Gerhard Schröder volt német kancellár egy nemrégiben adott interjújában azt állította, hogy már 2022 márciusában megvolt az oroszok és az ukránok között a békemegállapodás, azonban az USA elérte, hogy megbukjanak a tárgyalások.
Kövesd Telegram csatornánkat. Folyamatosan frissítjük a közel-keleti háború híreivel és az orosz-ukrán konfliktus rövid híreivel is.
Arra a kérdésre, hogy a béketervet vissza lehet-e állítani, Gerhard Schröder azt válaszolta: “Igen. És az egyetlenek, akik ezt kezdeményezhetik, Franciaország és Németország”. Szerinte Olaf Scholz kancellárnak és Macron francia elnöknek kellene kiállnia az ukrajnai békefolyamat mellett, “mert ez nemcsak amerikai, hanem mindenekelőtt európai ügy”.
“Szerintem végzetes hiba volt Putyin részéről a háború kirobbantása. Ugyanakkor számomra egyértelmű, hogy Oroszország fenyegetve érzi magát” – fűzte hozzá a 79 éves volt szociáldemokrata politikus, aki szerint nem fenyegeti Európát senki; “ez a félelem, hogy az oroszok jönnek, abszurd”.
Törökország a NATO tagja, vannak rakétái, amelyek közvetlenül elérhetik Moszkvát. Az Egyesült Államok a NATO-t Oroszország nyugati határához akarta vinni, például Ukrajnával mint új taggal. Mindezt fenyegetésnek érezték az oroszok – mondta.
Ennek vannak irracionális vonatkozásai is, “ezt nem tagadom” – jegyezte meg a volt kancellár, hozzátéve, az oroszok e kettő keverékével reagáltak: félelem és előretolt védekezés.
Gerhard Schröder felidézte, 2022-ben kapott egy felkérést Ukrajnából, hogy közvetítsen Oroszország és Ukrajna között. A kérdés az volt, hogy tudna-e üzenetet közvetíteni Vlagyimir Putyin orosz elnöknek.
“Jött még valaki, aki magával az ukrán elnökkel is nagyon szoros kapcsolatban állt. Ez Rusztem Umjerov volt, Ukrajna jelenlegi védelmi minisztere. Ő a krími tatár kisebbség tagja. Akkor az volt a kérdés: hogyan tudjuk befejezni a háborút” – idézte fel.
“Öt pont van. Először is, Ukrajna NATO-tagságáról való lemondás. Ukrajna úgysem tudja teljesíteni a feltételeket. Másodszor: a nyelvi probléma. Az ukrán parlament eltörölte a kétnyelvűséget. Ezt meg kell változtatni. Harmadszor: a Donbassz Ukrajna része marad. De Donbassznak nagyobb autonómiára van szüksége. Működő modell lenne a dél-tiroli modell. Negyedszer: Ukrajnának biztonsági garanciákra is szüksége van. Az ENSZ Biztonsági Tanácsának és Németországnak kellene ezeket a garanciákat biztosítani. Ötödször: Krím. Mióta orosz a Krím? A Krím több, mint egy földdarab Oroszország számára, a történelmük része” – mondta Gerhard Schröder.
Szólt arról is, hogy a 2022 márciusában Isztambulban Rusztem Umjerovval folytatott béketárgyalásokon az ukránok nem egyeztek bele a békébe, mert nem volt rá lehetőségük. Mindenről, amiről beszéltek, először az amerikaiakkal kellett egyeztetniük.
“Két megbeszélést folytattam Umjerovval, aztán egy négyszemközti beszélgetést Putyinnal, majd Putyin megbízottjával. Umjerov a beszélgetést Zelenszkij üdvözletével nyitotta. Az osztrák modellt vagy az 5+1-es modellt javasolták kompromisszumként Ukrajna biztonsági garanciáira. Umjerovnak ez tetszett. A többi ponton is hajlandóságot mutatott. Azt is elmondta, hogy Ukrajna nem akar NATO-tagságot. Azt is mondta, hogy Ukrajna vissza akarja vezetni az orosz nyelvet a Donbasszba. De végül nem történt semmi” – fogalmazott az egykori politikus.
Közölte, az volt a benyomása, hogy semmi sem történhetett, mert minden másról Washingtonban döntöttek.
“Ez végzetes volt. Mert az eredmény most az lesz, hogy Oroszország szorosabban kötődik Kínához, amit a Nyugat nem akarhat”
– mondta.
Úgy fogalmazott: az európaiak kudarcot vallottak.
“Lett volna egy ablak 2022 márciusában. Az ukránok készek voltak beszélni a Krímről”
– jelezte.
Hozzátette: Szerinte az amerikaiak nem akarták a kompromisszumot Ukrajna és Oroszország között. Az amerikaiak úgy gondolják, hogy az oroszokat le lehet “nyomni”.
Nem lehet mindenkit antiszemitának nevezni, aki kritizálja Izraelt
Gerhard Schröder arra a felvetésre, hibázott-e a jelenlegi német kancellár, amikor a Hamász Izrael elleni támadásai után Tel-Avivba repült, azt mondta, “nem hiszem, hogy Olaf Scholz jelenleg hibázna Izraellel kapcsolatban”.
“Scholznak ki kell használnia az alkalmat, hogy azt mondja az izraelieknek: “srácok, figyeljetek az arányosságra a hadműveletekben!” Ha Izrael túl agresszívan lép fel, a hangulat felborul. Nem szeretnék Netanjahu helyében lenni. Az emberei azt várják tőle, hogy határozottan reagáljon. Ugyanakkor nem szabad, hogy az erőszak eszkalálódjon” – fogalmazott.
Arra a kérdésre, hogy Németországnak figyelembe kellene-e vennie a migrációs politikájában, hogy az arab világból érkezők magukkal hozzák az antiszemitizmust, azt válaszolta: nem választhatják ki, hogy ez a menedékkérő jöhet Németországba, a másik meg nem. Amit az állam kudarcának tart, hogy “ezek a klánok Berlinben működhetnek”.
“Az arab fiatalokban vég nélkül vannak antiszemita erők. Ez igaz.
De nem lehet az ellenkezőjét tenni, és mindenkit antiszemitának nevezni, aki kritizálja Izraelt”
– tette hozzá.
Nem ért egyet Putyin háborújával, de attól még barátok
Arra a felvetésre, hogy felháborodást kelt a barátsága Vlagyimir Putyinnal, akit most hivatalosan háborús bűnökkel vádolnak Hágában, az egykori kancellár azt válaszolta: “Azt gondolom, hogy amit Putyin elrendelt, az rossz. Ezt nyilvánosan is elmondtam. Nem is kell ezt állandóan ismételgetnem. Vannak kapcsolatok olyan emberek között, akiknek különböző nézeteik vannak. Az én esetemben ez a helyzet Vlagyimir Putyinnal” – fogalmazott.
Óriási lőszerszállítmányt kap Oroszország Észak-Koreától, viszont Ukrajna aggódhat
(Kuruc.info nyomán Szent Korona Rádió)