Portugáliában olyan kormány jön, aminek része a “szélsőjobboldal”

A korrupciós botrányok elsöpörték a portugál szocialista kormányt. A márciusi előrehozott választások után először választhatnak az országban olyan kormányt, melynek “szélsőjobboldali” párt is a tagja. Az idézőjel azért indokolt, mert ezek a pártok inkább tekinthetőek csak populistának, mint valóban jobboldali értékeket képviselő politikai formációknak.

Kövesd Telegram csatornánkat
Folyamatosan frissítjük a közel-keleti háború híreivel és az orosz-ukrán konfliktus rövid híreivel is

Áprilisban lesz fél évszázada, hogy a vér nélkül lezajlott, szocialista szegfűs forradalom végleg pontot tett az autoriter Salazar-rendszer végére, ezzel utat nyitva a demokratikus átmenetnek, az európai integrációnak és a gyarmatok függetlenségének, a portugál nép hosszú hanyatlása megkezdődött.

Az ibériai országot nyolc éve kormányzó baloldal vélhetően ellenzékből ünnepli majd az évfordulót. Március 10-én ugyanis előrehozott választásokat tartanak Portugáliában, miután a harmadik ciklusát taposó António Costa miniszterelnök tavaly ősszel benyújtotta lemondását a kormánypártra nehezedő korrupciós vádak miatt.

Costa pártja, a szociáldemokrata PS, amely 2022-ben abszolút többséget szerzett, most fej fej mellett áll a konzervatívnak titulált PSD-vel. Így a sorrendben harmadik erő lehet a királycsináló.

Amely nem más, mint a populista, ciklusról ciklusra erősödő Chega (Elég). André Ventura mindössze öt éves pártja lehet az első “szélsőjobboldali” kormányzóerő azóta, hogy Portugália ismét demokratikus útra lépett.

Miért tartanak előrehozott választást a portugálok?

A goai származású, baloldali António Costa az újkori portugál politika egyik nagy veteránja, akit 1991-ben választottak először parlamenti képviselőnek. Az azóta eltelt bő három évtized alatt több miniszteri tárcát vezetett, volt európai parlamenti képviselő, sőt az EP alelnöke is, nyolc éven át vezette polgármesterként Lisszabont és ugyanennyi ideig volt kormányfő.

2022 januárjában pályája legnagyobb arányú győzelmét aratta. A szocialisták abszolút többséget szereztek, így se koalíciós partnerre, se a radikális baloldal parlamenti frakcióinak külső támogatására nem volt szükségük többé. Győzelmi beszédében Costa futballnyelven azt mondta, ezzel „a portugálok piros lapot mutattak bármiféle politikai krízisnek”. Nem így lett. Év végére egy állami légitársaság körül kialakult korrupciós botrány miatt távoznia kellett az akkori infrastrukturális miniszternek és kabinetfőnökének is, de a hullámok ezután sem csitultak. Egymást érték a botrányok, így 2023 közepére már 11 államtitkár és két miniszter távozott a kabinetből.

Costa illusztris közéleti pályafutása tavaly november 7-én tört ketté.

Ezen a napon a portugál hatóságok 42 helyszínen, köztük a miniszterelnöki rezidencián és több minisztériumban tartottak razziákat egy zöldenergia-projektekkel összefüggő korrupciós ügy miatt. Öt embert, köztük Costa kabinetfőnökét és bizalmas tanácsadóját bilincsbe verve vitték el a rendőrök. Az ügy gyanúsítottjai között van az azóta lemondott infrastrukturális miniszter és a Portugál Környezetvédelmi Ügynökség elnöke is. Mindez nem tett jót a szocialista párt imázsának, hiszen az előző miniszterelnöküket, az országot 2005 és 2011 között vezető José Sócratest is vesztegetéssel, csalással és pénzmosással vádolják.

Costa elébe ment a politikai válságnak, és még a razzia napján bejelentette, hogy a költségvetés elfogadása után lemond. Közölte azt is, hogy nem indul újra a posztért, de az előrehozott választásokig ügyvivő kormányfő marad. Az ügyben való érintettségét ugyanakkor tagadta (habár az első hírek szerint a kormányfő neve felbukkant a lehallgatási jegyzőkönyvben, később kiderült, hogy adminisztrációs hibát követtek el az ügyészségen, és nem róla, hanem a hasonló nevű António Costa Silva gazdasági miniszterről beszélgettek a megfigyelt emberek). Ez az első alkalom az ország 1974 utáni politikatörténetében, hogy egy abszolút többséggel rendelkező kormány nem tudja kitölteni a ciklusát.

Az ügyészség a tisztviselőkkel szemben aktív és passzív korrupció valamint befolyással való üzérkedés gyanúja miatt nyomoz. A korrupciós ügy lítiumbányákkal és zöldhidrogén-termeléssel kapcsolatos koncessziók kiadásáról szól. A Portugália északi részén található Montalegre régióban gyanítják Európa legnagyobb lítiumkészleteit, amelyeket a kormány ki akar aknázni, hiába tiltakozik ellene a helyi lakosság. A ritkaföldfém a többi között az akkumulátorok gyártásához fontos. A Lisszabontól délre található Sines kikötőjében zöld hidrogént terveztek termelni, és egy nagyszabású adatközpontot is a városba telepítettek volna. Ezek a beruházások fontos szerepet játszottak volna Portugália és az EU zöldenergia-termelésről szőtt álmaiban, de jelenleg hosszú árnyékot vetett rájuk a legfelső politikai szintekig érő korrupció.

Ki profitált a kormányválságból?

A ciklus elejéhez képest a botrányok megtépázták ugyan a szocialisták népszerűségét, de még nincs veszve a győzelem. Jelenleg hibahatáron belülre mérik őket az ország másik gyűjtőpártjával, a neve ellenére jobbközép-konzervatív Szociáldemokrata Párttal.

A jobbközép csak a Chegával együtt tud kormányozni

– mondta a kormánypárti miniszterelnök-jelölt, Pedro Nuno Santos. A Luís Montenegro vezette szociáldemokraták két kis jobboldali párttal együtt indulnak, de az elemzői várakozás szerint a szélsőjobbhoz is szükségük lesz a kormányalakításhoz. A jobbközép nem akar velük kormányozni, de lehet, hogy kénytelen lesz. Ugyanis André Ventura pártelnök – Orbán Viktor tisztelője, akit a magyar miniszterelnök a budapesti CPAC alatt fogadott – többször egyértelművé tette, hogy a Chega nem hajlandó kívülről támogatni egy jobboldali kormányt, csak akkor, ha formálisan is része annak. Hasonló helyzet állhat elő, mint a 2024. februári azori választásokon. Portugália autonóm régiójában a jobbközép relatív többséget szerzett a hortai parlamentben, de többségük csak a szélsőjobboldali képviselőkkel együtt van.

Ezúttal úgy tűnik, a szavazókat kevésbé riasztja a szélsőjobboldal térnyerése, mint két évvel ezelőtt. A Chega november óta magabiztosan tör felfelé: jelenleg 17–18 százalékon áll, de a legutóbbi felmérés már 21 százalékra mérte. A hatalomban évtizedekig egymást váltó két nagy párt – különböző mértékig, de – egyaránt turbulens időszakon van túl, miközben Európa egyik legsúlyosabb lakhatási válságát nyögi a lakosság (igaz, a fizetések tavaly gyorsabban nőttek, mint az infláció).

Ventura a korrupcióellenességet állította kampánya fókuszába (óriásplakátjaik azt hirdetik, „meg kell tisztítani Portugáliát”), nem véletlenül. A jelenlegi kormánypárt listavezetője Santos – aki 14 éves kora óta szocialista párttag, valamennyi Costa-kormányban tisztviselő volt – azután mondott le infrastrukturális és lakásügyi miniszteri posztjáról, hogy a felügyelete alá tartozó TAP állami légitársaság félmillió euró végkielégítést adott egy kormánytisztviselőnek. Míg az ellenzék vezető erejét irányító Montenegro (aki a 2011 és 2015 közötti szociáldemokrata kormány alatt frakcióvezető volt, így a trojka nyomására bevezetett súlyos megszorító intézkedések miatt emlékezhetnek rá) szintén nem söpörheti le egyszerűen az efféle vádakat, miután januárban két prominens SDP-s politikus is lemondásra kényszerült egy madeirai vesztegetési ügy miatt. Vagyis: még Európa legbaloldalibb országában is a jobboldali populisták profitálhatnak az elitellenes hangulatból.

Ventura két erotikus regényt írt és futball-kommentátorként dolgozott, mielőtt az SDP színeiben politizálni kezdett. Amikor 2017-ben Loures-ben indult a polgármesteri székért, egyből cigánybűnözőkkel szembeni fellépésével hívta fel magára a figyelmet. Ezután hamar kimozgott a jobb szélre: először egy párton belüli platformot kezdeményezett, majd 2019-ben megalapította a Chegát, amellyel kezdetben szerény sikereket ért el. A zászlóbontás évében 1,3, 2022-ben már 7,3 százalékot szereztek a parlamenti választáson. Ventura öt éve parlamenti képviselő, 2021-ben köztársasági elnök lett volna – kampányát a spanyol szélsőjobboldali Vox vezére, Santiago Abascal és a francia Marine Le Pen is támogatta, de csak harmadik lett.

A Chega az SDP-től nemcsak szociális, de gazdasági kérdésekben is jobbra helyezkedik. A párt az argentin fenegyerek Javier Milei-hez és a lengyel Konföderációhoz hasonlóan minarchista (éjjeliőr), libertariánus nézeteket vall – ezek ellenére is “szélsőjobbnak” titulálják. Európai szinten Portugáliában a második legmagasabb a társasági adókulcs (31,5 százalék, szemben a 23,6 százalékos OECD-átlaggal), számos különadó terheli a cégeket, ahogy személyi jövedelemadó terén is az élbolyban vannak (a fizetéseket terhelő adó 53 százalékos, ugyanez az adónem itthon 15 százalék). Ventura szerint a portugál adórendszer és a bürokratizáció elrettenti a befektetőket, így közelebb vannak Venezuelához, mint az Egyesült Államokhoz. A Chega gazdaságpolitikai programjában drasztikus adócsökkentést és az állami vállalatok privatizációját ígéri.

A Chega támogatja a halálbüntetést és a kémiai kasztrálást a visszaeső nemi erőszaktevők és pedofilok esetében, és zéró toleranciát hirdet az illegális bevándorlással szemben.

Mivel Portugáliát nem érinti súlyosan a migráció, Ventura leginkább a helyi cigányság ellen lépne fel: pártja a koronavírus-járvány idején egyedi karanténszabályokat akart körükben bevezettetni.

Az egész euroatlanti világban egyre jelentősebb város-vidék törésvonal Portugáliát is kettészeli: a Chega szavazói között nagy arányban vannak vidéken élő, vallásos férfiak, akik elégedetlenek a politikai helyzettel.

Az úgynevezett szélsőjobb előretör

Az idei az európai szélsőjobb éve lehet. Az EU-szkeptikus, bevándorlásellenes, populista erők a jelenlegi felmérések szerint a júniusi EP-választáson 27-ből 9 tagállamban végezhetnek az első helyen:

  • Ausztriában,
  • Franciaországban,
  • Szlovéniában,
  • Szlovákiában,
  • Hollandiában,
  • Olaszországban,
  • Magyarországon,
  • Csehországban
  • és Belgiumban,

miközben számos más államban, köztük Romániában, Németországban és Lengyelországban a második helyen futhatnak be. Ennek köszönhetően a legnagyobb arányban szinte biztosan a szélsőjobboldali EP-frakciók növekednek majd, ám ezek a voksok két erőközpont között oszlanak meg. Azonban a fenti országok jelentős részében maximum csak populista, nem valódi konzervatív-szélsőjobboldali pártokról beszélhetünk.

A Guardian előrejelzése szerint ha az oroszbarát populisták, az Identitás és Demokrácia (ID, ide tartozik a Chega is), valamint az atlantista szélsőjobboldaliak, az Európai Konzervatívok és Reformerek (ECR) egy frakcióban ülnének, akkor a következő ciklusban már ők adnák a legnagyobb képviselőcsoportot (a két tömb között a mérleg nyelve lehet, hogy a 12–14 fideszes képviselőt soraikba fogadják-e a Giorgia Meloni vezette reformerek).

(24.hu nyomán korrigálva Szent Korona Rádió)