A románok ismét a kisebbségeket igyekeznek megalázni. Kényszerrel próbálnak tiszteletet kivívni, miközben ha ők sem másod és harmadrendű állampolgárokként viszonyulnának például az erdélyi magyarokhoz, hanem lehetőséget biztosítanának arra, hogy megéljék ők is nemzeti identitásukat, talán nem utálná őket mindenki.
Kövesd Telegram csatornánkat
Folyamatosan frissítjük a közel-keleti háború híreivel és az orosz-ukrán konfliktus rövid híreivel is
Nemrégiben egy, a román parlament elé benyújtott törvénytervezet szerint november 24-e lenne az új hivatalos román nemzeti „ünnepnap”, amelyet az Etnikai kisebbségek román nemzet iránt kifejezett tiszteletének napjaként neveznének el.
A törvénytervezetet a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) nyújtotta be, amely szélsőséges és magyarellenes álláspontjairól ismert. Az AUR szenátora, Adrian Cătană volt az ötletgazda, és javasolta a november 24-i dátumot, ugyanis ugyanezen a napon van Stephan Ludwig Roth, erdélyi szász evangélikus lelkész, politikus és forradalmár születésnapja is. Az AUR álláspontja szerint Roth kiemelkedően védte a román nemzet jogait, és kijelentette, hogy a román a valódi hivatalos nyelv Erdélyben.
A békés egymás mellett élés érdekében nagyon fontos egymás kölcsönös tisztelete. Ez a törvénytervezet pedig egyszerűen nemhogy megsérti az egymás iránti tiszteletet, hanem megalázza az erdélyi magyarság identitását.
Ezt a törvénytervezetet lehet úgyis értelmezni, mintha az etnikai kisebbségek nem tisztelnék a románokat. Azonban az erdélyi magyarság tiszteletteljesen viszonyul a román nemzethez. Az, hogy a magyarság ápolja saját kulturális örökségét, használja a magyar szimbólumokat és éli mindennapjait a saját kultúrájában az nem tiszteletlenség, hanem a saját identitásának kifejezése. A román állam gyakran ezeket a cselekedeteket tévesen értelmezi tiszteletlenségnek vagy támadásnak. Holott ezek mind-mind olyan alapvető dolgok, amelyek minden egyes nemzetet megilletnek.
Ahhoz, hogy a román nemzet jobban kivívja a magyarok tiszteletét, olyan intézkedéseket kellene tennie, amelyek valóban támogatják a kisebbségi jogokat. Mind a magyar, mind a román közösségnek egyenlő jogokat kell élveznie az oktatásban, munkahelyen, egészségügyben. A magyarság alapvető jogai közé tartozik az anyanyelv használata az állami intézményekben is. A román államnak kiemelt figyelmet kell fordítania, és támogatnia kell a kulturális sokféleség fenntartását, különös tekintettel a magyar közösségre, amely egy gazdag történelemmel rendelkező ezeréves nemzeti kisebbség. Ez a kulturális örökség nem csupán a magyar közösség értéke, hanem az egész ország számára is gazdagító, inspiráló lehet. Az együttélés és kölcsönös tisztelet kialakításához fontos lenne megérteni és elfogadni egymás kultúráját.
Egy jól kialakított kisebbségvédelmi rendszer nemcsak a kisebbségek számára előnyös, hanem a többség számára is. Ezt jól példázza Dél-Tirol, amely jelenleg Olaszországhoz tartozik. A térség vonzó mind a németek számára az olaszos vonások miatt, és fordítva is: mind az olaszok is szívesen látogatnak oda síelni. A kisebbségjogok tiszteltben tartása és biztosítása biztonságpolitikai szempontból is fontos, mivel csökkentené a konfliktusok kockázatát. Viszont, ha a román parlamentben hasonló magyarellenes törvénytervezeteket fogadnak el, az csak tovább szítja a tüzet a két nemzet között.
Azonban, ha a románság mindenképp szeretne egy olyan ünnepnapot, amikor az etnikai kisebbségek szalutálva tisztelegnek, akkor az úgy lenne igazságos, ha a románság is ugyanúgy megtisztelné a kisebbségeket.
Egyelőre nem lesz új “ünnepnap”
A Gazdasági és Szociális Tanács, Románia Országgyűlésének és a Kormányának szerves tanácsadó testülete negatív véleményt fogalmazott meg a törvénytervezetről. Az egyik fő érve az volt, hogy nem indokolt a nemzeti ünnep finanszírozása, és egy ilyen ünnep létrehozása nem társadalmi jelentőségű. A másik indok pedig az volt, hogy a javaslatnak társadalmi megosztottsághoz vezető potenciálja van, és sok egyénnel szemben diszkriminatív. Jelenleg a törvénytervezet a szenátus tárgyalóasztalára került megvitatásra, így még nem született végleges döntés róla.
A következtetésem az, hogy valószínűleg még nem fog elfogadásra kerülni hasonló törvénytervezet. Ugyanakkor az AUR politikai befolyása növekszik, ami aggasztó lehet, mivel a nagyobb támogatottsággal párosuló nagyobb hatalommal könnyebben tudnának hasonló, magyarellenes törvényeket megszavaztatni, illetve magyarellenes hangulatot kelteni a társadalomban.
(Magyar Jelen nyomán Szent Korona Rádió)