Ha egy városrészen megjelennek a (többségében cigány) kábítószer-függők, akkor a békés lakóközösség pillanatok alatt élhetetlen lesz. Megromlik a közbiztonság, megnövekednek a vagyon elleni bűncselekmények és mindenhol fetrengő, kábult hajléktalanokat kell nézni. Most Kőbánya kertvárosát, a MÁV-telepet teszik élhetetlenné a drogosok. A helyzetről az Index készített riportot.
Kövesd Telegram csatornánkat!
Folyamatosan frissítjük a közel-keleti háború híreivel
és az orosz-ukrán konfliktus rövid híreivel is
A Budapest szívében, a X. kerületben található kőbányai MÁV-telep első pillantásra idillikus képet mutat. Magas, téglából épült házak, gondozott kertek, széles utcák – olyan, mintha vidéken lennénk a főváros közepén. A 130 éves történelmi épületek és a 249 lakásos telep Budapest egyik legszebb lakónegyede lehetne, ha költenének rá. Ehelyett ma olyan városrész, ahol a lakók félnek kimenni az utcára, ahol kisgyerekek nem játszhatnak biztonságban, és ahol német, olasz rendszámú autók érkeznek naponta drogért.
Elveszett gyermekkor nyomai
„Itt nőttem fel, 34 évesen soha nem volt olyan, hogy kellett volna félnem, hogy kimegyek az utcára. Most fel kell hívnom apukámat, hogy jöjjön ki elém” – meséli az egyik lakó, aki gyerekkorában még nyugodtan biciklizhetett ezekben az utcákban. A telep egykor büszke volt hírességeire: Kovács Kokó István ökölvívó és Kökény Bea olimpikon kézilabdás is a helyi iskolában tanult.
Mi úgy járkáltunk itt át egymáshoz, hogy maximum miattunk volt hangos a telep, mert sikítva bicikliztünk
– emlékszik vissza egy másik helybeli. „Az 54-ben lakott az egyik barátom, Gábornak hívták, és akkor összebeszéltük, hogy mindannyian – nyolcan, tízen – jövünk. Életem első csókjára is ezeken az utcákon került sor. Nekem ezek az emlékek vannak meg.”
Ma azonban minden megváltozott. A játszóteret ugyan egy éve újították fel jelentős összegből, de mint egy lakó ironikusan fogalmaz, „a játszóteret megcsinálták, hogy kényelmesen tudjon feküdni a drogos, miközben bekábítja magát”.
Egy csapásra megváltozott a telep
A telep központjában, az 54-es számú házban telepedett meg a Dávid nevű drogkereskedő, aki egy darabig a rendőrségi körözési listáján is fent volt. Amióta ő ide költözött, megszállták az idegenek a telepet.
Tegnap pont készítettünk egy képet, ahogy a kocsiból adják ki egymásnak az anyagot
– mutatja telefonját az egyik lakó. A fényképeken tisztán látható, ahogy külföldi rendszámú autókból csomagolnak át valamit.
„Amikor jön a terítés, akkor megjelennek külföldi rendszámú autókkal – német, olasz rendszámok” – tette hozzá egy másik helyi.
A díler és társasága nem csak drogokkal foglalkozik. Néhány hete egy kisgyerektől ellopták a telefonját, azonban a készüléket nem kapcsolták ki, így le lehetett nyomozni.
Nem meglepő módon az 54-es házból jött a GPS-jel
– mondja az egyik lakó.
Nem először kerül ilyen helyzetbe a MÁV-telep
A probléma nem új keletű, ciklikusan tér vissza.
2018-ban volt egy rosszabb időszak, akkor még megvolt a Hős utcában mind a két épület. Akkor hemzsegtek a drogfüggők a telepen, itt feküdtek a járdán
– emlékszik vissza egy helybeli, aki szerint az akkori helyzet annyiból jobb volt, hogy olyan szereket használtak a függők, amelyek teljesen leszedálták őket, így nem jelentettek veszélyt senkire.
Ezek már nem zombik, tehát valószínűleg más anyagot szednek. Mindent eltakarítanak maguk után. Ez már nem az a fajta drogos, aki ne tudná a következményeit, hanem pontosan tisztában van vele, hogy mit tesz, és annak nyomait hogyan kell elrejteni
– teszi hozzá az egyik helyi, aki fotókat mutat eldobált tűkről, bizonyítva, hogy mindent azért nem takarítanak össze maguk után a drogosok.
A 2018-as állapotok váratlanul megoldódtak, ami után a helyiek nyugalomban éltek egy darabig.
„Nem tudom igazából, mi történt, hova tűntek, eltűntek. Utána egy ideig csönd lett” – teszi hozzá az idős lakos.
A jelenlegi hullám tavaly indult el, amikor elkezdték lebontani a közeli Hős utcai épületeket, majd akkor fajultak el a dolgok, amikor Dávid beköltözött a telepre.
Amikor lebontották a Hős utcát, volt egy ilyen hullám, amikor ezek az emberek jöttek, de ez a drogterjesztő gyerek március-február környékén jelent meg, és utána megsokasodtak a problémáink
– magyarázzák a helybéliek.
A probléma forrása szerintük részben a közeli Népliget és a „Görög-ház” – egy hajléktalanszálló a Kőbányai úton, ahonnan könnyen át tudnak járni a drogosok.
A rendőrség tehetetlen, a városvezetés pedig a postásra mutogat
A helyiek minden követ megmozgattak annak érdekében, hogy valaki segítsen rajtuk.
Március óta jelezzük ezt a problémát, március óta hitegetnek minket, hogy kezdenek ezzel valamit
– panaszkodik egy lakó.
A rendőrök azt mondják, bizonyíték kell ahhoz, hogy tudjanak cselekedni.
„A fotó sem elég. Azt mondták, hogy az sem bizonyít semmit – rázza a fejét egy másik helybeli. – Ha bejön valaki a kertembe, az még csak szabálysértés, de ha én fejbe vágom egy vasléccel, akkor hozzám kijön a rendőr.”
Szerintük a rendőrség csak akkor tehet bármit is, ha rajtakapja osztás közben a drogdílert, de senki sem meri feltartóztatni őket, amíg megérkeznek a hatóságok.
Ha lefényképezem őket, engem bántalmaznak. Ha odamegyek, és szólok nekik, akkor engem támadnak meg
– magyarázza a dilemmát egy helybeli.
A helyzet különösen frusztráló a kormányzati ígéretek fényében.
Orbán Viktor meghirdette ezt a zéró toleranciát a kábítószerrel kapcsolatban, de úgy kell könyörögni a rendőrnek, hogy jöjjön ki, és ha kijön, nem viszi el, vagy ha elviszi, fél óra múlva visszajön
– magyarázzák a dühös helyiek.
A lakók szerint még tűcsereprogramot is beindítottak a környéken, ami szintén nem rajtuk segít, hanem a drogosokon. A helyzet abszurditását fokozza, hogy a TEK központja jóformán száz méterre van a teleptől.
„Ott van éjjel-nappal egy rendőrautó. Meddig tartana megkérni őket, hogy jöjjenek be óránként és menjenek egy kört?” – teszi fel a kézenfekvő kérdést egy lakó.
A helyiek meg is keresték a Terrorelhárítási Központot, azonban a TEK közölte, hogy „ilyenekkel nem foglalkoznak”. A lakók több megoldást is javasoltak.
Ahogyan minden környéken, a Hungária körúti panelházak el vannak kerítve. Meddig tartana itt is felhúzni egy háromméteres kerítést, mindenki kap egy kódot, és azzal jön be
– érveltek a helyiek az önkormányzatnál.
Az önkormányzat válasza szerint „a postás nem tud bejönni”.
A postás is kaphatna egy kódot. Mondjuk a postás kéthetente cserélődik ezen a környéken, olyan rossz a helyzet
– reagálnak erre a lakók.
130 év történelem válságban
A telep 1890-ben épült, a Magyar Államvasutak Északi Főműhely munkásainak telepeként.
„249 lakás van, ebből 62 földszintes háznál, a többinél több mint a fele üres” – sorolja a statisztikákat egy idősebb lakos.
A telep épületei jelenleg az önkormányzat vagyonkezelőjének tulajdonában vannak, de a helyiek szerint ők sem akarnak fejleszteni a területen, pedig sok lehetőség rejlik az egykori MÁV-telepben.
130 éves épületek, már a mai kor feltételeinek nem nagyon felelnek meg. Rossz villanyvezetékek, közművek. Elég sokba kerülne ezeket felújítani, pedig nagyon sokat érhetne egy kertváros ilyen közel Budapest központjához
– mondja.
A lakók nem adják fel, pedig „harminc ember van, aki tényleg tenne azért, hogy itt változás legyen” a 300 fős választói létszámból.
Mi nem ígéreteket szeretnénk, hanem tetteket
– fogalmazza meg az egyik aktív helyi.
Kamerák felszerelését kérik, rendőri jelenlétet, és azt, hogy végre komolyan vegyék a problémájukat.
Az egészet leszarja mindenki a vagyonkezelőtől kezdve a polgármesterig
– mondja keserűen az egyik mérgesebb helyi, sokak szerint pedig nem kellene túl nagy erőfeszítés a változáshoz.
Már az, hogy két-három rendőrautó megjelent egy nap, segítség, mert észreveszik, és nem mernek olyan bátran itt mászkálni
– teszi hozzá egy másik lakó, jelezve, hogy milyen kevés is kellene a javuláshoz.
Amíg azonban senki nem tesz semmit a telepért, addig a lakók életét a folyamatos bizonytalanság határozza meg.
Reggel nem merem elengedni a nejemet a közértbe
– foglalja össze a helyzetet egy lakó.
„Amikor a lányom hazajön, kénytelen telefonálni, hogy menjek ki elé, mert nem mer egyedül besétálni” – panaszkodik egy másik lakos.
Miközben beszélgettünk a biztonságunkról egy rendkívüli közgyűlésen, az egyiknek éppen törték fel az autóját a hátsó utcában. A rendőrt kihívtuk, nem jött ki
– meséli keserűen egy harmadik lakos.
„Felőlem meg is halhatnak bele, azt se bánom. Csak ne itt” – mondja ki nyersen az egyik lakó azt, amit sokan gondolnak.
Ez egy kicsit önzően hangzik, de ha a Népligetben tizenöt éve nem tudnak mit csinálni velük, akkor legalább az ittenieket is terelgessék oda
– teszi hozzá.
Drogterjesztő cigányok kezén kattant a bilincs Salgótarjánban
Elkergették a szolnoki no-go zóna területéről a Blikk stábját
(Index nyomán Szent Korona Rádió)