Nincs senki, aki ellenőrizze és felmérje, hogy mekkora a GMO szennyezettség Ukrajnában. Például ezért sem az Európai Unió része, mert nem is akarják teljesíteni a kötelezettségüket. A trükközések miatt viszont egész Európára veszélyt jelentenek az ukrán gazdák terményei.
Kövesd Telegram csatornánkat!
Folyamatosan frissítjük a közel-keleti háború híreivel
és az orosz-ukrán konfliktus rövid híreivel is
Ukrajna nem tartotta be vállalásait, nyugati nyomásra kikényszerített GMO-jogszabályok pedig mindig is csak papíron léteztek – mutatott rá az agrárgazdasági kamara alelnöke. Brüsszel pedig szándékosan hagyja figyelmen kívül az egészségügyi és élelmiszerbiztonsági szempontokat, az ukrán területek GMO szennyezettségét csak azért, hogy tető alá hozhassa Ukrajna gyorsított Európai Uniós csatlakozását.
A génmódosított növények ügye ékes példája annak a politikai elfogultságnak, ahogyan az Európai Unió viszonyul Ukrajnához, figyelmen kívül hagyva az egészségügyi és élelmiszerbiztonsági szempontokat – közölte a Világgazdasággal Cseh Tibor Andrád, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamra alelnöke, a Magosz főtitkára. Az Európai Unió és Ukrajna között 2014-ben létrejött társulási megállapodásban keleti szomszédunk ugyanis azt vállalta, hogy a génmódosított növényeket (GMO) rövid időn belül kivonja a termeléséből. E vállalás betartására pedig hatékony ellenőrzési és nyomonkövetési rendszert épít ki.
Ehhez képest – világított rá Cseh Tibor – a vállalásait ezúttal sem tartotta be, a nyugati nyomásra kikényszerített jogszabályok pedig mindig is csak papíron léteztek. A gyakorlatban e téren semmi sem történt. Az uniós csatlakozás érdekében azonban most már konkrét lépéseket is kellene tenniük a GMO tilalom terén (is), emiatt 2023 augusztusában egy újabb törvényt fogadtak el „az uniós szabályozáshoz való közeledésről”. Ennek – a 2017-es jogszabályukhoz hasonlóan – ismét része lett a GMO-mentesség célkitűzése, azonban a törvény hatálybalépését hosszú évekre elhalasztották. Az Európai Bizottság részéről pedig ezt ellenvetés nélkül elfogadták – mutatott rá a szakértő.
Mint mondta, az ígéreteken túl egyelőre annyi információ áll az európai döntéshozók rendelkezésére, hogy a növényvédőszer-kereskedelem fele gyakorlatilag teljesen feketén zajlik Ukrajnában, emellett minden vállalásuk ellenére jelenleg is használják a génmódosított vetőmagokat a szója, a repce, a gabona termesztésében.
Visszafordítható lehet a földek GMO terményekkel való elszennyezése?
A szakértő szerint, a szabályozási hiányosságok és az ellenőrzés szinte teljes hiánya miatt azonban jelenleg senki rendelkezik hiteles információkkal az ukrán GMO használatról, csupán becslések állnak az uniós döntéshozók rendelkezésére. A GMO szennyezettség csökkentése technológiailag elvileg lehetséges, de az Európán kívüli példák azt mutatják, hogy a GMO-s vetőmagok használata szinte visszafordíthatatlan folyamatokat indított el: a génmódosított növények pollenje átterjedhet a nem GM- növényekre és azok keveredése is nagy eséllyel bekövetkezik például a tárolás vagy a feldolgozás során, így a szennyezettség már nem csak a földekre korlátozódik – világított rá a probléma súlyosságára Cseh Tibor András.
Milyen GMO-növények termesztése engedélyezett az Európai Unióban?
Az Európai Unióban jelenleg egyedül a MON810 kukorica termesztése engedélyezett kereskedelmi célra, amely rovarrezisztens tulajdonsággal rendelkezik. Ez a fajta a Bacillus thuringiensis (Bt) baktérium génjét tartalmazza, amely védelmet nyújt bizonyos kártevők, például a kukoricamoly ellen. Azonban a MON810 termesztése nem egységesen megengedett az EU egész területén. Számos tagállam – köztük Magyarország, Franciaország, Németország, Ausztria, Görögország és Luxemburg – nemzeti tilalmat vezetett be a MON810 termesztésére, környezetvédelmi és egészségügyi megfontolásokra hivatkozva. Ez a tilalom az EU jogszabályai által biztosított „védzáradék” (safeguard clause) alapján történt. Cseh Tibor András szerint, az EU-ban a génmódosított növények termesztése emiatt rendkívül korlátozott mértékű. Az elmúlt években csupán néhány ország, főként Spanyolország és Portugália, folytatott MON810 kukoricatermesztést, együttesen nagyjából évi 40–100 ezer hektár körüli területen (az EU teljes földterülete 160 millió hektár). Tehát mondható, hogy az EU-ban ez inkább csak kísérleti jellegű.
Súlyos élelmiszer-biztonsági kérdések
A Világgazdaság korábban már megírta, hogy súlyos élelmiszer-biztonsági kérdéseket vet fel a tény, hogy Ukrajnában a hatóságoknak lényegében fogalmuk sincs arról, hogy hol és milyen génmódosított növényt termesztenek a gazdálkodók. A GMO terményekkel kapcsolatos őskáoszhoz ráadásul hozzátett egy lapáttal az immár három éve tartó háború. A GMO-kra vonatkozó jogszabályok tehát rendkívül zavarosak, ennek eredménye lehetett az, hogy bár a GMO-tiltás érvényben volt, az Amerikai Egyesült Államok agrárminisztériumának (USDA) kimutatása szerint 2020-ra Ukrajnában a GMO-k nem hivatalos termesztése körülbelül 50-65 százalék GMO szójababot, 10-12 százalék GMO repcét és 1 százaléknyi GMO kukoricát is magában foglalt. Ez a helyzet a szabályozási keretrendszeren belüli kiskapuk és a Ukrajnában közismerten magas szintű korrupció miatt alakulhatott ki.
Nyugati NGO-k felvásárolják az ukrán termőföldeket és erőltetik a GMO-t
GMO uralta művilág – a glifozáttal teli gyomirtók miatt évtizedek óta nő a koraszülöttek aránya
Tele vannak a vizeink mérgező gyomirtóval, hat évig titkolták a kutatási eredményeket
Bebizonyították: magzatkárosító a glifozát, akár egész Európában betilthatják a gyomirtót