Robotbuldózerek csatarendben, hogy immáron saját emberi veszteséget nélkülözve tudjanak akár népirtást végrehajtani a szervek. Nem egy olyan eset volt, hogy mesterséges intelligencia választotta ki a célpontokat, nyomon követte például a palesztin lakosságot, és sokszor emberi ellenőrzés nélkül hagyták végrehajtani a csapásokat. Az AI-fegyverkezés nem a jövő, hanem a jelen problémája, az ENSZ pedig sürgeti annak szabályozását.
Kövesd Telegram csatornánkat!
Folyamatosan frissítjük a közel-keleti háború híreivel
és az orosz-ukrán konfliktus rövid híreivel is
Hétfőn esedékes az ENSZ következő tanácskozása a modern hadviselésben egyre gyakrabban alkalmazott, mesterséges intelligencia által vezérelt autonóm fegyverek szabályozását illetően, a szakértők pedig arra figyelmeztetnek, hogy fogytán az idő az új halálos technológiák korlátozására – olvasható a Reuters kedden közölt beszámolójában. Utóbbiak már Ukrajnától Gázáig jelentős szerepet játszanak, a világszerte növekvő védelmi kiadások pedig további lendületet adhatnak az MI-vel támogatott katonai fejlesztéseknek, miközben ezzel finoman szólva sem tart lépést a használatukat korlátozó globális keretek kidolgozása.
A hírügynökség jelentése megállapítja, hogy nemzetközileg kötelező érvényű szabványok lényegében nincsenek, bár az ENSZ hagyományos fegyverekről szóló egyezményének (CCW) részes országai több mint 10 éve rendszeresen egyeztetnek az emberi irányítás nélkül működő fegyverrendszerekről. A világszervezet főtitkára 2026-os határidőt szabott az érintett államoknak az egyértelmű szabályok kidolgozására, de emberi jogi csoportok szerint az egyes kormányzati álláspontok nem éppen a konszenzus irányába mutatnak, ami így folyamatosan növeli a rémálomszerű forgatókönyvek bekövetkeztének esélyét is.
Az ENSZ közgyűlésének hétfői, New York-i ülése lesz az első olyan találkozó, amit kifejezetten az autonóm fegyvereknek szentelnek, fokozva a nyomást azokra a katonai hatalmakra, amelyek harctéri előnyüket féltve ellenállnak a szabályozásnak. Sok mindenre egyelőre nem érdemes számítani: a Reuters szerint éppen az a legfőbb kérdés, hogy sikerül-e enyhíteni a megosztottságot a CCW-tárgyalások következő, szeptemberi fordulója előtt. Magát a kérdést azonban csak egy jogilag kötelező érvényű szerződéssel lehet tisztázni, különös tekintettel a gyors technológiai fejlődésre és a tárgyalások gleccserszerű tempójára.
Nem lesznek, hanem itt vannak
A riportból kiderül, hogy a New York-i tárgyalások előzménye egy 164 állam által támogatott, 2023-as ENSZ közgyűlési határozat, ami felszólította a nemzetközi közösséget, hogy foglalkozzon a problémával. Az Egyesült Államok, Oroszország, Kína és India azonban a nemzeti irányelveket vagy a meglévő nemzetközi kereteket részesítené előnyben, amelyek ezen a szinten nem tűnnek elegendőnek: a Pentagon szóvivője például arról beszélt a Reutersnek, hogy az autonóm fegyverek alacsonyabb kockázatot jelentenek a civilekre a hagyományos fegyvereknél, míg az orosz, kínai és indiai kormányzat nem is reagált a megkeresésre.
Nem meglepő, hogy szabályozás hiányában az autonóm fegyverrendszerek egyre szaporodnak: a hírügynökség itt a Future of Life Institute agytröszt adatait idézi, ahol már nagyjából 200 ilyen telepítést követtek nyomon Ukrajnában, a Közel-Keleten és Afrikában. A Human Rights Watch erről szólva múlt havi jelentésében kiemeli, hogy a nemzetközi jog szerinti elszámoltathatóság kulcsfontosságú kérdései továbbra sem megoldottak, mások pedig arra figyelmeztetnek, hogy jelenleg kevés garancia van a védelmi cégek felelősségteljes fejlesztéseire, tekintettel a techvállalatok iparági önszabályozásának eddigi kudarcaira.
Robotbuldózerekkel rombolják le a palesztinok házait a zsidók
Mesterséges intelligenciával vadásznak a palesztinokra, ezért sok az ártatlan áldozat?
Robotkutyákat vetettek be harci körülmények között Ukrajnában
(Bitport nyomán Szent Korona Rádió)