Minden a venezuelai amerikai rajtaütés körül forog. A – nem éppen támogatható – elnököt egyszerűen elrabolták. Érte alapvetően nem kár, de komoly aggályokat felvet, hogy az USA megint csak az olaj miatt egyszerűen odamegy egy szuverén országba, és elrabolja annak vezetőjét. Szankciók és egyéb elítélések persze sehol. Hogy látja mindezt az orosz geopolitikus Leonid Savin, akinek országát évek óta pellengérre állítják az ukrajnai, ha úgy tetszik, katonai hadművelet miatt.
Kövesd Telegram csatornánkat!
Folyamatosan frissítve a háborús hírekkel és a nagyvilág történéseivel
Az Egyesült Államok példátlan művelete után Venezuela és elnöke kapcsán új tények kerültek napvilágra. Ezek közül néhányat az amerikai média tett közzé, másokat pedig az amerikai elnök mondott el sajtótájékoztatón, majd a közösségi médiában is posztolt róluk.
Kiderült, hogy a venezuelai vezetésen belül volt egy CIA-s beépített ember, aki együttműködött a korábban oda kiküldött ügynökök hálózatával. Ha ehhez hozzátesszük az amerikai térinformatikai hírszerzés munkáját, valamint az amerikai hírszerző ügynökségek és más részlegek összekapcsolását biztosító egyetlen adatfeldolgozó csomópontot (a CIA vállalati kísérlete, a Palantir foglalkozott a szoftverfejlesztéssel), akkor nemcsak az első személy mozgásáról lehetett információkat gyűjteni és feldolgozni, hanem Nicolas Maduro lakóhelyének modelljét is el lehetett készíteni, és gyakorolni lehetett az elnök elfogását. Bár az amerikai légierő a radarokat és a légvédelmi rendszereket támadta meg, hogy biztosítsa a támadócsoport helikopteres kiszállását, nem világos, miért nem használtak más típusú fegyvereket a venezuelaiak, és miért nem védték megfelelően az elnöki rezidencia környékét. Megjegyzendő, hogy teliholdkor a nagy zajt keltő katonai helikopterek jó célpontot jelentenek. Trump szerint azonban csak egy amerikai helikopter sérült meg, és a különleges egységek nem szenvedtek veszteségeket. Ez arra utal, hogy a venezuelai katonaságban voltak (és még mindig vannak) olyanok, akik az Egyesült Államok érdekeit szolgálják.
Kétségtelen, hogy a Nicolas Maduro és felesége, Cilia Flores elleni vád, miszerint az Egyesült Államokban drogkereskedelmet szerveztek és illegálisan tartottak fegyvereket, egyszerűen komédia. Az ügyvédeknek ezt még fel kell dolgozniuk. Érdemes hozzátenni, hogy még a New York Times is megjegyezte: »Trump venezuelai támadása illegális és meggondolatlan«, rámutatva arra, hogy a névleges indok a »narkóterrorizmus« vádja volt, miközben Trump megbocsátott Juan Orlando Hernándeznek, aki 2014 és 2022 között Honduras elnökeként drogkereskedelemben vett részt.
A hírportál arra is felhívja a figyelmet, hogy ez a művelet alkotmányellenes volt, mivel az amerikai Kongresszust nem értesítették róla. Következésképpen még a látszata is megsérült a demokratikus eljárásnak. A politikai realizmus szempontjából pedig ez a kaland nem felel meg az Egyesült Államok hosszú távú érdekeinek sem a térségben, sem a világban. Mert Washington ismét megsértette a nemzetközi jogot, ezzel jelezve, hogy a világpolitikában csak a katonai erő számít valós eszköznek.
Trump maga indokolta a katonai erő alkalmazását és a venezuelaiak megölését – bár a január 3-i támadások áldozatainak pontos számát még nem ismerjük – azzal, hogy fedezni kellett azokat az ügynököket, akik Maduro letartóztatására kaptak engedélyt; ehhez körülbelül 150 repülőgépet és a különleges erőket vetették be.
A valódi drogkereskedelemről szólva egy másik amerikai kiadvány – a Washington Post – már 2023-ban figyelmeztetett, hogy a kanadai fentanil-termelő szuperlaborok (közülük néhányat pár tucat kilométerre fedeztek fel az Egyesült Államok határától) közvetlen veszélyt jelentenek az Egyesült Államokra.
De ezek ellenére Kanada szerepét a drogkereskedelemben következetesen elhallgatták, és korábban csak Mexikó került nyilvánosság elé. Valószínűleg azért, mert Kanada a NATO tagja és az Egyesült Államok légvédelmi partnere (a NORAD-rendszerben).
Sajtótájékoztatóján Trump Kubát is említette, mint Venezuela legközelebbi szövetségesét. Az amerikai elnök beszélt a venezuelai olajellátásról, utalva arra, hogy az többé nem lesz elérhető Kuba számára, és hozzátette, hogy az Egyesült Államok szeretne segíteni Kuba lakosságának, ahol a helyzet hasonló Venezueláéhoz. Marco Rubio külügyminiszter, akinek kubai gyökerei vannak, jelezte, hogy ezt Havannában figyelmeztetésként vagy fenyegetésként kell értelmezni. Ehhez társul az egyértelműen provokatív kijelentés is, miszerint Maduro és felesége először az amerikai guantánamói bázisra érkezett (amely Kubában található), majd onnan különleges géppel szállították őket New Yorkba. A forgatókönyvet mindössze néhány óra alatt teljesen végrehajtották.
Trump nyíltan kijelentette, hogy Venezuela mostantól külső ellenőrzés alatt áll, amíg az Egyesült Államok által jóváhagyott vezetés nem kerül hatalomra. Donald Trump a venezuelai olajat az Egyesült Államok tulajdonának nevezte. Ha Caracas nem ért egyet ezzel, újabb támadások következhetnek Venezuela ellen. Trump azonban egyértelművé tette, hogy más országokkal és azok vezetőivel is ugyanezt tehetik. Ez George W. Bush ultimátumára emlékeztet, amikor 2001 szeptemberében, a New York-i terrortámadások után „globális háborút hirdetett a terrorizmus ellen”.
Az új változatban ismét szóba került a Monroe-doktrína, ami valójában azt jelenti, hogy a nyugati féltekén minden országnak engedelmeskednie kell Washington utasításainak.
A Monroe-doktrínáról ismét elhangzott, hogy valójában azt jelenti, hogy: a nyugati féltekén minden országnak engedelmeskednie kell Washington utasításainak.
A világ közösségének többsége természetesnek vette az amerikai agressziót. Bár Oroszország, Kína, Kuba, Mexikó, Kolumbia, Brazília és Irán elítélte az Egyesült Államok lépéseit, az EU általános álláspontja az amerikai agresszióval kapcsolatban a szokásos kifejezésekből állt: az ENSZ Alapokmányának betartására és a békés átmenetre hívta fel a figyelmet. Az ENSZ Biztonsági Tanácsa még rendkívüli ülést sem hívott össze Venezuelával kapcsolatban, bár a médiában arról jelentek meg információk, hogy a testület hétfőn ülést tartana (hétfő van, és hír sincs róla, hogy ez megtörténne – a szerk.). Az ENSZ Biztonsági Tanácsa azonban keveset tehet, mivel az Egyesült Államok bármely döntést egyszerűen megvétózhat.
Nicolas Maduroról, ha úgy ítélik meg, hogy már nem ő az ország jelenlegi vezetője, akkor egy hónapon belül új választásokat kell tartani. Az ellenzék, amelyet Edmundo Gonzalez és Maria Machado vezet, már felkészült a kormányzati épületek elfoglalására. Nagyon valószínű, hogy a chavisták és az ötödik oszlop közötti összecsapás utcai erőszakba torkollik, amit Trump ismét felhasználhat érvként új támadások indítására a nem demokratikus kormány megbüntetésére. Egy sajtótájékoztatón Donald Trump Marco Rubióra hivatkozott, aki állítólag beszélgetett Delcy Rodriguezzel, és ő állítólag beleegyezett, hogy kövesse az amerikaiak parancsait.
Eddig nem mutatkoznak jelek arra, hogy Venezuela készen állna megtorlásra, ami az 1990-es években Hugo Chavez által elkezdett rendszer fokozatos lebontását is jelentheti. Az Egyesült Államok így kiiktatja az ALBA-blokk egyik kulcsszereplőjét (korábban Ecuadort, nemrégiben pedig Bolíviát), és elpusztítja Latin-Amerika valódi központját, amely a multipoláris világ előmozdítását szolgálja. Végül pedig Oroszország, Kína és Irán – eddig Venezuela kulcsfontosságú partnerei – érdekei is veszélybe kerülnek. Még a legkeményebb hangvételű diplomáciai nyilatkozatok sem lesznek elegendőek azok megőrzéséhez.
Légitámadás: Az USA így viszi a demokráciát Venezuelába – Madurót elrabolták
Venezuela Amerikáé – felkészül Kuba, Kolumbia, Grönland és Irán
(Geopolitika.ru nyomán Szent Korona Rádió)