Gripenek, svéd-magyar békülés (?), NATO hűség – Svéd miniszterelnöki látogatás

A miniszterelnök sajtófőnöke a héten azt írta, a találkozó témája Magyarország és Svédország védelmi és biztonságpolitikai együttműködése, valamint a magyar soros EU-elnökségre történő felkészülés lesz. Havasi Bertalan szerint az Európai Unió előtt álló stratégiai menetrendet is áttekintik. Sajtóhírek szerint Kristersson csak a jóváhagyás után akart találkozni Orbánnal, a Fidesz-frakció azonban azt mondta, a csatlakozást addig nem lehet jóváhagyni, amíg a budapesti vizit meg nem történt. Mindkét fél engedett végül.

A felek kezdésként két megállapodást írtak alá, az egyik a Gripen vadászgépek bérletéről, a másik a logisztikai kiszolgálásukról szólt.

„Ez a mai találkozó egy hosszú folyamat fontos állomása. Ezt a hosszú folyamatot nevezhetjük bizalom-újraépítési folyamatnak is, amin hosszú hónapok óta dolgozunk” – mondta Orbán a megbeszélés után tartott sajtótájékoztatón. Orbán svéd kollégájának elmondta, a magyar külpolitika alapelve, hogy barátokat kell gyűjteni, még ha ez nem is mindig látszik. Minden országgal arra törekszünk, mondta a miniszterelnök, hogy olyan pontokat találjunk, ahol egyetértünk, ezeket meg kell erősíteni, ahol pedig másként látjuk a világot, ott tiszteletben tartjuk ezt a különbséget.

Ezután személyes véleményéről beszélt, azt mondta, mielőtt Magyarország az Unióhoz csatlakozott 2004-ben, a folyamat lassabb volt, mint azt mi szerettük volna, de akkor a tagállamok közül „Svédország a gyorsabb befogadás mellett érvelt, erre mi nagyon jó szívvel emlékezünk”.

A jelen is jól néz ki, a kereskedelmi együttműködésünk egy sikertörténet, minden évben megdöntjük a kereskedelmi forgalom rekordját, mondta Orbán. „Ez mind nagyon szép és jó, de ezekről nem volt szó ma. Ma a védelmi együttműködésről beszéltünk” – mondta viccelődve, majd bejelentette, hogy Magyarország bővíti a flottáját 4 Gripen vadászgéppel, „jelentősen megnövelve ezzel a katonai képességeinket”, a megváltozott biztonsági környezetében, „ennek pedig különös jelentősége van”. Orbán arról is beszélt, hogy a modernitás kiszolgálásában is együtt fogunk működni, ugyanis mesterséges intelligencia fókuszú kutatásokat indítunk a svédekkel közösen. „A magyar parlament hétfőn összeül, és meghozza a szükséges döntéseket” – zárta.

Ulf Kristersson arról beszélt, hogy nagyon jó beszélgetést folytattak, az szerinte konstruktív volt. A Gripen „Svédország büszkesége, az egyik igazán fontos termék, amit a NATO-nak adhatunk az egyéb fejlesztések mellett, és örülök annak, hogy még több Gripen fogja szelni az európai égboltot”, mondta, hozzátéve, hogy a mostani megállapodás mindkét ország előnyére válik majd. Arról is beszélt: „Természetesen mindenki tudja, hogy nem mindenben értünk egyet, de aktívabban fogunk együttműködni azokon a területeken, ahol közösek az érdekeink, és ahol közösen tudunk fellépni. Jöhetnek a kérdések, mondta Kovács Zoltán. „Miért változott meg a véleménye?” – kérdezte egy svéd újságíró Orbántól, aki ismételten hitet tett a NATO mellett, a „NATO alapja, hogy készek vagyunk egymásért harcolni, egymásért életünket adni”. Ehhez pedig szerinte jó alapú kapcsolat kell, bizalom kell – ami az utóbbi időben megkopott -, ezt pedig újra kellett építeni. „Ez nem arról szólt, hogy megváltozott a véleményünk, ez arról szólt, hogy egy folyamatot vittünk végig”, aminek Orbán minden lépését élvezte.

„Korábban kritizálta a magyar demokrácia helyzetét, folytatni fogja-e ezt a továbbiakban is úgy, hogy NATO-tagok lesznek?” – kérdezték a svéd miniszterelnöktől. Azt mondta, tiszteletben tartja, hogy a magyar parlament magyar döntést hoz, szerinte ugyanígy tenne a svéd is. Elfogadják, hogy a magyarok másképpen állnak hozzá bizonyos kérdésekhez, igyekszenek kompromisszumokat kötni. De mostantól, már NATO-tagokként „küzdeni fogunk egymásért”, mondta Kristersson.

A védelmi megállapodásról Orbán azt mondta, eddig lízingeltük a Gripeneket, ezek kifutnak, most kellett dönteni, és arra jutottunk, hogy megtartjuk a légvédelmi képességeket. „Nemcsak megtartjuk, egy nagyságrenddel meg is növeljük a légvédelmet”, mondta, majd hozzátette, hogy ezzel Magyarország része marad a közös NATO-akciónak, és megerősítjük elköteleződésünket a szövetség felé.

Orbán Viktor már egy évvel ezelőtt, 2023 februárjában is formálisan arra kérte a Fidesz képviselőit, hogy ratifikálják a NATO-bővítést, majd úgy tettek, mintha ebből érdemi vita alakult volna ki a kormánypárti képviselők között. Azóta azt játszották, hogy a frakciót megosztotta az ügy, és nem akartak eleget tenni Orbán kérésének, mondván: svéd és finn politikusok csúnya dolgokat mondtak a Fideszről, a kormányról és a magyar demokrácia helyzetéről.

A magyar külpolitika korábban hónapokon át arról beszélt, hogy ugyan nem sietünk a ratifikálással, de semmiképpen sem Magyarország lesz az utolsó tagállam, amelyik ezt megteszi. Végül mégis így lett, de a kormánynak azért sikerült letörnie a frakció lázadását. Egyébként meg a svédek másfél éves előszobáztatása erősítette a NATO-t, állítja a kormány háttérintézete.

Korábban ugyanezt játszotta el Erdogan is Törökországban, majd miután meglett a külpolitikai deal az amerikai F-16-osokról, mégiscsak államfői szinten született meg a politikai döntés a gyors jóváhagyásról. Svédország 200 éve van minden katonai szövetségen kívül, de az orosz-ukrán háború semleges álláspontjának feladására késztette, így 2022 májusában hivatalosan is jelezte, hogy csatlakozna a NATO-hoz.