Kiakadt a Telex, hogy a magyarországi állami hivatalok a húsfogyasztásra buzdítanak – a műhús globális szintű reklámozásáért viszont nem ajvékolnak…
Kövesd Telegram csatornánkat!
Folyamatosan frissítjük a közel-keleti háború híreivel
és az orosz-ukrán konfliktus rövid híreivel is
Idén nyáron indult a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Tények ízekre szedve című kampánya, ami influenszerekkel igyekszik eloszlatni a húsfogyasztással kapcsolatos tévhiteket, azt közvetítve, hogy
sem környezeti, sem egészségi szempontból nincs baj azzal, ahogyan és amennyi húst fogyasztunk.
Videókban, cikkekben, influenszerekkel, Wossala Rozina tévés személyiséggel, Szécsi Zoltán exvízilabdázóval (aki jelenleg marhatenyésztéssel foglalkozik) és Szabó Adrienn dietetikus segítségével népszerűsítik az üzeneteiket.
A Telex az általuk megkérdezett szakértőkre támaszkodva írja aggódva, hogy „nem a húsfogyasztás növelésére, hanem éppen hogy a csökkentésére kellene ösztönözni a magyar fogyasztókat„.
Hozzá kell tenni azonban, hogy a kormány a nagyipari állattenyésztést támogatja – mellyel szemben szerintünk is nagyobb támogatottsággal kellene ellátni inkább a helyi kisgazdálkodókat. Az ökogazdaságból, kistermelőktől származó húsok minősége jobb, de ezek valóban nehezebben hozzáférhetők és drágák. Bár a videókban elhangzik, hogy kisgazdaságokból származó húst érdemes fogyasztani, de mivel csekély támogatást juttatnak nekik, az nem éppen pénztárcabarát megoldás az átlagembernek. Az EU-ban nem mellesleg előírások garantálják a hús szermentességét, viszont a Telex szerint az állattenyésztésben jelen lévő antibiotikumok megváltoztatják a baktériumok teljes körforgását, működését is.
A hírportál által megkérdezett „élelmiszer-politikai elemző” szerint a jelenlegi mennyiség harmadára kellene csökkentenünk a hús- és tejtermékfogyasztásunkat. Emellett kiemelik, hogy szerintük az agrárkamarának nemcsak a húsipari termékek terjesztését kéne támogatnia, hanem a növényi fehérjék reklámozását is. Persze mindezt a sötétzöld lobbi jegyében állítják, mely a húsfogyasztást is az egyik legsúlyosabb környezetkárosító cselekedetként próbálja elfogadtatni.
Nem vagyunk elég „európaiak”?
A hírportál azt is problémásnak látja, hogy közel annyi húst esznek a magyarok, mint a nálunk jóval nagyobb átlagos jövedelemmel bíró, „fejlettebb” országok, például a németek és dánok. Hozzáteszik, egy európai uniós felmérés szerint ha egy átlagos magyar embernek arról kell nyilatkoznia, hogy mit tesz a környezetvédelemért, akkor a húsfogyasztás csökkentésére való hajlandósága jóval alacsonyabban van a többi uniós mintapolgárhoz képest.
A „szakértők” megbotránkoztak azon is, hogy étvágygerjesztő képeket közöltek húsokról: „az ételek látványa különös erővel buzdít azok fogyasztására. Különösen igaz ez a húst ábrázoló reklámokra„.
Egyébként az említett reklámanyagokban leírják, hogyan helyettesítsük a húst minél több ételben, és azt is elmondják, hogy csak a tányérunk nyolcadrésze kellene hogy állati eredetű élelmiszerből álljon, de a Telex a leíráshoz csatolt, húsokat ábrázoló képek miatt ezen is felháborodott.
Nagyüzemi VS öko- vagy kistermelői hús
A Telex által megszólított agrármérnök kitért a nagyüzemi és öko- vagy kistermelői hús fogyasztásának dilemmájára is, mely felmerült problémák valóban megoldásra várnak. Elsősorban a vegyszermentesen működő ökológiai gazdálkodásokat kellene bemutatni, illetve a termékeiket elérhetőbbé tenni, amiben az EU-előírásokhoz képest is le vagyunk maradva, mivel Magyarországon az elérhető húsipari termékek zöme nagyipari állattartásból származik. Az ökotermékek jóval drágábbak és utánajárást igényelnek, nem kapni őket minden sarkon úgy, mint, mondjuk, a szomszédos országokban, ahol jóval magasabb az ökogazdálkodók aránya. Az agrármérnök szerint egy húsfogyasztásról szóló kampányban szembe kéne állítani a konvencionális gazdálkodást az ökóval és a kistermelőivel, elmagyarázni, hogy miért vegyenek az emberek inkább élelmiszert egyenesen a termelőktől. Bizonyított az is, hogy sokkal jobb minőségűek az öko- vagy kistermelői húsok. Ugyanakkor Magyarországon megnehezített a kistermelők működése, és a pályázati rendszer is szívesebben hajlik a nagytermelők irányába. Jól mutatja az agrárpolitika mélyre nyúló ellentmondásait, amikor az agrárminiszter a TikTokon egyik nap arra buzdít mindenkit, vegyenek háztáji csirkét, majd másnap ünnepélyesen átad egy nyolcmilliárdos állattartó telepet – véli a nyilatkozó agrármérnök.
Nos, természetesen számos problémával állunk szemben a húsfogyasztást illetően, kiváltképpen igaz ez a nagyüzemi és feldolgozott termékekre, azonban amely sötétzöld alternatívákra „érzékenyíteni” próbálják a liberálisok a társadalmat – vegyük például a műhúst -, jóval nagyobb veszélyt jelentenek, mint a valódi hús fogyasztása.
Klímakommunizmus: Az Egyesült Királyságban már azt is be kell jelenteni, ha csak egy csirkét tartasz
(Telex nyomán Szent Korona Rádió)
