Az Origo-n jelent meg egy felháborodott hangvételű kritika az Örkény Színházban bemutatott Édes Anna előadásról, amelyben az író azt sérelmezi, hogy a darabban a magyar irodalom klasszikusainak megcsúfolása zajlik, ugyanis a műben szereplő Patikárius Jancsi a színpadon transzvesztitaként, drag queenként van ábrázolva, amitől Kosztolányi forog a sírjában. Ezen kritikát kigúnyolva állította a Telex egyik szerzője magabiztosan írásában, hogy Kosztolányi maga alkotta meg Jancsit transzvesztitaként, hiszen a műben egy alkalommal valóban parókában, nőnek öltözve jelenik meg.
Folyamatosan frissítjük a közel-keleti háború híreivel és az orosz-ukrán konfliktus rövid híreivel is.
Habár már megszokhattuk a mai újságírók felületes, féligazságokkal dobálózó, az információkat elferdítő, állításukat érvekkel nem, vagy alig alátámasztó, gyorsan összecsapott, ám annál magabiztosabb cikkeit, ez esetben mégis kénytelen vagyok védelmembe venni a magyar irodalom mélyen tisztelt szerzőjét és annak egyik kanonikusnak számító alkotását. Igaz, hogy többféle értelmezés is társulhat egy adott műhöz vagy annak egy adott részletéhez, amelyet olvasókként egészen sajátosan is értelmezhetünk, mégis túlzás olyan információkat tényként állítani a nagy közönség előtt, amely egyszerűen nem található meg az adott műben. Habár tényleg nőnek öltözött egy alkalommal Jancsi az Édes Annában, szó sincs se transzvesztitákról, se egyéb, aberrált lényekről. Mint minden művészeti alkotást, úgy e regényt is abban a korban kell értelmeznünk, amikor az keletkezett. 100 évvel ezelőtt szó sem lehetett transzokról és drag queenekről, hiszen a magyar társadalom még húsz évvel ezelőtt sem tételezte volna egy férfiról, hogy az ferdehajlamú, ha az egy alkalommal nőnek öltözik, nemhogy Kosztolányi kortársai. A XIX. század első felének Európáját ugyanis még nem szennyezték be a neoliberális eszmék, sem az LMBTQP-lobbi, így bármilyen hihetetlen is, de aligha azzal foglalkozott egy két világháború közti magyar férfi, hogy nővé alakítsa magát.
Fogadjuk el azonban a Telex írónőjének műértelmezését és tegyük fel, hogy már abban a korban is definiálhatta magát egy férfi transzvesztitaként és cáfoljuk csupán a szövegből kiindulva állítását. Ha ugyanis figyelmesen olvasta és értelmezte volna a regényt, akkor tudná, hogy Jancsi egy szoknyapecér fiatalember, akinek sikere is van a nőknél, hiszen egyik hölgy ágyából esik a másikéba, sőt, a mű főszereplőjét teherbe is ejti, tehát aligha azért keresi a lányok társaságát, mert bánná, hogy az ellenkező nemhez tartozik… Ha jelleméből indulunk ki, a mű szerzője egy üresfejű, jellegtelen, felelősségérzettel nem rendelkező, elkényeztetett ficsúrt alkotott meg karakterében. Teljesen egyértelmű, hogy amikor nőnek öltözve megjelenik a nagynénjénél, egyrészről bosszantani és megnevettetni akarja, másrészről pedig egy farsangi bálba ment, ahová valaminek beöltözve (ami valójában nem te vagy) szokás érkezni, legalábbis mifelénk… Bármennyire is szeretné a jelenetbe azt belelátni az újságírónő, hogy Jancsinak a valódi énje tört ekkor a felszínre, szó sincs ilyesmiről. Tekintve, hogy a bál után utcalányok társaságába keveredik és egyikükkel távozik is…
A műben Jancsi szimbolizálja az elveszett embert, akinek az életcélja hollywoodi színészként befutni. (Nőnek öltözésével tehát színészi allűrjeit is bizonyítani akarhatta.) Habár ezer meg egy jellemhibával rendelkezik e szereplő, szexuális irányultságával az égvilágon semmi gond sincs. Elhiszem, hogy a liberális oldalnak szimpatikus karaktere és ők könnyen szót értenének vele, de azért ekkora gondja mint nekik, még Jancsinak sem volt.
Mindössze annyiról van szó, hogy bizonyos nézeteket valló emberek akarják mindenre ráerőltetni erőszakos és fertőző ideológiájukat. Ha ma írná művét Kosztolányi, valószínűleg már bele sem írná ezt a részt, tudván hogy mit jelent ma, ha valaki nőnek öltözik…
Gyermekjogi szervezetek segítségével népszerűsítik hazánkban az aberrált családmodellt
Ki jár megint az élen a jogszabályok kijátszásában? Hát persze, hogy a Háttér Társaság!
(Jeanne d’Arc – Szent Korona Rádió)
