A páratlan szoborcsoportot eredeti pompájába szeretnék visszaállítani, melyhez igen közel állnak már a művészettörténészek és régészek. A megtalált darabokat bárki megtekintheti.
Kövesd Telegram csatornánkat
Folyamatosan frissítjük a közel-keleti háború híreivel
és az orosz-ukrán konfliktus rövid híreivel is
Meglepő helyen, egy veszprémi kollégium kertjében bukkantak rá a szakemberek a várnegyed Szentháromság-szobrának eredeti, 1993-ban műkő másolatokra cserélt részeire – olvasható a várnegyed megújítását célzó projekt sajtóközleményéből.
Nem ez az egyetlen, a barokk műemlékkel kapcsolatos felfedezés a közelmúltból: talapzata alatt a régészek ugyanis a rég elbontott kanonokházak falmaradványaira bukkantak. A különleges alkotást a projekt részeként 2025-re restaurálja majd a Veszprémi Főegyházmegye – tették hozzá.
Az eredeti szobrok eltűntek, így keresésbe kezdtünk. Vörös Tamásnak, a Veszprémi Érsekség főépítészének jutott eszébe, hogy a veszprémi Davidikum-kollégium kertjében, a kerítésnek támasztva látott néhány kőszobrot, amiket már teljesen benőtt a borostyán. Bár nagyon rossz állapotban találtunk rájuk, kiderült, hogy ezek valóban a szoborcsoport eredeti figurái
– mondta el a témában Dr. Nagy Veronika művészettörténész.
Schmidt Ferenc szobrász-kőfaragó mester alkotása 1750 óta áll már a veszprémi vár főterén. Hasonló szoborcsoportokat az ország több pontján – így a Budai Várnegyedben, Sopronban, Óbudán, illetve Baján – is találunk. Sokukat pestisoszlopként is emlegetik, hiszen többségüket a városokon végigsöprő járványok után emeltették. A veszprémi szoborcsoport mindezekkel szemben a kereszténység diadalának, egy új korszak kezdetének az emléke: a veszprémi vár hosszú ideig ugyanis török kézen volt, a magyarok pedig csak komoly harcok árán tudták visszafoglalni.
Nagy a falmaradványok kapcsán hozzátette:
A mai Szentháromság tér helyén egykor apró házak, szűk sikátorok voltak, a Szentháromság-emléket az elbontott kanonokházak helyén állíttatta fel Padányi püspök. A régészeti vizsgálatokból kiderült, hogy ezeket az épületeket annak idején nem bontották el teljesen, körülbelül egyméteres magasságban meghagyták a falakat, majd a területet földdel töltötték fel. Ám ezek a falmaradványok nem engedik elfolyni az esővizet, hanem ciszternaként benntartják a nedvességet, amely jelentősen károsította a követ.
A szobrokat tavaly a Szent István-templomban csodálhatták meg az érdeklődők, idén pedig a Biró-Giczey Házban nézhetik meg őket.
Sajnos nincs meg az összes eredeti szobor, többet még mindig keresünk, és ebben a lakosság segítségét is kérjük. Abban reménykedünk, hogy ezek a különleges alkotások még mindig itt vannak Veszprémben, talán egy pincében vagy kertben hevernek elfeledve. A Szentháromság-szoborról tartott korábbi túráinkon mindig felhívtuk erre a látogatók figyelmét, és ketten jelentkeztek is, így került vissza hozzánk egy puttó, illetve a Szűz Máriát ábrázoló szobor
– mondja a művészettörténész.
A szoborral kapcsolatos másik kérdésre a sümegi plébániatemplomban találták meg a választ a szakemberek. Azt tudták, hogy az alkotás – amelyen a Szentháromság szimbóluma mellett Szűz Mária, Szent Márton, Bűnbánó Magdolna, az Árpád-házi szentek, Szent Ágoston, Szent Flórián, Szent Rókus, illetve Sárkányölő Szent György is látható – egykor részben festett volt, azt azonban nem tudták, hogy pontosan hogyan is nézett ki.
A választ a sümegi épület karzatán lévő korabeli falfestmény adta meg, amin felfedezhető a veszprémi Szentháromság-szobor is, igazolva, hogy a szobor világos kőszínű, a domborművek, a puttók, illetve a csúcsán lévő Szentháromság pedig aranyozott volt.
A festménynek köszönhetően derült ki az is, hogy a talapzaton lévő puttók eredetileg apró lámpásokat is tartottak a kezükben, ezzel megvilágítva a szoborcsoportot, ami így páratlan látvány lehetett a Várhegy tetején.
Különleges régészeti leletet találtak az egykori visegrádi királyi palota feltárásánál
220 éve rejtett Szent Mihály arkangyal szobor került elő a pesti belvárosban
(24.hu nyomán Szent Korona Rádió)