Három órás puccs Bolíviában

Bolíviában a múlt hónap végén a hadsereg megkísérelte átvenni a hatalmat. Ám sokan ezt csak trükknek tartják, mellyel Luis Arce elnök meg akarta erősíteni a pozícióját nemcsak az ellenzékkel, de a mentorából vetélytársává vált Evo Morales volt elnökkel szemben is.

Kövesd Telegram csatornánkat
Folyamatosan frissítjük a közel-keleti háború híreivel
és az orosz-ukrán konfliktus rövid híreivel is

Juan José Zuniga volt vezérkari főnök utasítására június 26-án bolíviai katonák rohamozták meg az elnöki palotát La Pazban. A The New York Times tudósítása szerint először katonai rendőrök vonultak fel a palota előtti téren, majd egy csapatszállító járművet faltörő kosként használva próbáltak bejutni az épületbe. Az első kísérlet sikerrel is járt. Zuniga tábornok bejutott az elnöki palotába, ahol rögtönzött beszédet is tartott. Tisztekkel körülvéve arról beszélt, hogy a hadsereg új kormányt ad Bolíviának, mely bevezeti a „valódi demokráciát”, amely nem csak a kevesek érdekeit szolgálja. A tábornok emellett követelte a bebörtönzött katonai és ellenzéki vezetők, például Luis Fernando Camacho és Jeanine Ánez szabadon bocsájtását.

A puccs azonban olyan gyorsan holt hamvába, ahogyan elindult. A helyszínen ugyanis Luis Arce, Bolívia elnöke is megjelent, aki szokatlan módon vitatkozni kezdett a puccsistákkal, valamint bíztatta a téren szintén összegyűlő kormánypárti civil tüntetőket.

„Tábornok, amit a bolíviai nép ellen teszel, az megengedhetetlen” – mondta Arce szemtől szembe állva Zunigával. „Ha tiszteled a katonai hierarchiát, és jó katona vagy, azonnal vond vissza a csapatokat! Ez parancs!”

Az elnök később tévébeszédében is arról beszélt, hogy a népnek „szerveződnie kell a puccs ellen, a demokrácia védelmében”.

Ahány év, annyi puccs

Bolívia 200 éves történelme során körülbelül 190 alkalommal kíséreltek meg különböző katonai csoportok puccsot a regnáló hatalommal szemben, igaz, legutóbb viszonylag régen, 1984-ben, két évvel azután, hogy a katonai junta átadta a hatalmat a civileknek. Az a puccsok számából is látszik, hogy a hadsereg mindig is fontos szerepet töltött be az ország politikai életében. Már Bolívia első elnökei is tábornokok voltak. Igaz, ez Latin-Amerikában nem számít kirívónak, tekintve, hogy ők küzdötték ki kontinens szerte a függetlenséget a spanyoloktól.

(24.hu nyomán Szent Korona Rádió)

Geopolitikai feszültségeket eredményezhet a lítium szerepének növekedése