kedd, március 24, 2026
13 C
Budapest
Rock
Kalapács és az Akusztika - Fagyott világ
Klasszikus
Marin Marais - Marche Tartare, IV.55

Egymást segítik a síiták és a keresztények Dél-Libanonban

Kevés szó esik róla, de a mai napig élnek keresztények Dél-Libanonban, de a helyzetük egyre nehezebb az izraeli terrorbombázások miatt. Türoszban jelenleg egyedül a keresztény negyedek mentesültek az evakuálási parancs alól, ezért sok muszlimot is befogadtak, akiknek el kellett hagyni az otthonát. Az Olasz Püspöki Konferencia hírportálja, az Avvenire riportere járt a helyszínen.

Kövesd Telegram csatornánkat!
Folyamatosan frissítve a háborús hírekkel és a nagyvilág történéseivel

A kötelező kérdések után a katona arca enged a szigorúságból. „Menjenek. De vigyázzanak!” – köszön el, miközben jelt ad az áthaladásra. A Szidónból kivezető úton lévő ellenőrzőpont a küszöb. Ha átlépjük, délre érünk: Libanonnak a hegyek és a Földközi-tenger közé szorult sávjába, amely tele van kisvárosokkal és falvakkal, síita többségű lakossággal. A Tel-Aviv és a Hezbollah közötti legújabb háború frontvonala ez. A tengerparti autópálya üres: magányosan haladunk a milicistáknak az úttest szélén lobogó sárga zászlói között, amelyeket az Amal – a második legnagyobb síita párt – zöld zászlói és az elesett harcosok fotói tarkítanak. A felüljárókról Haszan Naszralláh képe lóg le. Az 1990-es évek elején épült aszfaltsávnak Bejrútot kellett volna összekötnie Nakurával: Libanon szívét az izraeli határral, abban a meggyőződésben, hogy a béke lehetséges. A gazdasági és politikai válságok közepette a terv félbemaradt. Pontosan úgy, ahogy elmaradt a szomszédos országgal vívott konfliktus lezárása is.

Megállt az élet, folyamatosak a légitámadások

A Litáni folyót és az UNIFIL kéksisakos békefenntartóinak állásait elhagyva letérünk a kobaltkék partvidékre néző régi útra. Türosz csak néhány kanyarral van előrébb, mégis általában legalább fél óra kell ahhoz, hogy az ember odaérjen a hosszú sorokban álló autók között. Most azonban ez a forgalom csak halvány emlék, akárcsak az árusok lármája és a turisták jövés-menése. A halászhajók a mólón vesztegelnek. Az üzletek és éttermek redőnyei határozatlan időre lehúzva. Senki sem jár az utcákon, a járdákon, a tengerparti sétányon. A „Dél sziklája” – ahogy nevezik – kérlelhetetlen mozdulatlanságba dermedt. A csendet a katonai repülőgépek állandó zaja töri meg. Három nappal ezelőtt az izraeli hadsereg kategorikusan kijelentette: a város és a körülötte lévő mintegy hatvan falu célpont lett a Hezbollah elleni hajtóvadászat miatt. A légitámadások folyamatosak. A célkeresztben mindenekelőtt az összekötő utak állnak: előző reggel egy újabb hidat romboltak le Kazmijánál.

A síita vallási vezető addig nem mozdul, amíg egyetlen civil is marad a területen

Az evakuálási parancs már a Litáni folyó vonalán túlra terjed, Dél-Libanon másik nagy folyójáig, a Zahrániig. „A hét elején a valamivel több mint 100 ezer lakos egyharmada még itt volt. Hozzájuk adódtak a határ menti közösségekből érkező menekültek. Aztán a fenyegetés menekülésre kényszerítette őket. Szinte mindenki elment. Csak azok maradtak, akik nem tudnak mozdulni, mert túl idősek, betegek vagy szegények. Ezért, amíg csak egyetlen civil is marad, én nem mozdulok” – jelenti ki Rabih Kobejszi, Türosz „sejkje”, ahogyan nevezik a tisztelet jeléül az iszlám vallási képviselőket. Gondoskodnia kell az élőkről – akikből egyre kevesebb van – és a holtakról, akikből egyre több. Nemcsak a bombázások áldozatait kell eltemetni. A nagy libanoni exodus idején a halottak is részei annak a szüntelen és céltalan zarándoklásnak, amelyet a lakosság közel egyötöde folytat.

A halottakat ideiglenes helyre temetik

Latifát például Bejrútban érte a szívroham, ahová a Türosztól délre fekvő Sihinből menekült. A 85 éves asszony valószínűleg nem bírta a stresszt. A fővárosi temetőkben azonban a temetési költség igen magas a nem helyi lakosok számára. A holttestek hazaszállítása a bombázások közepette szóba sem jöhet. Így a legtöbbjük egy ideiglenesen kialakított temetőben köt ki. Legalábbis egy időre. Arabul úgy mondják: wadiaa – ideiglenes sír, amíg a holttesteket vissza nem vihetik származási helyükre. A türoszi laktanyával szemközti földterületen a markoló előkészítette a sírgödröt, mire a polgári védelem mentőautója lepakolta a lepelbe csavart testet. Rabih sejk felolvasott néhány verset a Fatihából, a Korán első fejezetéből. A végén a holttestet koporsóba zárták és betakarták a sötét színű földdel. „Legalább a sejk ott volt, hogy elkísérje. Ez vigaszt nyújt majd a rokonoknak, akiknek nem engedtük meg, hogy eljöjjenek. Túl veszélyessé vált” – magyarázza Dahie, a polgári védelem egyik munkatársa, aki a szállítást végezte. Számára is veszélyes a munka: kevesebb mint három hét alatt harminc kollégáját ölték meg.

A síiták és a keresztények együttműködése Dél-Libanonban

A temetésnek éppen csak vége, amikor a szomszédos Hus negyedben egy társasház összeomlik, fülsiketítő zajjal. „Megint ott csaptak le. Ott lakom. Laktam” – javítja ki magát a vallási vezető. Feleségével és három gyermekével a város szélén lévő dombon található Szent Maron-kolostorban talált menedéket. „Már az előző háború alatt is befogadtak, amikor elveszítettem az otthonomat. Hosszas munkálatok után sikerült visszatérnem, de most újra el kellett hagynom a házamat” – meséli.

A síita többség és a keresztények közötti együttműködés az ősi föníciai kikötőváros egyik jellegzetessége. A történelmi városközpontban található két keresztény negyed (hara) kerülte csak el az evakuálási parancsot. „A 254 keresztény család nagy része itt maradt. És befogadtak több menekültet is, akik a város más részeiről vagy a falvakból érkeztek, vallási hovatartozástól függetlenül” – hangsúlyozza Georges Iskandar, Türosz görögkatolikus érseke. „Ahogy II. János Pál mondta, Libanon egy üzenet. Az evangéliumról való tanúságtétel üzenete, ami azt jelenti, hogy szeretjük a többieket, megkülönböztetés nélkül. Jelenlétünk értelme az óriási kihívások közepette is az, hogy „égő gyertya legyünk a minket körülvevő sötétségben” – mondja, idézve XIV. Leó pápát, aki tavaly év végén járt a cédrusok országában.

 

keresztények Dél-Libanonban
A tírusi görög katolikus érsek, Georges Iskandar, Rabih Kobeisi sejkkel, az iszlám vallási képviselővel. A síita többség és a keresztények együttműködése az ősi föníciai kikötőváros egyik védjegye, ahol a két keresztény negyed az egyetlen, amely megmenekült az evakuálási parancs alól.

Közvetlenül az evakuálási parancs után a Szent Tamás-székesegyház fehér kőépülete nyújtott menedéket a muszlim menekülteknek, az El-Busz táborból érkező palesztinoknak, akik ott töltötték az éjszakát, hogy hajnalban útra kelhessenek. „Mi vagyunk a bizonyíték arra, hogy az együttélés lehetséges – zárja szavait Iskandar érsek. – A világ állítsa meg ezt az erőszakot, hogy továbbra is folytathassuk ezt az együttélést.”

Szerző: Lucia Capuzzi

Jézus az agresszív és zsarnoki Izrael állam megmentője lesz? – Szajjed Haszán Naszrallah beszéde a Duo Gladiiban

Az utcákon csaptak össze a keresztények és a deviánsok Bejrútban

Libanon jobban teljesít? Tömegesen zavartak meg civilek egy drag show-t

(Magyar Kurír nyomán Szent Korona Rádió)

Legfrissebb

Kuba készen áll, hogy megvédje magát az amerikai invázió ellen

A kubai külügyminiszter-helyettes szilárdan kijelentette: országuk megvédi magát az...

“Kárpátalja sorsa rajtunk múlik” – A HVIM alelnökének beszéde a Hazatérés napján

Több hazafias szervezet és közéleti személy is felszólalt a...

StopAntiszemitizmus: “A Google követni fog titeket az életetek végéig, ha dadust keresel a gyereknek, mi dokumentáljuk”

A "StopAntiszemitizmus" nevű szervezet büszkén számolt be arról, hogy...

Reisz Pál atya: “Ha valami nem illik a liberálisok által megkívánt keretrendszerbe, még jobban ki kell fejteni”

Reisz Pál atya legújabb interjújában számos fontos témáról elmondta...

Bizonyítást nyert, hogy Panyi Szabolcs egy külföldi titkosszolgálattól kapja tűpontos információit

Leleplező hangfelvétel került a Mandiner szerkesztőségének birtokába a Direkt36...

Kategóriák

Kuba készen áll, hogy megvédje magát az amerikai invázió ellen

A kubai külügyminiszter-helyettes szilárdan kijelentette: országuk megvédi magát az...

“Kárpátalja sorsa rajtunk múlik” – A HVIM alelnökének beszéde a Hazatérés napján

Több hazafias szervezet és közéleti személy is felszólalt a...

Bizonyítást nyert, hogy Panyi Szabolcs egy külföldi titkosszolgálattól kapja tűpontos információit

Leleplező hangfelvétel került a Mandiner szerkesztőségének birtokába a Direkt36...

Kapcsolódó cikkek

Rock
Kalapács és az Akusztika - Fagyott világ
Klasszikus
Marin Marais - Marche Tartare, IV.55