Frank-Walter Steinmeier német elnök úgy döntött, hogy feloszlatja a parlamentet és február 23-ra előrehozott választásokat írt ki, miután a Bundestag bizalmatlansági szavazást tartott Olaf Scholz kancellárral szemben, aki megbukott.
Kövesd Telegram csatornánkat!
Folyamatosan frissítjük a közel-keleti háború híreivel
és az orosz-ukrán konfliktus rövid híreivel is
„Ma úgy döntöttem, hogy feloszlatom a 20. Bundestagot és 2025. február 23-ra új választásokat írunk ki”
– mondta berlini sajtótájékoztatóján.
Miért volt szükség arra, hogy az elnök feloszlatta a parlamentet?
Steinmeier azt is elmondta, hogy a döntés meghozatala előtt konzultált a Bundestagban képviselt valamennyi párt vezetőjével, és arra a következtetésre jutott, hogy sem a jelenlegi, sem az új kormány semmilyen összetételben nem szerezhet többséget a jelenlegi parlamentben.
„Ezért meggyőződésem, hogy az új választások most a helyes út az ország javára”
– mondta a német elnök. Emlékeztetett arra, hogy a német alaptörvény szerint a törvényhozók az új Bundestag alakuló üléséig folytatják munkájukat. Hasonlóképpen a kormány tagjai is folytatják feladataikat az új kabinet megalakulásáig.
„A következő kormány nagy kihívások előtt áll”
– hangsúlyozta Steinmeier. Megemlítette a bizonytalan németországi gazdasági helyzetet, az ukrajnai és közel-keleti konfliktusokat, valamint az illegális bevándorlás problémáját. Az elnök kivételes esetnek nevezte a Bundestag feloszlatását.
„De éppen a mostanihoz hasonló nehéz időkben van szükség a stabilitáshoz egy rátermett kormányra és egy megbízható parlamenti többségre”
– mondta az államfő.
Steinmeier egyúttal reményét fejezte ki, hogy a politikai erők egymás iránti tisztelettel folytatják a választási kampányt, és nem lesz helye az erőszaknak.
„A lejáratás, a megfélemlítés, az erőszak – mindez méreg a demokráciára nézve, mindez árt a demokráciánknak. Zéró toleranciát kell tanúsítanunk az erőszakkal szemben. Ezt várom el mindenkitől, aki felelősséget akar vállalni”
– hangsúlyozta a német elnök.
Németország politikai és gazdasági válságban
December 16-án Olaf Scholz német kancellár azt javasolta Steinmeiernek, hogy a bizalmi szavazás kudarca után oszlassa fel a Bundestagot. Ezt megelőzően a német törvényhozók többsége egy rendkívüli ülésen megtagadta a bizalmat Scholztól, megnyitva ezzel az utat az előrehozott parlamenti választások előtt Németországban. A kancellárral szembeni bizalom kérdését a szövetségi köztársaság történetében hatodik alkalommal bocsátották vitára a Bundestagban.
Steinmeiernek a kancellár javaslatára 21 napon belül fel kellett oszlatnia a Bundestagot. A Bundestag feloszlatását követő 60 napon belül új választásokat kell tartani. Steinmeier már beleegyezett abba, hogy 2025. február 23-án esetleg előrehozott választásokat tartsanak. Az eredmények alapján új kormány alakul, és új kancellárt választanak.
Németország akut válsággal néz szembe, miután a kormánykoalíció (SPD, Zöldek és FDP) összeütközésbe került a költségvetési és gazdaságpolitikával, többek között a Kijevnek nyújtott támogatással és az „adósságfék” szabályának enyhítésével kapcsolatban. November 6-án Scholz kirúgta Christian Lindner pénzügyminisztert, ami a koalíció összeomlását idézte elő.
Ahogy mi is megírtuk, szeptemberben már tartottak tarományi választásokat Németországban, Türingiában az AFD győzedelmeskedett. Csakhogy ez nem jelentett gyakorlatilag semmit, házelnöknek ugyanis a kamukeresztény CDU jelöltjét választották meg.
Tartományi választások Németországban – Eléri a várt áttörést az AfD?
Hiába nyert az AfD Türingiában, mégsem ők adhatják ők a házelnököt
( Orosz Hírek nyomán Szent Korona Rádió)