A 2023-as bűnüldözési adatok szerint, több mint 7000 olyan bűncselekményt regisztráltak a hatóságok abban az évben, amik klánokkal kapcsolatosak. Bár a gyanúsítottak fele “német” állampolgárnak vallja magát, valójában minden esetben migránsokról van szó, főleg szíriaiakról. Amellett, hogy beépültek már a bírák közé is, a hatóságok szerint a probléma alapja, hogy “családilag szervezkednek”, így soha nem szakadnak szét a klánok és a maffia.
Kövesd Telegram csatornánkat!
Folyamatosan frissítjük a közel-keleti háború híreivel
és az orosz-ukrán konfliktus rövid híreivel is
Ezernyi ellenőrzés, állandó nyomás: Észak-Rajna-Vesztfália évek óta az „ezer tűszúrásos politikával” küzd a különböző bűnözőklánok ellen, mégis jelentősen megnőtt az elkövetések száma. Milyen további stratégiákat javasolnak azok, akik az elmúlt időben aktív megfigyelői voltak ennek a szcénának?
Jövedelmező üzlettől a brutális harcokig
Két, népes létszámú német-libanoni család körülbelül 30 férfitagja egymásnak esett Heiligenhausban. A támadásban többen megsérültek, az egyik férfi állapota kezdetben kritikus volt. A támadást egy pár különválása okozta.
Essenben a rendőrség több száz rendőrt vetett be, hogy átkutassák azokat a vízipipabárokat és játéktermeket, ahol azt gyanították, hogy illegális szerencsejáték-partik zajlanak, továbbá illegális módon, adómentes dohánytermékeket árusítanak széles körben.
Az ezekhez hasonló esetek jól mutatják, hogy a klánbűnözés egyáltalán nem mondható egyhangúnak Észak-Rajna-Vesztfáliában: néha brutális utcai harcokba torkollnak lakóövezetek kellős közepén; néha csendes, de jövedelmező “üzleti” tevékenységet folytatnak neonfényes homlokzatok rejtekében.
A hasonló bűncselekményekre válaszul Észak-Rajna-Vesztfália belügyminisztere, Herbert Reul (CDU) már évekkel ezelőtt meghirdette az „ezer tűszúrás politikáját”: az állandó razziák, ellenőrzések és vagyonelkobzások célja, hogy megnehezítsék a klánok mindennapjait, és állandó nyomás alá helyezzék őket.
Saját bevallásuk szerint Észak-Rajna-Vesztfália biztonsági hatóságai 2018 óta közel 4000 ellenőrzést végeztek több mint 9000 fogadóirodában, kaszinóban és vízipipabárban. Az 5300 esetet meghaladja a büntetőfeljelentések száma, ezek mellett 19 000 bírságot szabtak ki, és ideiglenesen 22 millió euró értékű bűncselekményből származó vagyont foglaltak le a nyomozások során. Reul a WELT-nek elmondta:
„A klánbűnözésnek nincs helye Észak-Rajna-Vesztfáliában. A megelőzésre, az elnyomásra és a pénzügyi nyomozásokra támaszkodunk.”
Klánbűnözési helyzetjelentés
A 2023-as „Klánbűnözési helyzetjelentés” jól mutatja a probléma mértékét. Körülbelül 7000 klánokkal kapcsolatos bűncselekményt regisztráltak, és 4213 gyanúsítottat azonosítottak. A rendőrség 423 razziát tartott, és 1138 ingatlant vizsgált át. Több mint 600 vádat emeltek, ezres nagyságrendű bírságot szabtak ki, és 225 vállalkozást szüntettek meg. Ez csekély mértékű változást jelent a számokban, annak ellenére, hogy a közreműködő hatóságok évek óta erős jelenléttel bírnak ezen a területen. Reul a javuló nyomozati eredményekre és a bejelentések megnövekedett számára mutat rá:
„Lebontottuk a struktúrákat, és megfosztottuk az elkövetőket jövedelemforrásaiktól.”
Mindemellett a kép is változik. Miközben a közterületeken történt zavargások száma jelentősen csökkent – 2018-ban 179 volt, szemben a 2023-as 19-cel –, most új csoportok kerültek a figyelem középpontjába. Különösen a szíriai klánszervezetek próbálnak gyökeret verni a Ruhr-vidéken. Erre a kialakult helyzetre már létrehoztak egy külön nyomozóosztályt Essenben.
Általánosságban kijelenthető, hogy a gyanúsítottak származása erősen szembetűnő. Jórészt a felük, 2183 fő, német állampolgársággal rendelkezik. Ezenkívül különösen jelentős a szíriai (770), libanoni (580) és török (407) létszám. 219 gyanúsított állampolgársága tisztázatlan, 54 fő pedig hontalannak minősül. A kettős állampolgárságúak a 2023-as helyzetjelentésben a német állampolgárság alatt szerepeltek. Csak a következő, 2024-es helyzetjelentésben (amely várhatóan 2025 végén jelenik meg) veszik figyelembe ennek a csoportnak a külön nyilvántartását, Reul belügyminiszter felhívására.
Integrációs probléma
Ralph Ghadban klánszakértő számára egy dolog világos:
„A klánbűnözés nem feltétlen hatósági kérdés, hanem elsősorban integrációs probléma.”
A struktúrák a családi “hűségen” alapulnak, ami gyakorlatilag lehetetlenné teszi a távozást.
Ennek a szolidaritásnak a lebontása érdekében az államnak célzottabb megközelítést kellene alkalmaznia – különösen a klán női tagjaival szemben.
„A nőket emancipálni kell. A kényszerházasságokat és a kiskorúakat érintő házasságokat következetesen üldözni kell”
– mondta Ghadban a WELT-nek. Véleménye szerint a nők elnyomása a nagycsaládokon belül az egyik fő ok, ami a klán stabilitását fenntartja.
Ghadban kritikusan tekint az úgynevezett békebírói befolyásra is: a klánkonfliktusokat újra és újra a német alkotmányos állam keretein kívül rendezik, gyakran kártérítési kifizetésekkel és a saját normáik alapján.
„Ezek a párhuzamos struktúrák összeegyeztethetetlenek a jogállamisággal.”
Emellett egy új dinamikát figyel meg a Ruhr-vidéken: a szíriai nagycsaládok, akik az utóbbi években bevándoroltak, egyértelműen versenyeznek a már bevett libanoni klánokkal. Olyan városokban, mint Essen, Duisburg és Gelsenkirchen, újra és újra összetűzések alakulnak ki, mivel az újonnan létrejött hálózatok a kábítószer-kereskedelem, a zsarolás és a szerencsejáték területén egyaránt vezető befolyást szeretnének elnyerni.
Ghadban számára ez megerősíti egyik központi problémafelvetését:
„Minél nagyobb a bevándorlás az erős klánstruktúrákkal rendelkező régiókból, annál gyorsabban fognak új családi szövetségek megtelepedni Németországban.”
A puszta ellenőrzés nem elegendő
Thomas Ganz, az Alsó-Szászországi Tartomány Bűnügyi Rendőrségének korábbi nyomozója, aki a klánbűnözésre specializálódott, rendőrségi szempontból vizsgálja a jelenséget. Egyetért azzal, hogy a puszta ellenőrzés nem elegendő.
„Egy ilyen problémát nem lehet egyszerűen eseti alapon kezelni.”
Szükség van erre szakosodott nyomozókra, akik szorosan együttműködnek a vám- és adóhatóságokkal, valamint speciális ügyészekre, akik ismerik az egyes ügyek mögött meghúzódó struktúrákat. Ganz a saját tapasztalataira mutat rá: Még az egyébként becsületes családtagokat is belekeverik rendszeresen bűncselekményekbe, jellemzően ingatlanvásárlásokba.
„A vérségi kötelékek erőssége nagymértékben megnehezíti a klánhálózatokba való mélyebb belelátást.”
Ez a több hatóságot bevonó szemlélet már megvalósul Észak-Rajna-Vesztfáliában. Az úgynevezett zéró tolerancia stratégiája „360 fokos ellenőrzést” alkalmaz, a rendőrség, a szabályozó hatóságok, a bevándorlási hatóságok és a kereskedelmi hatóságokkal együttműködve. Emellett 2019 óta létrehozták a Delta Projektcsoportot, amely az Állami Bűnügyi Rendőrség része.
A Delta mostanra a hivatal szerves részét képezi, és a klánokhoz kapcsolódó bűnözés mértékét folyamatosan értékeli és elemzi. Ezenkívül létezik a Ruhr-i Biztonsági Együttműködés (Siko Ruhr), amely összeköti az állami rendőrséget, az önkormányzatokat, a vámhatóságokat, a szövetségi rendőrséget és az adóhatóságot. Essen városa, amely erősen érintett a klánbűnözésben, mintaértékűnek számít: ott a rendőrség, a szabályozó hatóságok, az ifjúságvédelmi hivatal és az adóhatóságok rendszeresen, közösen elemzik a gyanús tevékenységeket.
Családalapú rendszer
Thomas Ganz párhuzamot von Olaszországgal a klánbűnözés tekintetében. Ott a rendőrség, az igazságszolgáltatás és a hadsereg évtizedekig tartó fáradhatatlan erőfeszítései ellenére a maffia képes volt fenntartani struktúráit.
„A tapasztalat azt mutatja, hogy szinte lehetetlen teljesen lebontani az ilyen családalapú rendszereket.”
Számára tehát egy dolog világos:
„A klánok elleni harcot már elvesztettük. Az egyetlen kérdés most az, hogy meg tudjuk-e fékezni a problémát úgy, hogy az ne váljon még nagyobbá.”
Észak-Rajna-Vesztfália tartományi parlamentjében egyetértés van abban, hogy a klánbűnözés továbbra is központi biztonsági probléma – de a vélemények megoszlanak a leküzdésének helyes megközelítéséről.
Mit mondanak a politikusok?
Az SPD elégtelennek tartja az eddig elért eredményeket. Christina Kampmann belpolitikai szóvivő szerint: „A tűszúrások stratégiája nem rossz, de nem elég. Szerkezeti vizsgálatokra van szükség a vezetők ellen, valamint több személyzetre a bűnügyi nyomozó osztályon és az igazságszolgáltatásban.” Csak így érhetjük el azokat a vezetői szinteket, amelyek összetartják a bűnözői hálózatot.
Reul Zöld koalíciós partnerei a szerveződések pontosabb vizsgálatát szorgalmazzák. Julia Höller frakcióvezető-helyettes hangsúlyozza: „A meglévő helyzetjelentések korlátozott perspektívával rendelkeznek. Pontosabb elemzésre van szükségünk.” Az elnyomás mellett a pénzmosásnak és a korrupció elleni küzdelemnek prioritást kell élveznie.
Az FDP ezzel szemben stagnálással vádolja a CDU-Zöld koalíciót. Henning Höne, az Észak-Rajna-Vesztfáliai Parlamenti Csoport vezetője szerint: „Hiányoznak a mélyreható szerkezeti vizsgálatok. Az elkobzott vagyon összege röhejes módon alacsony.” Követelései között szerepel a rendőrség és az ügyészség személyzetének jelentős növelése, a következetes pénzügyi nyomozások, valamint a szigorúbb fellépés az állami törvényeket megkerülő úgynevezett békebírákkal szemben.
Az AfD kudarcnak nyilvánítja az egész folyamatot. Markus Wagner belpolitikai szóvivő szerint:
„A klánbűnözés nem a CDU politikája ellenére, hanem a CDU politikája miatt virágzik.”
Az AfD a nem német klántagok kitoloncolását, a menekült státusz megszüntetését, a bűnelkövetők honosításának tilalmát, valamint a fiatalkorúak büntetőjogában a zéró tolerancia politikáját követeli.
Videó: Fegyverekkel estek egymásnak a migránsok Németországban
(welt.de nyomán Szent Korona Rádió)