Széles körű nemzetközi archeogenetikai vizsgálatok minden kétséget kizáróan igazolták, hogy a magyarok közvetlen, vér szerinti leszármazottai a rettegett hun harcosoknak – számolt be közösségi oldalán Nagy Sándor debreceni fideszes képviselő.
Kövesd Telegram csatornánkat
Folyamatosan frissítjük a közel-keleti háború híreivel
és az orosz-ukrán konfliktus rövid híreivel is
A képviselő a hivatalos Facebook-oldalán osztotta meg a Current Biology honlapján megjelent tanulmányt, amelyből kiderült, hogy a magyarok közvetlen, vér szerinti leszármazottai a hun harcosoknak.
Nagy Sándor hozzátette, hogy a genetikai kutatások révén igazolást nyert az a több évtizedes álláspont is, amely szerint ezeregyszáz évvel ezelőtt a magyarok nem elfoglalták a Kárpát-medencét, hanem csatlakoztak a már korábban itt élő magyarokhoz.
A genetikai vizsgálatok megcáfolták a magyarság finnugor eredetét. A honalapító magyarokból teljesen hiányzott a „proto ugor” (finnugor) genetikai örökség. A hun, avar, illetve iráni rokonság mellett kimutattak kisebb, különböző helyekhez kapcsolódó keveredéseket is – fogalmazott a képviselő.
A tanulmányban 9 hun, 143 avar és 113 magyar honfoglalás kori mintát szekvenáltak, és három magpopulációt azonosítottak, amelyek az egyes korszakokból származó, friss európai ősökkel nem rendelkező bevándorlókat képviselik.
A vizsgálat eredményei azt mutatják, hogy mind a hunok, mind az avarok e „bevándorló magja” valószínűleg a mai Mongóliából származik, és eredetük a hsziungnukra (ázsiai hunok) vezethető vissza, ahogyan azt több történész is feltételezi. Másrészt a honfoglaló magyarok “bevándorló magja” a mansik, a korai szarmaták és a késői hsziungnuk leszármazottai korábbi keveredéséből származott.
Azt is kimutatták, hogy egy közös „proto-ugor” génkészlet jelent meg a bronzkorban a mezsovszki és a nganaszan népek keveredéséből, ami alátámasztja a genetikai és nyelvészeti adatokat. Emellett számos avar és magyar honfoglalás kori genetikai kiugróban mutatták ki közös hun rokonságú ősöket, ami az egymást követő nomád csoportok közötti genetikai kapcsolatra utal.
A bevándorló magcsoportoktól eltekintve azonosították, hogy az egyes időszakok egyedeinek többsége „európai őslakos” felmenőkkel rendelkező helyi lakos volt.
A tudomány is bizonyítja a Turul-dinasztia és a hunok kapcsolatát
Sokan vitatták a létezését, de négyezer év után felfedezték a tudósok
(Index nyomán Szent Korona Rádió)