Megjelent a Tucker – Putyin interjú, melyben többek között Kárpátalja kérdése is szóba került. Hogy mi hangzott el a nyugati világot felháborító beszélgetésben? Pár részletre alább fény derül:
Kérjük, támogasd adód 1%-ával a HVIM-et!
A szervezet valós, kézzelfogható eredményeiről itt olvashatsz.
Felajánlásodat az Azonosságtudat Alapítványnak küldd el!
Adószám: 18218082-1-07
A régóta beharangozott interjút Vlagyimir Putyin orosz elnök hosszas történelmi és történetfilozófiai fejtegetéssel kezdte, amelyben Oroszország „ezeréves múltját” taglalta.
Kifejezését adta annak a régi orosz geopolitikai látásmódnak, amely szerint az ország nyugatról sebezhető. Odáig ment vissza, hogy Batu kán megtámadta a birodalmat, és leszakította róla a nyugati területeket, amelyhez Kijev is tartozott. Értelmezése szerint ezután jött létre a Moszkva központú birodalom, míg a leszakított részek egy nyugat-európai erőközpont felé kezdtek gravitálni – ami akkortájt a Lengyel–Litván Unió volt.
Putyin újra megismételte azt a kijelentését, hogy Ukrajna létrejötte nem köthető semmiféle etnikai entitáshoz.
Elmondása szerint az »ukrán« szó eredetileg annyit tett, hogy az »emberek, akik a peremvidékeken élnek«, és ily módon történelmileg az ukránokat ellengyelesedett oroszokként írta le.
Putyin hosszasan fejtegette Lengyelország kollaborációját a náci Németországgal. Ezután arról beszélt, hogy mivel ezek a területek a Szovjetunióhoz kerültek, olyan területekkel együtt, amelyek korábban például Magyarországhoz is tartoztak, egyértelműen látható, hogy Ukrajna valójában egy mesterséges állam.
Tucker Carlson kérdésére, hogy felajánlott-e valaha Orbán Viktornak területet Ukrajnából, Putyin határozott nemmel válaszolt.
Közölte, hogy erről soha nem is beszélgettek a magyar miniszterelnökkel, azt azonban mosolyogva megjegyezte, hogy az azért lehetséges, hogy az ott élő magyarok örülnének annak, ha visszakapnák ősi földjüket. Arról is mesélt egy történetet, hogy amikor még a szovjet időben Ukrajnában utazott, akkor hallott embereket oroszul és magyarul beszélni, de ukránul soha.
Azt is kiemelte, hogy:
A Nyugat korábban megígérte, hogy a NATO nem fog kelet felé terjeszkedni. Elmondása szerint ezt az ígéretet öt alkalommal szegték meg.
Úgy fogalmazott, hogy Amerika volt az, amely kiengedte a szellemet a palackból.
Akár a NATO része is lehetett volna Oroszország
Visszaemlékezett arra, hogy amikor Bill Clinton akkori amerikai elnökkel beszélt, megkérdezte tőle, hogy Oroszország csatlakozhat-e a NATO-hoz. Ahogy felidézte, Clinton először megengedő volt az ügyben, de mikor másnap beszélt a tanácsadóival, már kategorikusan elutasította a lehetőséget. Felvetette, hogy amennyiben akkor igent mond, Oroszország akár a NATO része is lehetett volna. A problémákat így arra vezette vissza, hogy a Szovjetunió szétesése után a Nyugat nem fogadta Oroszországot szívesen.
Putyin aláhúzta, hogy a döntéseket az Egyesült Államokban nem azok hozzák, akiket megválasztottak, hanem a titkosszolgálatok vagy az adminisztráció tagjai. Azt is megismételte, hogy Ukrajna semlegességének feladása, és a NATO-hoz való közeledése annak ellenére történt, hogy a Nyugat korábban Oroszországnak másként ígérte.
Amikor Carlson az ukrajnai béke lehetőségéről kérdezte, Putyin azt mondta:
Ha tényleg véget akarnak vetni a harcoknak, akkor abba kell hagyniuk a fegyverszállításokat. Néhány héten belül vége lesz. Ennyi.
Putyin szerint hisztériakeltés a globális háborúval való fenyegetés
Az orosz elnök szerint, nincs semmilyen követelésük, mondjuk, Lengyelországgal vagy a balti államokkal szemben. Csupán abban az esetben rendelne el támadást ellenük, ha azok megtámadnák Oroszországot. Putyin a globális háborúval való fenyegetést a józan ésszel szemben állónak és hisztériakeltésnek tartja.
Egyértelmű, hogy önök voltak. Nekem aznap éppen más dolgom akadt
– válaszolta arra a kérdésre, hogy ki robbantotta fel az Északi Áramlat 2 gázvezetéket. Azt is hozzátette, hogy az egyik cső teljesen sértetlen állapotban van, és bármikor elkezdhetnének azon keresztül – illetve a Jamal-vezetéken keresztül – gázt szállítani Európának.
Putyin ismét felemlegette Ukrajna „nácitlanítását” mint a háború egyik célját. Ez volt az egyik indoka arra is, hogy miért nem lehet még vége a háborúnak – elmondása szerint ezt a célt addig még teljesíteni kell. Arról is beszélt, hogy Volodimir Zelenszkij annak ellenére támogatja a neonácikat (gondol itt Putyin pl. a ténylegesen vállalhatatlan Azovra) és a nacionalistákat, hogy apja a náci Németország ellen harcolt a háborúban. Saját felvetését azzal magyarázta meg, hogy az ukrán elnök megválasztása után inkább úgy döntött, hogy nem háborgatja ezeket a csoportokat, ugyanis túl erősek. Emellett az orosz elnök most először fejtette ki, mit is ért pontosan „denacifikáció” alatt.
Ez mindenféle neonáci mozgalom betiltását jelenti. Meg kell szabadulnunk azoktól az emberektől, akik fenntartják ezt a koncepciót, támogatják ezt a gyakorlatot, és megpróbálják megőrizni azt
– fogalmazott.
Szankciókat hozhatnak Tucker Carlson ellen az interjú miatt
A beszélgetés biztosan bőven szolgáltat majd témát az elkövetkező napokban, de már a megjelenése előtt is viták kereszttüzébe került. A kétórás interjú miatt a Fox News egykori műsorvezetője összetűzésbe kerülhet az Európai Unióval – mondta a Newsweeknek Guy Verhofstadt volt belga miniszterelnök, az Európai Parlament jelenlegi tagja.
A törvényhozó – aki felszólította az EU-t, hogy vizsgálja meg a Carlson elleni „beutazási tilalom” bevezetésének lehetőségét – Donald Trump volt elnök és Putyin „szócsövének” nevezte Carlsont, hozzátéve:
Mivel Putyin háborús bűnös, és az EU szankciókkal sújtja mindazokat, akik segítik őt, logikusnak tűnik, hogy a Külügyi Szolgálat az ő ügyét is megvizsgálja.
Az EU Külügyi Szolgálata (EEAS) a blokk diplomáciai karja, amely a külpolitikáért felelős. Ahhoz, hogy egy személyt szankciós listára tegyenek, bizonyítékokat kell benyújtani számukra. Ha az EEAS ezeket elegendőnek ítéli, akkor az Európai Tanács – az EU nemzeti vezetőiből álló testület – elé terjesztheti, amely végső döntést hoz a szankciók elrendeléséről. A tagállamok vezetői közvetlenül a tanácson keresztül is javasolhatnak szankciókat.
Az amerikai újságíró védelmére kelve Orbán Balázs, a magyar miniszterelnök politikai igazgatója az X-en (korábban Twitteren) azt írta: „Ne fáradjanak, ezt úgysem fogjuk hagyni!”
Carlson szerint az angolszász sajtó félrevezeti a közönségét
Carlson szerint „az angol nyelvű országok lakossága rosszul informált az ukrajnai háborúról, mert senki sem mondta el nekik az igazságot”. Szerinte a nyugati média félrevezeti a közönségét.
Tucker Carlson tavaly augusztus végén interjút készített Orbán Viktor magyar miniszterelnökkel is. A beszélgetésben főleg az orosz–ukrán háborúról volt szó. Orbán Viktor akkor úgy nyilatkozott, hogy abban a pillanatban vége lenne a konfliktusnak, ha Donald Trump lenne az Egyesült Államok elnöke.
A teljes interjú:
00:00:00
Bevezetés
00:02:00
Putyin ismerteti Oroszország és Ukrajna történetét
00:25:04
A NATO bővítése
00:30:40
NATO és Bill Clinton
00:41:10
Ukrajna
00:48:30
Mi váltotta ki a konfliktust?
01:02:37
Békés megoldás?
01:11:33
Ki robbantotta fel az Északi Áramlat vezetékeket?
01:24:13
A kommunikáció helyreállítása az USA-val
01:36:33
Mennyire befolyásos Zelenszkij?
01:48:36
Elon Musk és a mesterséges intelligencia
01:51:07
A bebörtönzött amerikai újságíró, Evan Gershkovich
Ep. 73 The Vladimir Putin Interview pic.twitter.com/67YuZRkfLL
— Tucker Carlson (@TuckerCarlson) February 8, 2024
Az interjú a Geopolitika.ru oldalán folyószövegként elérhető.
A további magyar átiratokat közöljük!
Kövesd Telegram csatornánkat
Folyamatosan frissítjük a közel-keleti háború híreivel és az orosz-ukrán konfliktus rövid híreivel is
Putyin büszkén hirdeti, hogy Európában az orosz lett a legerősebb gazdaság
(Index nyomán Szent Korona Rádió)