Elvégeztetett a budapesti Széna tér felújítása. Bár helyet kapott például Bereményi Géza: Széna tér című verse, mely a kitörő hősökre emlékezik, mégis kettős érzéseink lehetnek, ugyanis a hősök mellett egy Magyarország ellen harcoló cionista nő is szobrot kapott.
Exkluzív anyagok, mémek, rövid hírek, amiket nem feltétlenül rakunk ki a weboldalunkra…
“A németek egy éjjelen nem védték tovább Budát, összegyűlt mindegyikük, 40 000 szoldát, jéghideg éjjelen, mindjük sisakosan, ’45 vad telén, kezdődjék már a roham” – futnak a sorok Bereményi Géza verséből a felújított budapesti Széna téren. Örömteli, hogy végre a fővárost védő, s 1945-ben kitörő hősök emléket kaptak.
Örömünk azonban gyorsan ürömbe fordulhat, ugyanis az ideológiai zavar azonnal feltűnik, ha körülnézünk a téren, ugyanis a cionista Szenes Hanna is kapott egy szobrot, továbbá egyik versét is beágyazták a kövezetbe.
A cionista Szenes Hanna 1939-ben emigrált Palesztinába, ahol csatlakozott a Haganához (cionista paramilitáris szervezet) majd a brit hadsereghez is, ahol kiképzést kapott. 1944-ben a britek ejtőernyővel dobták le a Jugoszláviában. Ezek után, mint diverzáns lépte át a magyar határt, s hazánk ellenségei oldalán fegyvert ragadott “szülőföldje” ellen. Mint minden más háborús helyzetben lévő országban, az ellenség oldalán való harc okán elfogása után bebörtönözték, majd vallatása után halálra ítélték. A diverzáns akcióban résztvevő, katonai kiképzéssel rendelkező, fegyverrel érkező Hannát mint a holokauszt mártírját állítják a kitörésben résztevő hősök verssorai fölé. Nem a holokauszt áldozata lett ő, hanem annak, hogy fegyverrel támadott saját “hazájára.
Novák Katalin büszke a magyarság és zsidóság közös történelmére
(Válasz online és Neokohn nyomán Szent Korona Rádió)