A Pápai Teológiai Akadémia elnöke, Antonio Staglianò püspök a vatikáni médiának adott interjúban kifejtette, miért összeegyeztethetetlen egymással a katolikus hit és a szabadkőműves gondolkodás. A mi isteneszményünket nem az emberi értelem diktálta, hanem a kinyilatkoztatás, a testvériség és a szeretetszolgálat mély értelme is eltérő. A páholyokhoz csatlakozó hívek súlyos bűn állapotában vannak, nem járulhatnak szentáldozáshoz. Az Egyház ezen álláspontja nem újkeletű, de érdemes megvizsgálni.
Kérjük, támogassa adója 1%-ával a HVIM-et!
A szervezet valós, kézzelfogható eredményeiről itt olvashat.
Felajánlását az Azonosságtudat Alapítványnak küldje el!
Adószám: 18218082-1-07
A szabadkőművesség olyan eretnek tan, amely alapvetően az ariánus eretnekséghez kapcsolható. Éppen Arius volt az, aki úgy képzelte, hogy Jézus a világegyetem nagy építője (ami a szabadkőművességben az ún. felsőbb lény), és tagadta Krisztus istenségét. Ezért a niceai zsinat – amelynek nemsokára 1700. évfordulóját ünnepeljük – megerősítette a Jézusra vonatkozó igazságot, vagyis hogy született, de nem teremtmény, Isten az Istentől, világosság a világosságtól, valóságos Isten a valóságos Istentől – magyarázta a vatikáni médiának Antonio Staglianò püspök, a Pápai Teológiai Akadémia elnöke.
Éppen a világegyetem nagy építője- vagy a nagy órásmester-elképzelés teszi a szabadkőművességet összeférhetetlenné a katolikus istenképpel. Ez az elképzelés ugyanis az emberi értelem gyümölcse, mely igyekszik istennek képzelni magát, míg a katolikusok Istene a Jézus Krisztusban való isteni kinyilatkoztatás gyümölcse. Lényegében tehát annak a történelmi eseménynek a gyümölcse, amelyben Isten megtestesült, eljött az emberekhez, mindenkihez szólt, és felkínálta nekik az üdvösséget.
A testvériség eszméje is igencsak távol áll egymástól a szabadkőművesség és a katolikus hit olvasatában. Staglianò püspök rámutat, hogy a mi testvériségünk Isten szeretet szentségében jön létre Jézusban, az eucharisztiában, nem csupán egy általános testvériség-elven alapul. Ugyanez a gondolatmenet alkalmazható a keresztény szeretetszolgálatra, amelynek semmi köze a szabadkőműves filantrópiához. A keresztény karitatív szeretet annak a történelmi eseménynek felel meg, hogy Isten meghalt és feltámadt értünk, és azt kéri gyermekeitől, hogy ne csupán emberbaráti cselekedeteket hajtsanak végre, hanem adott esetben szeretetből vállalják a keresztre feszítést is.
(VaticanNews, Romkat.Ro)
Kövesd Telegram csatornánkat
Folyamatosan frissítjük a közel-keleti háború híreivel és az orosz-ukrán konfliktus rövid híreivel is
Virág László: A zsidókérdés megközelítésének általános szempontjai
A hálózat csapdájában – Titkos társaságok szerepe a történelemben