Az azonos nemű párok megáldásáról szóló kétértelmű kijelentések után rávilágítottunk már arra, hogy van különbség áldás és áldás között, így az irányulhat a deviáns létforma elhagyásának elősegítésére is. A Vatikán által bejelentett új szabályozások – főleg a szakadár, progresszív országok püspökei miatt – akár az aberrált élet formai megerősítésére is lehetőséget kínálnak.
Folyamatosan frissítjük a közel-keleti háború híreivel és az orosz-ukrán konfliktus rövid híreivel is.
New Yorkban és Németországban azonnal lecsaptak a katolicizmust megszégyenítő árulók az új vatikáni szabályozásra. A New York-iak be is szereztek egy kamerást, és azonnal dokumentálták a “történelmi pillanatot”. A deviáns pár kézen fogta egymást, Martin pedig eléjük állt, és megáldotta őket, ahogy egy esküvőn szokás.
Az ellenállók tábora azonban egyre jobban bővül szerte a világban, bár a fehér rassz szégyenének mondható, hogy a legegyüttállóbbak közé pont az afrikai katolikusok tartoznak (például Afrika szintű, egységes álláspontot dolgoznak ki ) – bár őket is nagyrészt fehérek vezetik.
Zambiában a püspökök azt mondták, hogy nem fognak részt venni a homoszexuális ál-esküvőkön:
Zambia Episcopal Conference. My neighboring country. pic.twitter.com/lJQAeE2oTC
— Fr. Edmond Nyoka (@ednyoka) December 20, 2023
Malawiban az újságok címoldalai az új dokumentummal szembeni ellenállásról számolnak be:
Today’s newspaper in MALAWI: Say no to “Blessing same-sex couples in Malawi. pic.twitter.com/J4JVgpDrMi
— Rev Fr Petros Mwale (@fr_petros) December 20, 2023
Ukrajnában a püspökök kijelentették:
“Látjuk a veszélyt a kétértelmű megfogalmazásban, amely eltérő értelmezéseket okoz a hívek körében. Amit hiányoltunk a dokumentumból, hogy az evangélium megtérésre hívja a bűnösöket, és a homoszexuális párok bűnös életének elhagyására való felhívás nélkül az áldás jóváhagyásnak tűnhet. Hangsúlyozzuk azonban, hogy a dokumentum többször hangsúlyozza, hogy az azonos nemű párok megáldása semmiképpen sem jelenti az ilyen együttélések legalizálását, és a katolikus egyház tanítása a házasság szentségéről, amely egy férfi és egy nő egyesülése, változatlanul megmarad.”
Mindeközben Kazahsztánban Athanasius Schneider vezetésével a püspökök élesen bírálták a dokumentumot:
Az a tény, hogy a dokumentum nem ad engedélyt az azonos nemű párok “házasságára”, nem szabad, hogy elvakítsa a lelkipásztorokat és a híveket arra a nagy csalásra és gonoszságra, amely éppen a szabálytalan helyzetű párok és az azonos nemű párok megáldásának engedélyezésében rejlik. Egy ilyen áldás közvetlenül és súlyosan ellentmond az isteni kinyilatkoztatásnak és a katolikus egyház megszakítás nélküli, két évezredes tanításának és gyakorlatának. A szabálytalan helyzetben lévő párok és az azonos nemű párok megáldása Isten legszentebb nevével való súlyos visszaélés, mivel ezt a nevet a házasságtörés vagy a homoszexuális tevékenység objektíve bűnös egyesülésére hívják segítségül.
Ezért a Szentszék e nyilatkozatában foglalt kijelentések közül egyik sem, még a legszebb sem, képes minimalizálni azokat a messzemenő és pusztító következményeket, amelyek az ilyen áldások legitimálására irányuló törekvésből fakadnak. Az ilyen áldásokkal a katolikus egyház, ha nem is elméletben, de a gyakorlatban a globalista és istentelen “gender-ideológia” propagandistájává válik.
Az apostolok utódaiként, és a püspökké szentelésünk alkalmával tett ünnepélyes eskünkhöz hűen, “hogy a hit letéteményét tisztán és sértetlenül megőrizzük, az Egyházban az apostolok óta mindig és mindenütt megfigyelt hagyomány szerint”, felszólítjuk és megtiltjuk az Asztanai Szent Mária Főegyházmegye papjainak és híveinek, hogy elfogadják vagy elvégezzék a rendhagyó helyzetben lévő párok és az azonos nemű párok bármilyen formában történő megáldását. Magától értetődik, hogy minden őszintén bűnbánó bűnös, akinek határozott szándéka, hogy többé nem vétkezik és véget vet nyilvános bűnös helyzetének (mint pl. az egyházilag érvényes házasságon kívüli együttélés, azonos neműek közötti egyesülés), áldásban részesülhet.
Őszinte testvéri szeretettel és kellő tisztelettel fordulunk Ferenc pápához, aki – megengedve a rendhagyó helyzetben lévő párok és az azonos nemű párok megáldását – “nem jár egyenesen az evangélium igazsága szerint” (lásd Gal 2,14), hogy azokat a szavakat kölcsönözzük, amelyekkel Szent Pál apostol nyilvánosan figyelmeztette az első pápát Antiókhiában. Ezért a püspöki kollegialitás szellemében arra kérjük Ferenc pápát, hogy vonja vissza a rendezetlen helyzetben lévő párok és az azonos nemű párok megáldásának engedélyét, hogy a katolikus egyház világosan ragyoghasson, mint “az igazság oszlopa és alapja” (1Tim 3,15) mindazok számára, akik őszintén igyekeznek megismerni Isten akaratát, és annak teljesítésével eljutni az örök életre.
— Bishop Athanasius Schneider (@BishopAthanas1) December 20, 2023
Vannak olyan papok is, akik egyénileg vállalják a kockázatot és kiállnak az Igazság mellett.
Az egyik pap az X-en azt írta:
Először is. Az Egyház hagyománya, az ellentmondásmentesség elve és a lelkiismereti megkülönböztetés fényében Jézus Krisztus papjaként áldom azt a személyt, aki keresi Isten kegyelmét és a folyamatos megtérést, amelyre mindannyiunknak szüksége van a szentségek és Isten Igéje által.
Másodszor. Ne számítsatok arra, hogy halálos bűn állapotában lévő emberpárokat fogok megáldani. Soha sem nyilvánosan, sem magánúton nem fogok olyan áldást osztani, amely kétértelműen, a rituálé kifejezett hiányával (38. n.) azt jelenthetné, hogy a gyakorló házasságtörők vagy szodomiták halálos bűnnel járó élethelyzeteit igazolják, amint azt a dokumentum kifejti.
Harmadszor. Az egyházban való közösség az apostolokra bízott hit letéteményeséhez való hűségből fakad. Az élő hagyomány, amely a lelkek üdvösségét keresi, nem pedig a cimboraságot egy olyan társadalommal, amelyet áthat a család felbomlása és a gender ideológia. Imádkozzunk!
Tras leer íntegramente el documento, afirmo:
Primero. A la luz de la Tradición de la Iglesia, el principio de no contradicción y el discernimiento en conciencia como sacerdote de Jesucristo, bendigo a la persona que busca la gracia de Dios y la conversión continua que todos… https://t.co/Qdvrv8zH96
— P. Juan Manuel Góngora (@patergongora) December 18, 2023
Nagy-Britanniában 500 pap írt alá egy dokumentumot, amelyben fenntartásaikat fejezték ki a rendelkezéssel kapcsolatban.
A Szentírásra alapozva – amely a homoszexuális cselekményeket súlyos romlottságként mutatja be – a hagyomány mindig is kijelentette hogy “a homoszexuális cselekmények eleve rendezetlenek.” Ellentétesek a természeti törvénnyel. (…) Semmilyen körülmények között nem hagyhatóak jóvá. (…) Saját lelkipásztori tapasztalataink alapján arra a következtetésre jutunk, hogy az ilyen áldások lelkipásztorilag és gyakorlatilag megengedhetetlenek.
Müller bíboros is határozottan felszólalt a döntések ellen, és azt írta:
“Ennek fényében elfogadhatja-e egy hívő katolikus az FS tanítását? Tekintettel a keresztény hitben a tettek és a szavak egységére, csak akkor fogadhatja el, hogy jó dolog megáldani ezeket az egyesüléseket, akár lelkipásztori módon is, ha úgy véli, hogy ezek az egyesülések objektíve nem ellentétesek Isten törvényével. Ebből következik, hogy amíg Ferenc pápa továbbra is azt állítja, hogy a homoszexuális egyesülések mindig ellentétesek Isten törvényével, addig hallgatólagosan azt állítja, hogy ilyen áldásokat nem lehet adni. Az FS tanítása tehát önellentmondásos, és ezért további tisztázásra szorul. Az Egyház nem ünnepelhet egy dolgot és nem taníthat mást, mert ahogy Antiókhiai Szent Ignác írta, Krisztus volt a Tanító, “aki szólt és megtörtént”, és nem lehet elválasztani az ő testét az ő szavától.”
Napier bíboros felhívta arra a figyelmet, hogy egyetlen szó hiányzik a dokumentumból ami miatt félreérthetővé vált, és az LMBTQP lobbisták egyik fegyvere lehet, hiszen nem tartalmazza a “bűnbánat” szót:
“A “Fiducia Supplicans” című vitából hiányzik egy lényeges szó. Pedig ez a szó volt az első Jézus ajkán, amikor legelső tanítását elmondta: “Térjetek meg és higgyetek az evangéliumban!”. Ezt követően kiválaszt két halászembert, Simont és Andrást, hogy emberhalászokká tegye őket!”
Eközben Marian Eleganti püspök azt írta:
Az igazságok örök érvényűek és nem változnak a korszellemmel. Fordítva is így van: A pápák és a püspökök nem hoznak semmi sajátot, hanem a hagyomány mentén értelmezik az Egyház állandó hitét, anélkül, hogy szakítanának vele. Tény, hogy egy bűnös gyakorlatot és kapcsolatot nem lehet megáldani, mert az ellentmond a teremtés rendjének vagy Isten akaratának, és ilyen esetben az áldás nem adható és nem is kapható gyümölcsözően (…). Az egyház mindig is ezt tanította. Az áldások az adományozó és a befogadó megfelelő belső beállítottsága nélkül hatástalanok, mert az áldások nem ex opere operato működnek, mint a szentségek. Ezek szentelmények.
A Szent X. Piusz Papi Testvérület is kifejtette véleményét:
“Bár azt állítja, hogy el akarja kerülni az ilyen törvénytelen házasságok és a férfi és nő közötti házasság megáldása közötti félreértést, ez a nyilatkozat nem kerüli el sem a félreértést, sem a botrányt: nemcsak azt tanítja, hogy az egyház szolgája segítségül hívhatja Isten áldását a bűnös házasságokra, hanem ezzel valójában megerősíti ezeket a bűnös helyzeteket.
Az ilyen “áldásra” való felhívás csupán abból állhatna, hogy ezeknek az embereknek nem liturgikus keretek között azt kérnénk, hogy “mindazt, ami igaz, jó és emberileg értékes az életükben és a kapcsolataikban, a Szentlélek jelenléte töltse be, gyógyítsa meg és emelje fel”.
De elhitetni azokkal, akik egy alapvetően hibás szövetségben élnek, hogy ugyanennek bármilyen pozitív értéke lehet, a legrosszabb megtévesztés, és a legsúlyosabb szeretetlenség ezen elveszett lelkek iránt. Helytelen azt képzelni, hogy a nyilvános bűnös helyzetben bármi jó van, és helytelen azt állítani, hogy Isten megáldhatja az ilyen helyzetben élő párokat.
Kétségtelen, hogy minden embernek segíthet Isten megelőző kegyelme, és bizalommal fedezheti fel, hogy megtérésre van hivatva, hogy megkapja az Isten által felajánlott üdvösséget. A Szent Egyház pedig soha nem tagadja meg az áldást a bűnösöktől, akik jogosan kérik azt: de akkor ennek az áldásnak nincs más célja, mint hogy segítse a lelket a bűn legyőzésében, hogy a kegyelem állapotában élhessen.
A Szent Egyház tehát minden egyént megáldhat, még egy pogányt is. De soha, semmilyen módon nem áldhatja meg az önmagában bűnös egyesülést, azzal az ürüggyel, hogy a benne lévő jót bátorítsa.
Amikor megáldunk egy házaspárt, nem elszigetelt egyéneket áldunk meg: feltétlenül megáldjuk a kapcsolatukat, amely összeköti őket. Nem válthatunk meg azonban egy önmagában rossz és botrányos valóságot.
Az ilyen bátorítás, hogy pasztorális módon járjunk el ezekkel az áldásokkal, a gyakorlatban óhatatlanul az erkölcsi törvénnyel összeegyeztethetetlen helyzetek rendszeres elfogadásához vezet, bármi mást mondanak is.
Ez sajnos megfelel Ferenc pápa állításainak, aki “felületesnek és naivnak” nevezi azoknak a magatartását, akik olyan viselkedésre kényszerítik az embereket, “amelyre még nem érettek, vagy amelyre nem képesek”.
Ez az eszme, amely már nem hisz a kegyelem erejében és elutasítja a keresztet, senkinek sem segít elkerülni a bűnt. Az igazi megbocsátást és az igazi kegyelmet egy szomorúan tehetetlen amnesztiával helyettesíti. És csak felgyorsítja a lelkek elvesztését és a katolikus erkölcs pusztulását.
A Hittani Dikasztérium dokumentumának minden tekervényes nyelvezete és szofisztikált köntöse nem tudja elrejteni ezeknek az áldásoknak az elemi és nyilvánvaló valóságát: nem tesznek mást, mint megerősítik ezeket az egyesüléseket a maguk eredendően bűnös helyzetében, és másokat is arra bátorítanak, hogy kövessék őket. Ez csupán a katolikus házasság helyettesítésére szolgál majd.
Valójában a természetfelettiben, Isten kegyelmében és a kereszt erejében való hit mélységes hiányáról tesz tanúbizonyságot, melyek pedig szükségesek, hogy erényben, tisztaságban és szeretetben, Isten akaratával összhangban éljünk.
Ez egy naturalista és defetista szellem, amely lazán igazodik a világ szelleméhez, Isten ellenségéhez. Ez egy újabb megadás és behódolás a világnak a liberális és modernista hierarchia részéről, amely a II. vatikáni zsinat óta a forradalom szolgálatában áll az egyházon belül és kívül.
A Boldogságos Szűz Mária, a hit és a szentség őrzője, jöjjön a Szent Egyház segítségére. Különösen védje meg azokat, akik a leginkább ki vannak téve ennek a káosznak: a gyermekeket, akik most egy új Babilonban kénytelenek felnőni, tájékozódási pontok és az erkölcsi törvényre emlékeztető útmutató nélkül.”
Menóra mánia Európában, de állítanak-e karácsonyfát a Knesszetben?
“Ő öli meg az Olajfák hegyén az Antikrisztust” – Szent Mihály arkangyal
(Catholic Arena nyomán Szent Korona Rádió)