Geotermikus energiával Magyarország problémáinak egy része megoldható lenne?

Kövesd Telegram csatornánkat
Folyamatosan frissítjük a közel-keleti háború híreivel és az orosz-ukrán konfliktus rövid híreivel is

Bár már kifelé tartunk a fűtési szezonból, jócskán vannak még esték, amikor fel kell tekerni a radiátort, ami a magyar háztartások döntő többségében földgázalapú, és amit elsöprő többségben orosz földgázzal szolgálnak ki. A Másfél fok sajtóklubján ezért a hazai geotermikus energia fűtési célú hasznosításával foglalkoztak.

Megállapítható, hogy Magyarország nagy geotermikus potenciállal rendelkezik, ami elsősorban fűtésre és hűtésre is hasznosítható volna

– jelezte előadásában Mádlné Szőnyi Judit, hidrogeológus, az MTA doktora, egyetemi tanár az ELTE TTK Általános és Alkalmazott Földtani Tanszékén, aki egyben a Tóth József és Erzsébet Hidrogeológia Professzúra kutatóközpont vezetője. Megjegyezte, hogy villamos energia termelésére azonban már kevésbé lennének alkalmasak a geotermikus forrásaink.

Kiválthatná a földgázt, de nem használjuk ki

Ahogy azonban jelenleg használjuk ezeket a rendszereket, az nem fenntartható – jelezte a professzor. Szerinte ezen változtathat majd a vízkeretirányelv, ami 2027-től kötelezővé teszi a visszasajtolást. Ahhoz azonban, hogy ez ne szüljön komoly társadalmi ellenállást, akár mezőgazdasági oldalról, jelentős tudatosságnövelésre, illetve állami támogatásra és kutatásfejlesztésre is szükség volna. Csak akkor válhat fenntarthatóvá ez az energia, ha társadalmilag is fenntartható, és a felhasználók, illetve a beruházók is értik a lehetőségeket és a kockázatokat is.

A sekély geotermiában rejlő óriási lehetőségek komoly szerepet játszhatnak a jövőben minden magyar település életében, ezen a téren többek között Finnországtól tanulhatnánk nagyon sokat

– világított rá a hidrogeológus. Elmondta, hogy a geotermikus hasznosítás valamilyen sekély vagy mély kihasználási formája szinte mindenhol lehetséges az országban. Megjegyezte, hogy fontos a közvetlen hőhasznosítás fejlesztése és a földhőszivattyú-elterjesztés a földgázkiváltásra.

– jelezte az előadás során, megjegyezve, hogy a kiváltás mértéke a termálvízalapú feltárások gyarapodásával pontosítható. A közvetlen hőhasznosítás fejlesztési feltétele azonban a visszasajtolás intenzifikálása, és a korábban említett vízkeretirányelv is sürgeti a megoldást. A geotermikus energia kiaknázása településszintű tervezéssel valósulhat meg hatékonyan, azonban feltétele az épületek előzetes szigetelése. Rávilágított, hogy a környezeti mellett a gazdasági, sőt társadalmi fenntarthatóságra is törekedni kell. A fluidum magas oldottanyag-tartalma gazdasági előnyt jelenthet.

– jelezte a sajtóesemény után az Index kérdésére a szakértő. „Mi több, nemcsak a hő, de a felszín alatti víz is nagy mennyiségben rendelkezésre áll, mely révén a hő a felszínre hozható. Ez adja a Pannon-medence, Magyarország és a környező országok egyedi helyzetét, geotermikus energiában való gazdagságát” – világított rá.

Magyarország kiemelkedő a hőhasznosítás terén

A professzor kifejtette, hogy Magyarország távol fekszik az intenzív magmás tevékenységgel jellemzett lemezhatároktól, ami Izlandot a geotermikus energia fellegvárává teszi. Bár meg kell jegyezni, hogy Izland is csak a tizedik a geotermikus áramfejlesztésben kiemelkedő országok között, ahol az USA, Indonézia, Fülöp-szigetek és Törökország jár élen. Így hazánk és ezen országok kedvező geotermikus viszonyai és lehetőségei sem hasonlíthatók össze.

– jelezte az Indexnek Mádlné Szőnyi Judit, megjegyezve, hogy látnunk kell a kiaknázatlan lehetőségeket is e téren, és ez adja a fejlesztések alapját. Ha a teljes hőenergia-termelést nézzük, akkor ma még csak 6,6 százaléka származik geotermikus energiából. A MEKH 2022-es adatai alapján az éves földhőtermelés (2022): ~6.6 petajoule. Ahhoz, hogy 2030-ig elérjük a 12 petajoule-t, növelni kell a kiaknázást. „Magyarország földtani és vízföldtani adottságai alkalmasak erre, a kérdés az, hogy a 2022-ben bekövetkezett jogszabály-módosulás után a tavaly beadott nagyszámú geotermikus kutatási engedély mikor juthat a hasznosulási szakaszba.” Megjegyezte, hogy ez többéves munkafolyamat, és persze a kizárólag energetikailag használt víz visszasajtolását is meg kell oldani.

Tanulságos a finn minta

A professzor bemutatta, hogy Finnország minden tekintetben kedvezőtlen adottságokkal bír. Sem hő, sem víz nem áll rendelkezésükre, viszont „az energia a kertemben” elvet követve már jó ideje elindították az országban a geotermikus földhőszivattyúk létesítésének támogatását.

Ezek a hőszivattyúk a sekély felszínközeli hőt aknázzák ki többnyire zárt rendszereken, úgynevezett fúrólyuk-hőcserélőkön keresztül. Így ők már 2000 megawatt beépített kapacitással rendelkeznek, de a svédek még náluk is többel, több mint 7000 megawattal

– ismertette a szakértő, aki szerint ebből is látszik, hogy a geotermikus szempontból kedvezőtlen helyzetű országok is igyekeznek ezt a lehetőséget megragadni. Számos előnye van a sekély fúrólyuk-hőcserélőknek:

• maximum néhány száz méteres fúrások elegendőek, melyekkel a földtani kockázat csökkenthető és a beruházási költség is,
• a technológia kevéssé komplex, a karbantartási költség is alacsony,
• de a legfőbb előny, hogy a fűtés mellett fordított üzemmódban hűtésre is alkalmazhatók,
• és persze szinte bárhol létesíthetők, semmiféle speciális földtani körülményre nincs hozzá szükség.

Kielégíthetnek háztartási, lakótelepi és ipari szintű igényeket egyaránt, de már a távhőellátásban is megjelentek.

A finn modell – melyet azért ismerek jobban, mert a kollégákkal dolgoztunk együtt – azért alkalmazható nálunk, mert alacsony kockázat mellett nagyságrendekkel növelhető a földhőhasználat részesedése. Ami fontos, az iparág beindítása, mely támogatást igényel

– világított rá Mádlné Szőnyi Judit. Korábban bemutattunk egy másik, nagy bevétellel kecsegtető lehetőséget is: hamarosan a föld alatti, pusztaföldvári vizekből nyer ki lítiumot a Mol. Az alkálifémet pedig számos területen fel lehet majd használni – akkumulátorgyártásban, üveg-előállításban, repülőgépiparban. A Mol szakemberei leszögezték, hogy a szénhidrogén-kitermelésnél már egyébként is felszínre hozott vizet hasznosítják majd a lítium kinyeréséhez, amely folyamat körforgásos és jóval környezetbarátabb lesz, mint a világban jelenleg alkalmazott bányászati eljárások.

Aranybánya a Börzsönyben? Mi igaz belőle?

(Index nyomán Szent Korona Rádió)