Nincs két USA. Ahogy Joe Biden, úgy Trump is abszolút sötétséget képvisel a világban, csak máshogy. Trump talán jobban hagyná Európát fellélegezni, de az biztos, hogy a világot jobban lángba borítaná, és még cionistább politikát folytat a Közel-Keleten. Köze nincs a populista gazembernek a jobboldalisághoz, pusztán lózungokat puffogtat. Sokan megváltónak tekintenek rá, talán egyetlen hírportálként kimondjuk, hogy Donald Trump is a létrontást képviseli, ahogy az egész, szabadkőműves alapítású és programot folytató USA.
Adód 1%-ával harcolj a a tradícióért, támogasd a HVIM-t!
A szervezet valós, kézzelfogható eredményeiről itt olvashatsz.
Felajánlásodat az Azonosságtudat Alapítványnak küldheted el!
Adószám: 18218082-1-07
A „Mad Dog” becenéven is ismert James Mattis 2017 és 2019 közt volt Trump védelmi minisztere. Beceneve ellenére valószínűleg ő lehetett az, aki visszafogta az elnököt néhány drasztikus lépéstől, többek közt attól, hogy megöljék Szíria elnökét, Bassár el-Aszadot 2017-ben (ezt korábban maga Donald Trump ismerte be egy kirohanásban). Helyette “csak” Kászim Szulejmánit sikerült orvul meggyilkolnia…
A The Washington Post már régóta vizsgálta azt, hogy Mattis milyen tevékenységekben lehetett érintett a Közel-Keleten. A lapnak most, több éven után sikerült kiperelnie számos titkosított iratot ezzel kapcsolatban.
Így derült ki, hogy Mattis még a minisztersége előtt, 2015-ben, az amerikai kormányzat jóváhagyásával tanácsokat adott az Egyesült Arab Emírségeknek a Jemen ellen folytatott háborúban.
A lap szerint Mohammed bin Zájed al-Nahján sejk – aki az Emírségek államfője és a hadseregük főparancsnok-helyettese is volt akkor egy személyben, és régről ismerte a tábornokot – közvetlenül a háború kezdete után bizalmas üzenetet küldött Mattisnek, aki nyugalmazása előtt több éven át szolgált a Közel-Keleten és Afganisztánban. A sejk felajánlotta a tábornoknak, hogy dolgozzon neki katonai tanácsadóként.
James Mattis 2015 júniusban engedélyt is kért az amerikai tengerészgyalogságtól és a külügytől is arra, hogy a sejket „a jemeni háború hadműveleti, taktikai, információs és etikai aspektusait” illetően tanácsokkal láthassa el. A kérvényében egész pontosan azt írta:
Feladataim közé tartozna az Egyesült Arab Emírségek katonai helyzetének felülvizsgálata, elsősorban a jemeni hadjáratra összpontosítva, katonai tanácsadás céljából. A [tanácsadói] pozíció célja, hogy a hadviselés és a hadjáratok terén szerzett amerikai katonai tapasztalatokat az Egyesült Arab Emírségek erőfeszítéseinek megerősítése érdekében kamatoztassam.
Mint a The Washington Post megjegyzi, egy ilyen kérés hagyományosan szokatlannak mondható az amerikai fegyveres erőknél: a legritkább esetben történt meg az, hogy egy „négycsillagos” tábornok külföldi államfőknek osztogatott katonai tanácsokat.
Tovább komplikálta a helyzetet az, hogy időközben az Egyesült Államok is érintetté vált a konfliktusban, miután Barack Obama kormánya beleegyezett abba, hogy logisztikai és hírszerzési szempontból támogatják a Jement bombázó arab koalíciót.
A The Washington Post szerint akkortájt több amerikai tisztviselőt is aggasztott, hogy nagy számban halnak meg jemeni civilek is az arab koalíció bombázásában. Ennek ellenére Mattis kérését viszonylag hamar jóváhagyták az amerikai tisztviselők, akik utána arra törekedtek, hogy eltitkolják a tábornok szerepét a konfliktusban.
Mint írták, a lap 2021-ben indított közérdekű adatigénylési pert a külföldi kormányzatoknak dolgozó nyugalmazott amerikai tábornokok ügyében, és csak két és fél év alatt tudták elérni azt, hogy legalább a Mattisről szóló anyagokat kiadja a szövetségi kormányzat.
Donald Trump elől is eltitkolhatta a szerepét, busás összegeket kaphatott érte
A lap azt is hozzátette, hogy Jamis Mattis 2017 januárban – amikor védelmi miniszterként visszatért a Pentagonba – eltitkolta ezt a tanácsadói szerepet a nyilvánosság elől.
Az információt elhallgatta azokban a hivatalos, pénzügyi és korábbi munkaügyi adatokat részletező iratokban is, amelyeket az amerikai Kormányzati Etikai Hivatalhoz nyújtott be (pedig ezekben kötelező lett volna feltüntetnie a szerepvállalást, még akkor is, ha pénzt esetleg nem kapott érte).
Továbbá a 2019-es önéletrajzi könyvében sem írt erről. A lap szerint mindössze bizalmas keretek közt jelezte a Szenátusban a Fegyveres Erők Bizottságának azt, hogy az araboknak tanácsokat adott 2015-től kezdve (bár most a bizottság több szenátora is azt mondta az amerikai lapnak, hogy ők egyáltalán nem tudtak erről).
A The Washington Post többször is interjút kért tőle ezzel kapcsolatban, de ezeket is elutasította.
Az amerikai lap azt is hozzátette, hogy az egyik dokumentum szerint Mattis komoly anyagi ellentételezést kaphatott a tanácsokért. Abban a dokumentumban az áll, hogy
MATTISNEK EGYETLEN BESZÉD ELMONDÁSÁÉRT 100 EZER DOLLÁRT AJÁNLOTTAK FEL.
Azt nem tudni, hogy ez melyik beszédje lehetett pontosan. Ezen túl a dokumentumban arról is szó esett, hogy az Egyesült Arab Emírségek további összegekkel jutalmazta Mattis tanácsait (hogy mennyivel, az nem világos).
Nem mellékes, hogy az amerikai tábornok már a 2015 előtti években, közel-keleti szolgálata idején is számos alkalommal dicsérte az Egyesült Arab Emírségeket, többek közt egyfajta „Kis Spártának” is nevezte őket a viszonylag kis méretű, de hatékony hadseregük miatt.
A tábornok egyébként az amerikai külügyhöz benyújtott kérvényében is leírta, hogy fizetést fog kapni. Ennek ellenére utóbb Mattis szóvivője letagadta, hogy pénzt kapott volna a tanácsokért, és azt mondta: a tábornok csak azért mondta a külügynek azt, hogy fizetést fog kapni, mert azt akarta, hogy „alaposan” bírálják el a kérelmét.
HOZZÁTETTÉK AZT IS, HOGY A 2015 ÉS 2017 KÖZT HIVATALBAN LÉVŐ AMERIKAI TISZTVISELŐK KÖZÜL MÉG AZOK SEM TUDTAK MATTIS TANÁCSADÓI SZEREPÉRŐL, AKIK AZ EGYESÜLT ÁLLAMOK KÖZEL-KELETI POLITIKÁJÁT IRÁNYÍTJÁK.
Még Anne Patterson, a külügy Közel-Kelettel foglalkozó diplomatája sem tudta ezt, holott ő sokáig együtt dolgozott Mattisszel a tábornok aktív katonai szolgálata idején (Patterson konkrétan azt mondta: mindössze arról értesült, hogy Mattis benyújtott egy kérelmet ezzel kapcsolatban, de annak elbírálásáról már nem tájékoztatták).
Rajta kívül Gerald Feierstein, a közel-keleti ügyekért felelős helyettes államtitkár-helyettes sem tudott Mattis szerepvállalásáról, pedig ő is személyesen ismerte a tábornokot.
Ez az egész dolog nagyon furcsa. Nehéz elhinni, hogy sohasem említette meg ezt egyikünknek sem. Mattis, ahogy tudhatják, egy elég egyenes ember, tehát azt gondoltam volna, hogy valakinek biztos elmondta
– mondta Feierstein, megjegyezve: a tábornok a kérvények mellett „udvariassági alapon” illett volna tájékoztatnia a külügyet arról, hogy milyen tevékenység fűzi őt külföldi vezetőkhez.
Egyre nagyobb probléma, hogy külföldön osztogatnak tanácsokat a veteránok
A The Washington Post arra is felhívta a figyelmet, hogy nem James Mattis esete az egyetlen, mivel az utóbbi tíz évben egyre több nyugalmazott amerikai katona vállalt munkát külföldi kormányzatoknak. A lap szerint
TÖBB SZÁZ LEHET AZOKNAK A VETERÁNOKNAK A SZÁMA, AKIK KÜLFÖLDI HADSEREG KIKÉPZÉSÉVEL VÁLTOTTÁK PÉNZRE AZ AMERIKAI HADSEREGNÉL SZERZETT TAPASZTALATAIKAT.
A lap szerint az Egyesült Arab Emírségek messze a legtöbb veteránt foglalkoztatta ilyen módon, és az olajban gazdag monarchia gyakran horribilis, az amerikai katonai kereseteket is jócskán meghaladó javadalmakkal fizette meg ezeket a veteránokat.
Folytatják a likvidálásokat
Eközben Irakban újabb Hezbollah-vezetőt likvidált az USA.
(Szent Korona Rádió)
Ki hitte volna? Biden is cionistának vallja magát (akárcsak Trump)