szombat, február 28, 2026
13 C
Budapest
Rock
Kalapács és az Akusztika - Fagyott világ
Klasszikus
Marin Marais - Marche Tartare, IV.55

A tudomány legyőzte a tudományt – A torinói lepelről

A nagybetűs tudományra hivatkozva károgták az ateisták és az egyházellenesek, hogy a torinói lepel nem lehet Jézusé, az egy középkori hamisítvány. Erre jött megint a tudomány, és megcáfolta a hazug állítást, és bebizonyította az, amit majd 2 évezreden keresztül tudtak az emberek. 

Kövesd Telegram csatornánkat
Folyamatosan frissítjük a közel-keleti háború híreivel
és az orosz-ukrán konfliktus rövid híreivel is

Kísérleti úton igazolta olasz kutatók egy csoportja, hogy a torinói lepel az ókorból származik – írja a Breitbart. A felfedezés akár tudományos paradigmaváltáshoz is vezethet a lepelhez köthető kutatómunkával kapcsolatban – amiről a hagyomány úgy tartja, hogy a megfeszített Jézus Krisztus képe látható rajta –,

az 1988-as radiokarbonos vizsgálat óta ugyanis sokáig tartotta magát az az állítás, hogy csupán középkori hamisítvány volna.

A torinói leplet az 1350-es években mutatták be először a nyilvánosságnak. Hitelessége megkérdőjelezhetetlen volt egészen az 1980-as évekig, amikor egy kutatócsoport C–14-es radiokarbonos kormeghatározó vizsgálat révén arra a következtetésre jutott, hogy a lepel a középkorban keletkezhetett. Ezt sikerült most megcáfolnia a Liberato De Caro vezette kutatócsapatnak, amikor egy új típusú röntgengépes vizsgálat során igazolták, hogy a torinói lepel vásznát az ókorban szőhették, és Jézus életének idejéből származik.

A leplet vizsgáló akkori és mostani kutatócsoportok által az ókori anyagok hitelesítésére használt módszertani különbségek a technológiai változás ütemét is jól szemléltetik. A mostani vizsgálathoz az olasz kutatók új típusú röntgengépekkel dolgoztak, amelyek pontosabbnak bizonyultak az 1980-as években használt, radiokarbonos kormeghatározásnál.

Régóta vita dúl a lepel eredete körül, és az olasz kutatók áttörést jelentő megállapításai ellenére ennek valószínűleg nem lesz vége. A kritikusok azonban egyre nehezebben tudják a kendő eredetét  megmagyarázni, amelyről ma már tudjuk, hogy

Jézus élete idején a Közel-Keleten gyártották, és olyan vérfoltokat tartalmaz, amelyek megfelelnek a Bibliában szereplő passióelbeszélésnek.

A vásznat az olaszországi torinói San Giovanni Battista-katedrális királyi kápolnájában őrzik 1578 óta.

“Miért van annyi rossz, ha létezik az isteni gondviselés?” – Schuon válaszol a modernekben gyakran felmerülő kérdésre

(Hirado nyomán Szent Korona Rádió) 

Legfrissebb

Emberölés miatt indult nyomozás a kényszersorozott kárpátaljai férfi halála miatt

Családja szerint Reban Zsoltot korábban többször is alkalmatlannak minősítették...

Julius Evola a felforgató zsidó törekvésekről

A szombati Irán elleni támadás jól rámutat a zsidó...

Izrael megtámadta Iránt, kirobbantják a világháborút? (Cikkünk folyamatosan frissül)

Ma hajnalra Izrael megtámadta Iránt, az USA-val karöltve, annak...

Az ukrán olajat is a Barátság kőolajvezeték szállította

Nemcsak az orosz, hanem az eddig kevéssé ismert módon...

Kategóriák

Emberölés miatt indult nyomozás a kényszersorozott kárpátaljai férfi halála miatt

Családja szerint Reban Zsoltot korábban többször is alkalmatlannak minősítették...

Julius Evola a felforgató zsidó törekvésekről

A szombati Irán elleni támadás jól rámutat a zsidó...

Izrael megtámadta Iránt, kirobbantják a világháborút? (Cikkünk folyamatosan frissül)

Ma hajnalra Izrael megtámadta Iránt, az USA-val karöltve, annak...

Az ukrán olajat is a Barátság kőolajvezeték szállította

Nemcsak az orosz, hanem az eddig kevéssé ismert módon...

Kutatások megerősítették, hogy tényleg történt fölrengés Jézus keresztre feszítése alatt

Geológusok egy csoportja a Holt-tenger közelében található üledékrétegek vizsgálata...

A mesterséges intelligenciára hagyatkozik az amerikaiak egyharmada vallási kérdésekben

A mesterséges intelligencia úgy tűnik, hogy szinte minden téren...

Kapcsolódó cikkek

Rock
Kalapács és az Akusztika - Fagyott világ
Klasszikus
Marin Marais - Marche Tartare, IV.55