A barna kányának (Milvus migrans) Zala vármegyében több évtizede nem volt ismert fészke. Idén tavasszal viszont Nagykanizsa határában fedezték fel a Balaton-felvidéki Nemzeti Park munkatársai a fészkét, amelyben a gyönyörű ragadozó madár már a tojásain kotlott.
Kövesd Telegram csatornánkat
Folyamatosan frissítjük a közel-keleti háború híreivel és az orosz-ukrán konfliktus rövid híreivel is
A Nemzeti Park Igazgatóság cikkéből kiderül, hogy munkatársaik folyamatosan nyomon követik a madarakat védelmük érdekében. A kányákat legkönnyebben villás farkukról ismerhetjük fel, de a frissen kirepült példányoknál ez még csak alig látható. A barna kánya mellett a vörös kánya fordul elő hazánkban. A barna kánya a nagy folyók mentén elterülő ártéri puha- és keményfa ligeterdők jellegzetes fészkelő madara.
A Zalában lencsevégre kapott barna kánya
Hazai fészkelő állománya 1960-1980 között drasztikusan lecsökkent. Azóta lassú erősödés figyelhető meg, állománya napjainkra stabilizálódott. Vonuló madár, a telet a Földközi-tenger mentén tölti, de eljuthat Afrikába is. Időnként egy-egy példány áttelel. Fészekalja 2-4 tojásból áll, a fiókák általában egy hónap alatt kelnek ki, és 40-50 napig tartózkodnak a fészekben.
A tojásain kotló barna kánya
A kányák táplálékának jelentős részét képezik a dögök. A legyengült halakat a víz felszínéről is összeszedi. Sok elgázolt állatot, ezek mellett madárfiókát, kisemlőst fogyaszt.
(Travelo nyomán Szent Korona Rádió)
