A világ legnagyobb nukleárisfűtőanyag-exportőre szerint a szankciók megnehezítik a globális kereskedelmet. Egy kanadai szakértő pedig úgy véli, a Nyugatnak végre önellátóvá kell válnia.
Kövesd Telegram csatornánkat
Folyamatosan frissítjük a közel-keleti háború híreivel
és az orosz-ukrán konfliktus rövid híreivel is
Kazatomprom vezérigazgatója arra figyelmeztetett, hogy az orosz–ukrán háború és az azt követő szankciók miatt a világ legnagyobb urántermelője egyre nehezebben tudja ellátni az Európai Uniót és más nyugati országokat, így inkább kelet felé folytatná a szállításokat.
Meirzsan Juszupov, a kazah állami bányavállalat vezetője szerint a háború okozta szankciók megakadályozzák a nyugati közművek stabil ellátását, mivel a tiltások a független országokat is büntetik. „Sokkal könnyebb számunkra, ha a termelés nagy részét inkább ázsiai partnereinknek adjuk el. Kereslet ott is van, és akkor nem kell tartanunk attól, hogy megsértjük a legújabb nyugati szankciókat” – nyilatkozta a Kazatomprom vezérigazgatója a Financial Timesnak.
Az asztanai székhelyű bányavállalat, melynek 75 százalékát a kazah állam birtokolja, annak ellenére is meg szeretné tartani a változatos ügyfélkörét, amelybe amerikai és európai közműszolgáltatók is beletartoznak, hogy a szankciók kockázata miatt a nyersanyag szállítása a hagyományos, olcsóbb, Szentpéterváron át vezető útvonalon már nem jöhet szóba.
A londoni tőzsdén is jegyzett Kazatomprom alternatív útvonalat próbált létrehozni, hogy a nukleáris fűtőanyagot a Kaszpi-tengeren, Azerbajdzsánon, Grúzián és a Fekete-tengeren keresztül szállítsa, ám ez magasabb költségekkel jár.
Oroszország potenciális befolyása közép-ázsiai szomszédjára azonban egyre nagyobb aggodalomra ad okot a nyugati közműszolgáltatók és ipari partnerek számára. A Roszatom, Oroszország nukleáris monopóliuma, a Kazatomprom 14 lelőhelye közül ötben rendelkezik részesedéssel – e megállapodások értelmében az ország termelésének 20 százalékát kapja.
Kazahsztán kénytelen Oroszország és Kína felé fordulni, emiatt pedig a Nyugatnak végre önellátóvá kell válnia – mondta Leigh Curyer, a NexGen Energy vezérigazgatója, amely egy nagy uránbányászati projektet fejleszt Kanadában.
Szerinte a kihívást az is fokozza, hogy Oroszország és Kína világszinten vezető szerepet tölt be az új atomerőművek építésében. A Kazatomprom legutóbbi éves jelentése szerint az ellenőrzése alatt álló urán 49 százalékát az ázsiai piacra, 32 százalékát Európába és 19 százalékát az amerikai piacra küldte. Valószínű, hogy ezek az arányok az EU és az USA kárára tovább fognak zsugorodni.
Kazahsztán a világ urántermelésének 43 százalékát állítja elő, ami nagyjából megegyezik az OPEC-kartell olajpiaci részesedésével, így az ország óriási befolyással van a nemzetközi atomenergia-ellátásra – olvasható a Világgazdaság hasábjain.
Kazahsztán is a normalitást védi – az LMBTQP említését is betiltanák
(Világgazdaság, Orientalista nyomán Szent Korona Rádió)