Habár manapság a természetvédelem és a zöld gondolkodás főleg a baloldalon népszerű, eredetileg pont a jobboldal felé húzó politikusoknál jelent meg ez a nézet a 20. században. Ha leszedjük a környezetvédelemről azt az emocionális mázat, amit a sötétzöldek ráhúztak, akkor a természet védelme valójában kifejezetten jobboldali gondolat, hiszen a gyökere az Isten által teremtett, hagyományos világ védelme a környezetpusztító modernitással szemben. Alább a Zöld Ellenállás írását változatlanul közöljük.
Folyamatosan frissítjük a közel-keleti háború híreivel és az orosz-ukrán konfliktus rövid híreivel is.
Előadást tartottak a héten a CEU-n, aminek a témája a szélsőjobboldali mozgalmak „zöldülése” volt. A Soros György által finanszírozott oktatási intézmény az Orbán-kormány hangzatos kijelentései ellenére is tovább virul Budapest belvárosában. Itt tartott előadást Dr. Balša Lubarda montenegrói kutató, aki a lengyel és magyar szélsőjobboldali mozgalmak környezet- és természetvédelmi témákhoz fűződő viszonyát kutatta. Az előadáson hazai viszonylatban szót ejtett a HVIM és a Mi Hazánk Mozgalom munkásságáról, de a kutatási eredményeit összefoglaló könyvében oldalunkat, a Zöld Ellenállást is említi. Na de miért is volt ennyire érdekes a CEU számára ez a téma?
Eleve a téma felvetése is furcsaságnak számított a liberális körökben, ugyanis évtizedekig abban a kényelmes helyzetben volt a balliberális oldal, hogy a zöld témákat kisajátíthatták maguknak. Mivel a jobboldali emberek számára a zöld a vörös egyik árnyalata lett, bármennyire is értettek egyet velük bizonyos kérdésekben, semmi esetre sem akartak egy platformra helyezkedni. Ez a helyzet azonban az elmúlt években változni látszik. A jobboldali mozgalmak, azok közül is az ún. „szélsőjobboldali” szervezetek egyre gyakrabban nyilvánulnak meg zöld témákban. Ennek oka, hogy a szentimentális, ökocentrikus zöld baloldallal szemben, a jobboldal egy tradíciókra alapuló, antropocentrikus megközelítést képvisel.
Az előadás egyik felszólalója további motivációkra is rávilágított. A pszichológus kutató kiemelte, hogy kutatási eredmények bizonyítják a szélsőjobboldali beállítottságú emberek genetikailag kódolt hajlamát az egészség, a tisztaság, a rend iránti vonzalomra valamint a környezetük és közösségük védelmére. Ezek alapján a kutató magától értetődőnek tekinti, hogy a szélsőjobboldaliak nyitottak a természet- és környezetvédelemre.
Lubarda szerint a jövőben a szélsőjobboldali mozgalmak egyre nagyobb teret kapnak a zöld témákban és ezek mentén sikeresen fognak beszivárogni a fősodorba. Bár ezt a veszélyt a résztvevők reálisként ítélték meg, annak esélyét kizárták, hogy egy szélsőjobboldali párt zöld pártként határozza meg magát, amivel sikeresen tematizálhatná a kérdéskört.
Az előadás konklúziója egyértelmű: a zöld politikában a hiteltelenné vált baloldali pártok és szervezetek űrt hagytak maguk után, amit nagy sikerrel tölthetne be a jobboldal.
Környezetvédelem nem lehet baloldali téma – üzenik a vármegyések
(Zöld Ellenállás nyomán Szent Korona Rádió)
