Dekriminalizálták a kábítószer birtoklást kanadai Brit Columbiában egy éve: a helyzet remélt javulása helyett csak további romlást tapasztaltak.
Kövesd Telegram csatornánkat
Folyamatosan frissítjük a közel-keleti háború híreivel és az orosz-ukrán konfliktus rövid híreivel is
2023 januárjában Brit Columbia lett az első kanadai tartomány, ahol a helyi vezetés kérésére elkezdtek egy társadalmi kísérletet: ha felfüggesztik a szigorú drogtörvényt, akkor a fogyasztók nem kényszerülnek rá, hogy illegális úton szerezzék be a kemény drogot, így azt remélték, visszaszorulhat az elképesztően rossz túladagolási és halálozási statisztika, illetve jobb eredmények várhatók attól, ha a problémát nem büntetőjogi, hanem egészségügyi kérdésként kezelik a hatóságok. (A függőket a tiltás nem ijeszti el a szerhasználattól, viszont a büntetőjogi következmények tovább nehezítik a társadalomba való integrálódásukat – szólt az érv.)
A szövetségi kormánytól hároméves időszakra kapott végül a tartomány mentességet, az ideiglenes szabályozás alapján a felnőtt korú személyek 2,5 gramm kokaint, heroint, metamfetamint, fentanilt vagy morfiumot legálisan birtokolhatnak, ennek nincs büntetőjogi következménye.
A döntés előzménye: 2016-ban Brit Columbiában rendkívüli egészségügyi helyzetet hirdettek a hatóságok, a droghelyzet tarthatatlanná vált. Az utcai kábítószerek, főleg az aljas és halálos fentanil elterjedése elkezdte tizedelni a drogfogyasztókat – a tartományban 225 ezerre teszik a számukat, tavaly 2500-an haltak meg túladagolásban.
A kemény drogok dekriminalizációjától azt várták a tartományi szervek, hogy visszaszorul az illegális kereskedelem és a titkos és önveszélyes fogyasztói magatartás. Az USA-beli Oregon államban 2020 óta érvényben volt ez a szabályozás, és jó mintának tűnt, az egészségügyi és szociális ellátórendszer jobban rálátott a veszélyeztetett kábítószerfüggők életére. Egészen márciusig, amikor is a helyi törvényhozók visszaállították az eredeti rendelkezéseket a közrend és a droghelyzet romlása miatt.
A BBC riportja szerint a kanadai kísérlet is felemás eredményeket tud felmutatni az időszakasz egyharmadában, egy évvel az új szabályozás bevezetése után. Nem lett kevesebb a túladagolások száma, sőt, egy év alatt 5 százalékkal még nőtt is, viszont megnőtt a tudatos szerhasználók száma, akik fogyasztás előtt igénybe veszik az ellenőrző állomások segítségét a szerek kiszűrésében.
Van ugyanakkor egy járulékos kár: a közösségi terekben elterjedt a droghasználat, oktatási intézmények, magánlakások közvetlen közelében használják az anyagot a drogosok, és a hatóságok sem tehetnek ez ellen sok mindent. A helyi törvényhozók tervezetét, miszerint ilyen helyeken újra bevezetik a tilalmat, a Brit Columbia legfelsőbb bírósága felülírta, mondván: a drogfüggők számára „helyrehozhatatlan kárt” okozna a tiltás.
Helyi lakosok és konzervatív politikusok egyaránt bírálják a helyzetet: a társadalom többsége a szabályozást fenntarthatatlannak érzi, ugyanakkor a drogprevenciós szakemberek figyelmeztetnek: ha újra a tiltás jön, akkor a drogfüggők élethelyzete újra jelentősen romlani fog, ezt az egészségügyi rendszernek kellene kezelnie, nem a politikának.
Újabb balos mítosz dőlt meg: nem jó ötlet a drogliberalizáció
(Mandiner nyomán Szent Korona Rádió)