Nyárig döntenének a kötelező katonai szolgálatról a németek

Az orosz–ukrán háború kirobbanása után nem sokkal már egész Európában megkongatták a vészharangot, a politika és a közvélemény egy kis csoportja azt követelte, hogy állítsák vissza a kötelező katonai szolgálatot. Attól féltek ugyanis, hogy a háború átterjed más országokra is a kontinensen, márpedig a legtöbb tagállam jócskán elhanyagolta a saját védelmét és a hadsereget. Köztük van Németország is, ahol az előző kormányok és a mostani kabinet sem foglalkozott a védelmi képességek fejlesztésével, sőt a szinten tartásával sem, írja a V4NA nemzetközi hírügynökség.

Az erről szóló jelentést tavaly és idén is nyilvánosságra hozták.

A dolgok összefüggnek, hiszen az infrastruktúra is hanyatlik, éppen a személyzet és az anyag hiánya miatt. Az Eva Högl parlamenti biztos által készített idei jelentés szerint

A betöltetlen állományi létszám alig 18 százalékra emelkedett csupán. A cél, hogy a jelenlegi 181 ezerről 2031-re 203 ezer katonára növeljék a létszámot, nehezen lesz elérhető. Mint ismert, Németország 2011-ben függesztette fel a sorkatonaságot.

Boris Pistorius védelmi miniszter azt szeretné, ha tervezői április közepéig bemutatnák a sorozási modellek listáját. Ezt követően a nyárig akarja elemezni és meghozni a döntést. Az újbóli bevezetés ugyanis jogi és strukturális szempontból nehezen kivitelezhető. Olaf Scholz szövetségi kancellár már a héten világossá tette, hogy nem lesz többé sorkatonai szolgálat, mint korábban, és 400 ezer katonából álló sorkatonai hadsereg sem, mivel a Bundeswehr már nem rendelkezik a megfelelő képzési struktúrákkal, és egy nagy létszámú sorkatonai hadsereg nagyon drága is lenne.

De más fenntartásai is vannak a kancellárnak.

Ezért azt is figyelembe kell venni, hogy Németország a munkaerőhiány miatt egyre nagyobb kihívásokkal nézne szembe, ráadásul a kancellár szerint az általános hadkötelezettség az alaptörvény módosítását igényelné, ami nem olyan egyszerű.

Pistorius védelmi miniszter nemrégiben Svédországba, Norvégiába és Finnországba látogatott, hogy többet megtudjon a katonai szolgálatról, a sorozási eljárásokról és a fiatal férfiak és nők bevetéséről. A védelmi minisztérium jelenleg is elemzi az észak-európai sorkötelezettségi modelleket, amelyek a részletekben különböznek egymástól: Dániában például eddig több önkéntes jelentkezett, mint ahány kiképzőhely van. Ennek oka lehet az is, hogy a képzési program eddig rövid, négy hónapos volt. Ezt azonban meg fogják hosszabbítani, és 2026-tól bevezetik a nők számára a kötelező katonai szolgálatot. Ha önként már nem sikerül elérni a szükséges létszámot, akkor sorsolást tartanak majd.

Svédországban minden fiatalt nyilvántartásba vesznek. Két évvel a szolgálat megkezdése előtt kapnak egy kérdőívet magukról – és olyan részletekről, mint például betegségek –, amit ki kell tölteniük; és az első válogatás után csak néhányan kapnak meghívást a sorozásra és kerülnek be a hadseregbe. Ez azt jelenti, hogy csak annyi férfi és nő szolgál, amennyire a hadseregnek szüksége van. Ha túl kevés a sorköteles, akkor Svédországban is bevezethetik kötelező sorkatonaságot. Ennek átemeléséhez azonban komoly strukturális és jogi kérdéseket kell tisztázni, aztán a védelmi miniszternek meg kell küzdenie a politikai többségért is. Még a koalíciós társak között is nagy viták lesznek, hiszen a liberálisok és a zöldek inkább az önkéntes szolgálat mellett érvelnek.