Az ezredforduló óta gyűjtött adatok szerint sosem volt akkora a magyarországi népességfogyás, mint tavaly – derül ki a KSH által pénteken közzétett előzetes, részletes területi adatokból. Különösen nagy problémát jelent ez annak a ténynek a tudatában, hogy mindeközben a cigányoknál folyamatos népességrobbanást tapasztalhatunk.
Kérjük, támogassa adója 1%-ával a HVIM-et!
A szervezet valós, kézzelfogható eredményeiről itt olvashat.
Felajánlását az Azonosságtudat Alapítványnak küldje el!
Adószám: 18218082-1-07
A születések és halálozások számának különbségéből adódó természetes fogyás/szaporodás, valamint a belföldi és nemzetközi vándorlási egyenleg alapján
az előzetes adat szerint tavaly 45 100 fővel csökkent Magyarországon a népesség, ami nagyságrendileg azonos, de hajszálnyival meghaladja az eddigi legmagasabb népességfogyást, a 2013-ban regisztrált 45 033 főt.
Ha a népességarányos adatokat nézzük, a helyzet mindössze Pest és Hajdú-Bihar megyében, illetve Budapesten nem aggasztó. Előbbiben nőtt a népesség, utóbbi kettőben stagnálás közeli, 1 ezrelék alatti volt a csökkenés. A következő legjobb mutató, Fejér megyéé már meghaladta a 2 ezreléket.
A másik végletet az az öt megye jelenti, ahol az úgynevezett tényleges népességfogyás meghaladta az 1 százalékot. A legsokkolóbb a helyzet Békésben, ahol az ezer lakosra jutó népességfogyás 12,3 volt – ez országos szintre kivetítve annyi, mintha nagyjából százezerrel csökkent volna a magyarországi népesség tavaly. Borsod-Abaúj-Zemplénben is meghaladta ez a mutató a 11 ezreléket, míg Zala, Vas és Jász-Nagykun-Szolnok megyében 10-11 ezrelék között alakult. Borsodban csaknem 7000-rel csökkent a lakosok száma tavaly, Szabolcsban, Békésben és Jász-Nagykun-Szolnok megyében 3700-3900-zal.
Forrás: Datawrapper
Ha a népességfogyás összetevőit nézzük, az látszik, hogy az ország összes megyéjében elmaradt a születések száma a halálozásokétól. Az így adódó természetes fogyás Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében volt a legalacsonyabb, 2,6 ezrelékes – a 2,9 ezrelékkel Pest megye alig maradt el ettől –, míg a legmagasabb, 9,5 ezrelékes értéket Békés megyében rögzítették, emellett Zalában és Somogyban volt 8 fölött ez a mutató.
A születések száma népességarányosan Zalában volt a legalacsonyabb, ezer emberre mindössze 6 újszülött jutott (a másik véglet Szabolcs 10,2-es mutatóval).
A legmagasabb halálozási rátát Békésben láthatjuk, itt ezer lakosra 16,8 haláleset jutott, míg a legkedvezőbb, 11,2-es értéket Pest megyében láthatjuk.
Országos átlagban 5,2 volt az ezer főre jutó természetes fogyás, ez az érték 2020 óta a 4,5-6,5 ezrelékes sávban van. A főváros népességét az országos átlagnál kisebb arányban, 4,7 ezrelékkel csökkentette a természetes fogyás. Ez a tavalyelőtti 4-nél rosszabb, de az azt megelőző három évinél jobb érték.
A belföldi vándorlásnak Budapest és 7 megye a nyertese, míg 12 megyében ez is fokozta a népességcsökkenést.
Lakosságarányosan a legtöbben Pest megyébe költöztek (4,9 fő ezer lakosonként), az utána következő Győr-Moson-Sopron megyében 4, míg Fejérben 3,2 ezrelékes volt ez a mutató. A főváros népességét 3150-nel növelte a belföldi vándorlás, ami 1,9 ezreléknek felelt meg, míg Budapest és Pest lakosságát együttesen csaknem tízezerrel.
Az országon belüli elvándorlás Szabolcsot és Borsodot sújtja leginkább, itt 7 és 6,4 ezrelékes volt ez a mutató tavaly. A harmadik-negyedik legrosszabb mutatóval szégyenkező Hajdú-Bihar és Békés megyében ez az érték csak 3,5 és 3,4 ezrelék volt.
Míg a születések és halálozások számának egyenlege csökkentette a magyarországi lakosok számát, addig a nemzetközi vándorlás egyenlege pozitív volt tavaly, nagyjából 4900-zal többen érkeztek az országba, mint amennyien innen elköltöztek. Ez a nagyjából fél ezrelékes népességarányos mutatót jelentő szám így is a legrosszabb érték a 2016-os –5800 óta: az elmúlt években ugyanis rendre 20-30 ezres népességnövekedést okozott a nemzetközi vándorlás.
Érdekes, hogy 10 olyan megye is van, amelynek a népességét növelte a nemzetközi vándorlás. A belföldi elköltözésen elég sok lakost veszítő Hajdú-Bihar megye ebben a mutatóban az első helyen állt 6,4-es értékkel, ez annyira kiugróan magas, hogy a második helyezett Csongrád-Csanádban fele ekkora érték sem jött össze (3 ezrelék).
Az ország másik végében viszont három megyében kiugróan magas volt az elvándorlás, két megyéből vélhetően Ausztria irányába. Vas megyében 4,9 ezrelékkel, Győr-Moson-Sopronban 3,7 ezrelékkel, míg Komárom-Esztergom megyében 3,5 ezrelékkel csökkentette a népességet a nemzetközi vándorlás. Budapesten nagyjából 3300 fővel, körülbelül 2 ezrelékkel növelte a népességszámot a nemzetközi vándorlás.
Forrás: Datawrapper
https://szentkoronaradio.com/blog/2025/03/26/orban-csak-sakkozik-a-pride-dal-magyar-peterrel-es-a-mi-hazankkal/
(444 nyomán Szent Korona Rádió)
