Idén májusban adott otthont a Pázmány Péter Katolikus Egyetem annak a kiállításnak, amely a cionista terrorista Szenes Hannának állít emléket. Nézzük meg bővebben, hogy ki is volt Szenes Hanna, és hogy miért méltatlan megemlékezni egy hazaáruló felforgatóra!
Kövesd Telegram csatornánkat
Folyamatosan frissítjük a közel-keleti háború híreivel
és az orosz-ukrán konfliktus rövid híreivel is
A zsidó Szenes Hanna 1939-ben vándorolt ki az akkor még brit mandátum alatt álló Palesztinába, ahol tagja lett a Hagana nevű terrorszervezetnek. A keresztény és muszlim lakosságot folyamatos atrocitások érték a bevándorló cionisták által szervezett félkatonai mozgalmaktól. Egyes cionista terrorszervezetek mint például a Hagana a britek ellen is merényleteket követtek el.
Szenes 1943-ban bevonult a brit hadseregbe. Társait 1944 márciusában az egykori Jugoszlávia partizánok által ellenőrzött területe felett dobták le, innen június 9-én indultak el Magyarország felé. Szenes Hanna egy Magyarországgal ellenséges haderő szolgálatában állva lépte át az országhatárt, hogy a háború idején, a hátországban diverzáns tevékenységet, azaz aktív harci tevékenységet folytasson, mint terrorista (mai szóhasználattal élve). Az ország belső rendje és nyugalma felett őrködő csendőrök azonban Drávaszilasnál elfogták.
Ha egy külföldi állampolgár egy ellenséges haderő tagjaként engedély nélkül lép be az országba, természetes, hogy elfogják. A diverzánsokra pedig nem vonatkozik a hadijog. Szenes letartóztatása és halálra ítélése – különösen háború idején – jogszerű volt, de még erkölcsileg is igazolható.
A Pázmány Péter Katolikus Egyetem azonban mégis fontosnak érezte, hogy emléket állítson egy cionista terroristának, különösen úgy, hogy a megnyitóünnepségre meghívták az LMBTQ-lobbista Jablonczay Tímeát, a Milton Friedman Egyetemnek a tanárát, amely intézmény nem mellesleg hazánk elzsidósításán dolgozik, az izraeli gyarmatbirodalom zászlóshajójának számít.
Jablonczay Tímea facebook profilképe, ami sokat elárul….
Sajnálattal tapasztaljuk, hogy egy katolikus egyetem egy cionistával szemben kevésbé tartja fontosnak, hogy például boldog Apor Vilmos püspök emlékét ápolja, aki 1945-ben az élete árán védelmezte a magyar asszonyokat a megszálló szovjetek erőszakosságaitól, vagy emlékkonferenciát és kiállítást szervezzen azoknak a mártír papoknak, akiket 1944-ben a kommunista partizánok gyilkoltak meg a Délvidéken – mint Dupp Bálint, Szabó Dénes, Petrányi Ferenc, Werner Mihály és P. Körösztös Krizosztom –, esetleg megörökítse azon katolikus lelkipásztorok emlékét, akik Budapest 1944/1945-ös ostroma során veszítették életüket. Az ő életrajzaikat a Katonasír Kutató és Ápoló Egyesület fáradhatatlan kutatómunka során dolgozta fel.
Természetesen tudjuk, hogy ez hiú ábránd marad, ugyanis pont a Pázmányon hangzott el az a vélemény, hogy „a Szerbiával jelenleg fennálló jó viszony miatt problémás lenne a délvidéki magyarellenes pogrom 80. évfordulójáról megemlékezni”, és szintén ez az intézmény az, amelyik kötelező tárggyá tette a holokausztot, ahelyett, hogy a keresztény vallásra fókuszálna és a magyarságot ért üldöztetéseket mutatnák be.
Szenes Hanna alakja egy keresztény magyar ember számára elfogadhatatlan. Nem lehet hősként tekinteni azokra, akik a második világháborúban az ellenséget támogatták. Ebben nincs és soha nem is lesz kompromisszum!
(Szent Korona Rádió)
Szobrot állítottak a Széna téren a cionista, hazánk ellen törő katonanőnek
“Elárultam a szülőhazámat” – Kiegészítették a második világháborús zsidó terrorista szobrát