Megnövelt összegű környezetvédelmi és hulladékgazdálkodási bírságokat vezetett be az Energiaügyi Minisztérium. Ismertették: az új bírságszabályozás különbséget tesz a magánszemélyek, kis- és középvállalkozások és nagyvállalatok között. Van olyan eset, ahol duplájára nő az összeg, de egyes esetekben negyvenszer többet is fizethetnek a szabálytalanságért.
Kövesd Telegram csatornánkat!
Folyamatosan frissítjük a közel-keleti háború híreivel
és az orosz-ukrán konfliktus rövid híreivel is
Az Energiaügyi Minisztérium (EM) által társadalmi egyeztetésre bocsátott tervezetekben foglalt intézkedések, így a megnövelt összegű környezetvédelmi és hulladékgazdálkodási bírságok, valamint csatornabírság, a kiemelt környezetvédelmi szabályszegést elkövető vállalkozások nyilvánosságra hozatala, valamint a hulladékot jogellenesen elhelyezők helyszíni bírságolásának bevezetése a hatóságok még hatékonyabb fellépését segítik a jogsértést elkövetőkkel szemben.
Amennyiben a vállalatok nem tartják be a szabályokat, a „szennyező fizet” elv alapján, bírság kiszabására kerül sor.
„A környezetvédelmi hatóság által a környezetvédelmi engedélyekkel összefüggésben kiszabható bírságok, a zajbírság, a levegőtisztaság-védelmi bírság összege 15-20 év óta változatlan”
– idézte fel közleményében a minisztérium.
Ismertették: az új bírságszabályozás különbséget tesz a magánszemélyek, kis- és középvállalkozások és nagyvállalatok között. Az egyes környezetvédelmi bírságok módosításáról szóló kormányrendelet tervezetében foglaltaknak köszönhetően a környezetvédelmi bírság összegek jelentős mértékben, minimum a duplájára, de a jogsértés súlyával összhangban akár negyvenszeresére növekszik. Amennyiben a beruházó környezetvédelmi engedély nélkül kezdte meg, illetve folytatja a környezetvédelmi, illetve egységes környezethasználati engedély köteles tevékenység gyakorlását, a napi bírság összege 100 ezer és 1 millió forint közöttire növekszik.
Ha a szükséges környezetvédelmi, illetve az egységes környezethasználati engedélyt megszerezte ugyan, azonban a tevékenységet az abban foglalt előírásoktól eltérően gyakorolja, a kis- és középvállalkozások esetében kiszabható bírság 500 ezer és 20 millió forint közötti összegre emelkedik. A nagyvállalatok esetében a bírság felső határa a vállalkozás előző évi nettó árbevételének 5 százaléka, de legfeljebb 2 milliárd forint – részletezte az EM.
Kiemelt környezetvédelmi szabályszegők büntetése
A tervezett szabályozás megállapítja a kiemelt környezetvédelmi szabályszegésre vonatkozó részletes előírásokat. A kiemelt környezetvédelmi szabályszegést elkövetők nyilvántartásának tartalmával és vezetésével kapcsolatos részletes szabályokról szóló kormányrendelet tervezete értelmében az a vállalkozás, amelyet a környezetvédelmi hatóság egy adott évben legalább 50 millió forint környezetvédelmi bírsággal sújt, a szigorúbb bírságok mellett további jogkövetkezményekkel is számolhat. Természetes személyek esetében ez a bírságösszeg 10 millió forint.
A minisztérium figyelmeztet arra is, hogy a kiemelt környezetvédelmi szabályszegést elkövető vállalkozások nyilvánosságra kerülnek oly módon, hogy a szabályszegés tényét a környezetvédelmi hatóság bejegyzi a Közigazgatási Szankciók Nyilvántartásába (KSZNY) és erről tájékoztatja a környezetvédelemért felelős minisztert. A kiemelt környezetvédelmi szabályszegést elkövetők meghatározott adatai a tárca honlapjára kerülnek ki és a környezetvédelmi hatóság a jogsértés fennállásáig eltiltja a vállalkozást a tevékenységtől.
A minisztérium kiemelte: a hulladékgazdálkodási bírság és a helyszíni bírság mértékéről, megállapításának szempontrendszeréről, kiszabásának, valamint egyéb szankciók alkalmazásának részletes szabályairól szóló kormányrendeletben javasolt, a jelenleginél jóval magasabb bírságösszegek hozzájárulnak ahhoz, hogy kevesebb legyen az illegális hulladéklerakás. Ezt segíti elő az is, hogy ezentúl a hatóságok helyszíni bírságot is kiszabhatnak a hulladékot jogellenesen elhelyezőkkel szemben.
Vízvédelem
A kormány a természeti értékek megőrzése és fenntartása mellett az ország vízkincsének mennyiségi és minőségi védelme iránt is elkötelezett. Ezért a felszíni vizek védelméről szóló kormányrendelet tervezett módosításával a határértéken felüli szennyezés esetén a jelenlegi kétszeresére emelt csatornabírsággal szankcionálja a szennyvíz-kibocsájtókat – ismertette az EM.
Sajnos sokszor fordult már elő olyan eset a giga vállalkozások esetében, hogy a környezetkímélőbb opció helyett kiskapukat keresve próbálják megkerülni földünk és környezetünk megóvását. Ilyen volt például a Science Advance című lapban megjelent javaslat, miszerint lehetne geomérnöki technikával mérsékelni a felmelegedést, vegyi anyagokkal szárítanák ki a sztratoszférát, hogy kevesebb hő csapdázódjon be.
Természetkímélő élet helyett mesterségesen manipulálnák a légkört a felmelegedés csökkentéséért
Több ezer fát irtanak ki Németországban környezetvédelem címszóval
(kaposvarmost.hu nyomán Szent Korona Rádió)
