Évről évre egyre több haszid zsidó látogat el Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyei Bodrogkeresztúrra, a helyi csodarabbi sírjához, a fő zarándoklat idején akár 70.000 kaftános is mehet a faluba. A helyi magyar lakosság kénytelen elviselni a megszállók zarándokok modortalan, sokszor kifejezetten bunkó stílusát, ezért sokan inkább elköltöznek, majd a házaikat a zsidók veszik meg.
Kövesd Telegram csatornánkat
Folyamatosan frissítjük a közel-keleti háború híreivel és az orosz-ukrán konfliktus rövid híreivel is
A haszid zsidóságra jellemző, hogy nagyon babonásak, ezért is tulajdonítanak csodákat Reb Steiner Saje rabbinak, valamint a 19.században, pont Steiner rabbi idején, ehhez a közösséghez kapcsolták a tiszaeszlári gyilkosságot, amely település egyébként meglehetősen közel van Bodrogkeresztúrhoz.
Korábban a sajtóban tabutéma volt a Bodrogkeresztúron tapasztalható, úgynevezett „csodarabbihoz” köthető zsidó vallási ünnep és ennek messzebbre mutató következményei, de 2023-ra már a balliberális orgánumok közé tartozó 24.hu is beszámolt ezen esemény tágabb kontextusáról, amelyet a környéken élők csak „zsidójárásnak” hívnak egymás között.
Megugrott a beköltöző zsidók száma a településen
Mi Hazánk képviselője, Dócs Dávid írásbeli kérdést tett fel Dr. Semjén Zsolt, nemzetpolitikáért, nemzetiségpolitikáért, egyházpolitikáért és egyházdiplomáciáért felelős miniszternek a bodrogkeresztúri „zsidójárással” kapcsolatban. A kérdésekre adott válasz is megérkezett.
A jelenség azonban számos, a hit kérdést nem érintő problémát is felvet, hiszen a faluban nemcsak a zarándokok, hanem a beköltöző izraelita vallásúak száma is megugrot.
írta beadványában Dócs Dávid. Hozzátette,
„a településen irreálisan magasra szöktek az ingatlanárak, így azok a tősgyökeres fiatalok, akik ott szeretnének maradni, ezt anyagi okok miatt nem tudják megtenni, így a lakosságcsere felgyorsulhat.”
A tősgyökeres helyi magyar lakosság sok esetben kénytelen elviselni az ide betelepülő, vagy ide érkező izraeliták, számukra szokatlan és barátságtalan viselkedését, ami további feszültségekhez vezethet. A falut ezen okok miatt szerinte többen el is hagyták az utóbbi időben, hiszen úgy érezték, hogy ez a közeg már nem élhető számukra. A politikus a következő kérdéseket tette fel Semjén Zsoltnak:
- Van-e álláspontja a kormánynak a bodrogkeresztúri embereket érintő ezen problémákról?
- Hogyan tudják garantálni, hogy a faluban legyen jövője a magyar embereknek is?
Megérkezett a válasz, érdemi tartalom nélkül
Dócs Dávid kérdéseire Panyi Miklós, a Miniszterelnökség parlamenti és stratégiai államtitkára válaszolt. A fideszes politikus legelső dolga volt leszögezni, hogy „Magyarországon zéró tolerancia van az antiszemitizmus minden formájával szemben”. Hozzátette, hogy a zsidó közösségek biztonságban élhetik meg hitüket és vallási szokásaikat. A válasz további részében a Magyar Falu program eredményeit sorolta, melynek keretében Bodrogkeresztúr 5 év alatt összesen 140 millió forint támogatásban részesült.
Mint Panyi Miklós írta, „a Kormány kapcsolatban van az önkormányzattal, tájékozódik a települést érintő minden kérdésről.”
László András a zsidóság világuralmi törekvéseiről és a háttérerők működéséről
(Magyar Jelen nyomán Szent Korona Rádió)
