Világszerte mémként terjedt el, hogy a szóban igen harcias britek mindössze 1, azaz egy katonát küldtek el Grönlandra, felderítőként. Számtalan tréfás megjegyzés jelent meg: volt aki azt feltételezte, hogy biztosan egy 007-es ügynököt küldtek, mások Mr.Bean-re „gyanakodtak”. A valóság azonban nem ilyen vidám – főként a britek számára. Egyre kevesebben harcolnának, a hadsereg létszáma pedig rekordalacsonyra csökkent.
Kövesd Telegram csatornánkat!
Folyamatosan frissítve a háborús hírekkel és a nagyvilág történéseivel
Brüsszel egy 100 ezer fős hadsereget toborozna az „orosz veszély” ellen, de kiderült, hogy az ukrajnai tűzszünet esetére a britek mindössze 7.500 katonát tudnak felajánlani. Számos forrás szerint a „hajlandó” országokból jó, ha összejön 30-40 ezer fő erre a célra, amely szinte elhanyagolható lesz egy ekkora frontszakaszon miközben Ukrajnában jelenleg körülbelül 700 ezer orosz katona harcol.
A britek fejében még mindig él a katonai nagyhatalom tudata, de a valóságban a következő évtizedben katonai katasztrófa felé tartanak – írta az Unherd.com. A cikk szerint a katonai költségvetésben jelenleg egy 28 milliárd fontos lyuk tátong. Legutóbbi könyvében, a The Rise and Fall of the British Army 1975-2025-ben Ben Barry nyugalmazott dandártábornok arra figyelmeztetett, hogy
„Ha a harcképesség gyengeségeit nem orvosolja a kormány (…) a brit hadsereg egységeinek és alakulatainak bevetése növeli az elkerülhető veszteségek és kudarcok kockázatát”.
Barry azt írta, hogy 2012-re Nagy-Britannia telepíthető harci ereje már egyharmadával csökkent 2009-hez képest. Az öregedő repülőgép-hordozókat és sugárhajtású repülőgépeket korán leépítették, tapasztalt tiszteket elbocsátottak, és a haditengerészet, a légierő és a hadsereg személyzetét csökkentették. 2014-ben Robert Gates volt amerikai védelmi miniszter kijelentette, hogy Nagy-Britannia hamarosan nem lesz „képes teljes körű partner lenni, mint korábban”.
Az éppen aktuális miniszterelnökök már mindenkinek mindent megígértek, kezdve az Egyesült Államok kisegítéséről Grönland ügyében, folytatva a már említett „orosz veszély” elleni küzdelemben való részvételről, és a 2021-ben tett ígéretükről – miszerint követik az Egyesült Államokat az ázsiai és csendes-óceáni államokból álló koalícióban -, amely Kína ellen léphet fel, ha szükséges. De ott kívánnak maradni Közel-Keleten is.
Ezeknek az ígéreteknek azonban jelenleg semmilyen fedezetük nincs.
A hadsereg létszáma jelenleg 72.500 fő, amely 1800-as évek óta (!) a legalacsonyabb. A brit erők gyengesége ma már közismert, de a megerősítésükre irányuló tervek messze nem meggyőzőek. Keir Starmer tavaly megígérte, hogy 2027-re a GDP 2,3%-ról 2,5%-ára emeli a védelmi kiadásokat, miközben a 2030-as évekre 3%-ot ígért, akkor „ha a gazdasági és fiskális körülmények ezt megengedik”.
A pénzhiány is lényeges, de Nagy-Britannia azzal is küzd, hogy olyan embereket találjon, akik hajlandóak és képesek az egyenruhában szolgálni. A hadsereg és a haditengerészet 2010 óta minden évben elhibázta a toborzási célokat. Mark Maguire, a Maynooth Egyetem tanára szerint, aki a brit hadsereg alapját képező emberek és kultúrák erózióját vizsgálja:
„Ha elmész azokba a városokba, ahonnan a legtöbb katona származott, ma már senkit sem találsz aki ebben gondolkodna. A hagyományos munkásosztálybeli férfiak áramlása a hadsereg fele már abbamaradt.”
Az elmúlt 20 évben a 18-27 évesek száma, akik büszkék arra, hogy britek és hajlandóak harcolni és ha kell, meghalni az országért, drasztikusan csökkent. De a probléma még mélyebb. Maguire elmondta, hogy „minden fejlett gazdaságnak most már önfeláldozási problémája van”, vagyis nehezen tudnak olyan embereket találni, akik hajlandóak lennének feláldozni az életüket.
Az erőszakkal kevés ismeretük van a filmeken és híreken túl, miközben a halál kemény valóságát gondosan karanténban tartják az orvosi épületekben. Ez felfoghatatlanná teszi az emberek számára, hogy valójában mit is jelent a háború.
A toborzást tovább nehezíti a magas droghasználat, az elhízás, általános testi gyengeség, valamint a mentális fogyatékosság. 2024-ben kiderült, hogy a brit reguláris erők több mint ötöde egészségügyi problémák miatt nem volt „teljesen bevethető” vagy telepíthető a laktanyán kívülre.
Nagy-Britannia hanyatló, középrangú ország, miközben a világ távoli sarkaiban próbál működni, mintha még mindig nagy birodalmi hatalom lenne.
Ezt teszi a liberalizmus – A német fiatalok több mit fele súlyosan magányos
Háborúra készülnek Norvégiában: Üzenetet kapott a lakosság autóik és házaik esetleges lefoglalásáról
(Vasárnap.hu nyomán Szent Korona Rádió)