A balos újságíró Facebook oldalán nehezményezte, hogy a magyarok túlzottan távolságtartóak a szélsőbaloldallal szemben. Az erdélyi születésű újságírónő bizonyára megfeledkezett a Ceaușescu rezsim rémtetteiről és a nyugati antifák tevékenységéről. Lipták Tamás, a Magyar Jelen újságírója az utóbbiból szedett össze egy csokorral.
Kövesd Telegram csatornánkat
Folyamatosan frissítjük a közel-keleti háború híreivel
és az orosz-ukrán konfliktus rövid híreivel is
Parászka Boróka az alábbi bejegyzést tette közzé Facebook-oldalán:
„Rengeteg magyar nyelvű posztot olvasok arról, hogy milyen jó, hogy sikerült a francia szélsőjobbot háttérbe szorítani. Szinte mindegyikben hozzáteszik, kár hogy a szélsőbal részvételével-segítségével. Elmagyarázza nekem valaki, mitől tartanak “a magyar emberek”, amikor a radikális baloldaltól tartanak? Most, hogy mindenhol a poszt-, pre- és a vegytiszta fasiszták verik a csalánt? Tényleg, mi olyan borzalmasan ijesztő a radikális baloldalban?”
A kirekesztő kizárólagosság jellemzi a szélsőbaloldalt
A kérdéseire adott válaszok egyszerűek is, meg nem is. Egyszerűek, hiszen a XXI. század kommunikációs eszközeinek és csatornáinak köszönhetően szinte néhány másodperccel azután, hogy az antifa bezúz egy kirakatot Párizsban, erről mi már képsorokat láthatunk Budapesten. Konkrétan a franciaországi választások kapcsán is számos erőszakos, vandál cselekmény kapcsolódik az ottani szélsőbalhoz.
Azonban mégis nehéz válaszolni, olyan tetemes mennyiségű csak a videómegosztókon és a különböző oldalakon fellelhető anyag. Kedves Boróka! Ez az, amitől tartanak a jóérzésű emberek a szélsőbaloldallal kapcsolatban, és nem csak Magyarországon.
A féktelen dühvel lecsapó kegyetlen erőszak, amely nem kímél senkit és semmit. A kirekesztő kizárólagosság, miszerint aki nincs velük, az mindenképpen ellenük van. És persze fasiszta, ezért velük szemben az erőszak is morálisan megengedett.
A szélsőbaloldal szerte a világon, így Magyarországon is valamiféle kirekesztést, megbélyegzést és kizárólagosságot képvisel mindenkivel szemben, aki nem hajlandó mindenben teljes mértékben elfogadni az ő álláspontjukat. Bár folyamatosan szabadságjogokról, emberi szabadságról beszélnek, mégsem tudják elfogadni, hogy a radikális baloldaltól jobbra is lehet legitim álláspont bármilyen kérdésben.
Gátlástalan, aljas módszerek
A radikális baloldal szerint pedig nem csak elfogadható a velük szemben állókkal az erőszak (lásd itt és itt), de azt előszeretettel alkalmazzák is világszerte mindenfelé.
Ilaria Salis és elvtársai például a mai napig nem értik, miért nem verhettek csak úgy félholtra olyan embereket Budapest utcáin, akik szerintük nácik.
A másik jellemző, amitől sokan viszolyognak, az a gátlástalan aljasság, ami azóta jellemzi a baloldal képviselőit, amióta előmásztak a csatornákból
Egyenlő felek összecsapásaival talán még kevésbé lenne probléma. Azonban általában a szélsőbal szeret nagy csoportban, felfegyverkezve támadni magányos emberekre, mint azt tették Budapesten is.
Emellett pedig előszeretettel verik szét és rabolják ki a kapitalizmus elleni küzdelem jegyében egyszerű családi vállalkozások boltjait, üzleteit.
A sort pedig hosszasan lehetne folytatni az utakat lezáró klímaőrültektől az LMBTQP jogokért küzdő „nembináris”, valójában nem normális lényekig.
Lehet, hogy Parászka Borókának ez meglepő, de az átlagember szimpátiáját ezek a cselekmények nem szokták elnyerni. Bízom benne mindenesetre, hogy lassan ő maga is megérti, miért viszolyognak a normális emberek a radikális baloldaltól és módszereiktől. Zárásképpen pedig itt egy videó arról, hogyan dolgozza fel Franciaországban a szélsőbaloldal a nemzetgyűlési választások végeredményét. Ha ezek után sem érti Parászka Boróka, akkor itt már tényleg csak a piócás ember segíthet.
(Magyar Jelen nyomán Szent Korona Rádió)