lovagi eszményekre
A keresztény hagyományok nagy része Jézus életéhez kapcsolódik, ugyanakkor rengeteg más vallásokból származó ünnep és hagyomány ivódott a kereszténységbe népi hiedelmek, babonák, és hagyományok útján, illetve a kereszténység előtt fennálló pogányság is számos örökséget hagyott maga után. Honnan fakad a hozzáállás a lovagsághoz, a királysághoz, az egyházi vezetéshez és még sorolhatnánk…
Szent Mihály serege – A valódi harcos keresztény hozzáállásról
„Azonban a keresztény ember nem kizárólag spirituális síkon harcol a mennyei városért; harcot indíthat a földi városért is. A földi háború nem más, mint az égi tükörképe, amely a fény sötétség elleni csatája” – írja Jean Hani Isten mesterségei című művében. Talán a modern kereszténységnél a „szeressük felebarátunkat” (és mindenkit fogadjunk el) gondolaton van a […]
Mi idézi elő az antiszemitizmust? (VI.rész)
„Érték és értéktelenség között, magasabb és földi élet között, istenség és semmiség között – az emberiségnek újra választása nyílik. Ez a két pólus, nincs harmadik lehetőség.” – Otto Weininger gondolatai a Nem és jellem c. műve utolsó részletéből. Az alábbiakban az író kifejti mi különbözteti meg Jézust Mohamedtől, a kereszténységet a zsidóságtól, és a vallást […]
Mi idézi elő az antiszemitizmust? (IV.rész)
„A vallásos hit speciálisan csak az időtlen, az abszolút Létre irányul, a vallás nyelvén: az örök életre. A zsidó legmélyebben azért semmi, mert semmiben sem hisz.” – Otto Weininger szavai a Nem és Jellem című művéből. Az előző részletben a zsidó motivációról volt szó, ezúttal a zsidó filozófiai „mélységén”, az angolokkal való hasonlóságán, valamint a humor […]
Toroczkai összefogást hirdet az antitradicionalitás ellen
Pünkösd a húsvétot követő ötvenedik nap, neve a görög pentekosztész ‘ötvenedik’ szóból ered. Ezen a napon a Szent Szellem leszállt a tanítványokra, megalakultak az első keresztény gyülekezetek.
„Nyugat valóban előttünk jár, nagyon sokkal, csak rossz irányban” – Kocsis Fülöp metropolita előadása
Felüdítő színfolt a liberalizálódó modern keresztény világban a magyar görögkatolikus egyház. Mégis sokan még akár vallásos római katolikus hívőként sem tudnak sokat erről, a megjelenésében és lelkületében is keleti lelkiséget őrző egyházról. Kocsis Fülöp metropolita legújabb előadásában a görögkatolikus egyház küldetését mutatja be, mind Magyarországon, mind pedig a nyugati világban.