Rohamos ütemben pusztítja az ukrán páncélosokat az orosz sztárfegyver – Miért is olyan hatékony a Lancet?

2023-08-01 Militarizált övezet

Az oroszok Lancet-drónjai hatékonyságát az ukrán katonák is elismerik, ráadásul nem tudtak találni ellenük egyetlen olyan hatékony védekezési módszert sem, amely kellően működőképes. A drónok sikerei világosan kirajzolódnak, tavaly októberi gyűjtés szerint egy hónap alatt 44 ukrán technikai eszközt semmisítettek meg, azóta pedig csak fokozódott az orosz drónképesség aktivitása.

Kövesd Telegram csatornánkat

Exkluzív anyagok, mémek, rövid hírek, amiket nem feltétlenül rakunk ki a weboldalunkra…

Tombolnak a Lancet drónok az ukrán fronton

Tavaly ősz óta a korábbinál lényegesen intenzívebben használja a pilóta nélküli repülőgépeket (UAV), vagyis drónokat az orosz haderő az Ukrajna ellen viselt támadóháború során. Az iráni gyártmányú Sahed-131 és 136 típusú kamikaze-drónok jelentős nemzetközi figyelmet kapnak, hiszen az orosz haderő ezekkel rombolja kisebb-nagyobb hullámokban Ukrajna kritikus infrastruktúráját.

Az Egyesült Államok hírszerzése épp a napokban adott ki egy jelentést, melyben azt állítják, hogy az iráni eredetű drónokat jövőre már Oroszországban is gyártani fogják.

Lényegesen kevesebb szó esik egy szintén jelentős számban használt, az ukrán haderőnek komoly problémákat okozó orosz dróntípusról: a ZALA Aero Lancet dróncsaládjáról. Ezek a kisebb hatótávolságú, páncéltörő robbanófejjel is felszerelhető kamikaze-drónok az elmúlt hónapok során jelentős pusztítást végeztek az Ukrán Fegyveres Erők szárazföldi harcjármű-állományában, tüzérségében és légvédelmi képességében.

Az ukrán haderő nyáron indult offenzívájának kezdeti kudarcaiért az aknamezők, tüzérségi rendszerek mellett nem kis részben a Lancet-drónok felelősek. Ezek az eszközök számos NATO-harcjárművet és az offenzívát támogató ukrán harcászati rendszert tették harcképtelenné.

A Lancet-dróncsalád áldozatai közt igencsak értékes eszközök is megtalálhatók, ilyen például több német Leopard 2-es harckocsi:

Amerikai M2A2 Bradley gyalogsági harcjármű:

Francia Caesar önjáró tarack:

Olasz Aspide Skyguard légvédelmi rendszer:

Brit Stormer önjáró légvédelmi rakétarendszer:

Mindez persze csak apró töredéke a teljes, Lancet-család által okozott ukrán eszközveszteségeknek, a valós szám valószínűleg már katonai járművek százaiban mérhető. Az Oryx blog remek listákat készít sok niche témáról az ukrajnai háború kapcsán, de nem érezték helyénvalónak, hogy az orosz Lancetek sikereiről írjanak, így még csak megbecsülni is nehéz a UAV-család által okozott veszteségek pontos mértékét. A Rybar tavaly októberi gyűjtése szerint egy hónap alatt 44 ukrán technikai eszközt semmisítettek meg a Lancetek, azóta pedig csak fokozódott az orosz drónképesség aktivitása.

A Lancet-drónok hatékonyságát az ukrán katonák is elismerik, ráadásul nem tudtak találni az orosz robotgépek ellen egyetlen olyan hatékony védekezési módszert sem, amely kellően működőképes. Próbálkoztak már dróthálókkal, fémketreccel, farönkökkel, elektronikus harcászati eszközökkel, légvédelmi rakétákkal és azzal is, hogy a gyalogsági alakulatok sima AK-74-esekkel próbálják lelőni a levegőből a Lanceteket, de az orosz drónok elfogási aránya továbbra is alacsonynak mondható.

Miért olyan hatékony a Lancet?

A Lancet (magyarul kis méretű lándzsa vagy szike) nem egyetlen drónt, hanem egy komplett kamikaze-dróncsaládot jelöl, melynek legalább háromféle altípusa van. A Lancet-1 egy kis hatótávolságú, kisebb robbanófejjel felszerelhető eszköz, a Lancet-3 nagyobb hatótávolságú és nagyobb rombolóerejű drón – többnyire Ukrajnában inkább az utóbbival lehet találkozni. Folyamatban van jelenleg egy újabb Lancet-típus fejlesztése is, amely elvileg képes lesz teljesen önálló célkeresésre és drónraj-konfigurációban más drónokkal való együttműködésre is.

Lancet-3-as kamikaze-drón egy számítógépes illusztráción.

Ellentétben az iráni Sahed-drónokkal, a Lancetek nem arra valók, hogy nagy távolságból, például a hátországból rongáljanak kritikus katonai vagy infrastrukturális célpontokat, hanem kifejezetten harctéri feladatokat teljesítenek. Vagyis a Lancetek a fronton harcoló orosz gyalogsági alakulatoknál találhatók meg, akik konyhanyelven fogalmazva arra használják őket, hogy a „lövészárok túloldalán” lévő ukrán alakulatokat támadják vele.

A leggyakoribb variáns, a Lancet-3-as tömege mindössze 12 kilogramm és 3-5 kilogrammos robbanófejjel szerelhető fel, hatótávolsága 40 kilométer, maximális repülési ideje 40 perc. Felszerelhető páncéltörő és repesz-romboló robbanófejjel is, előbbi kifejezetten páncélozott harcjárművek, tehát tankok, lövészpáncélosok, pszh-k leküzdésére, utóbbi nem páncélozott harctéri képességek, tehát teherautók, vontatott lövegek, gyalogsági alakulatok likvidálására használatos.

Gyakran látható a harctéren az is, hogy az oroszok egyszerre két Lancetet lőnek fel: az egyik felderíti az ukrán állásokat, a másik pedig likvidálja az első által kijelölt célpontot.

Annak, hogy a Lancetek számos orosz fegyvernél lényegesen sikeresebben teljesítenek, valójában három oka van:

  • ezek a drónok nagyon kicsik és nagyon halkak, így többnyire hidegháborús fegyverekkel felszerelt ukrán légvédelem nagyon nehezen tudja őket hatékonyan bemérni és elfogni.

  • A Lancetek nagyon olcsók és egyszerűek, így a szankciók által sújtott orosz hadiipar is könnyen tudja őket tömeggyártani.
  • Ezek az eszközök rendkívül könnyen kezelhetők, egy átlagos orosz lövész simán célra tudja őket vezetni.

Az oroszok egyébként főleg a kedvező ár-érték aránnyal szoktak dicsekedni: egy Lancet-3-as kb. 3 millió rubelbe kerül (durván 11,5 millió forint), miközben egyetlen darab ukrán Stinger légvédelmi rakéta ára 400 ezer dollár (durván 138 millió forint), egy Leopard 2-es harckocsi pedig típusváltozattól függően kb. 5-10 millió dollárt ér (kb. 1,7-3,5 milliárd forint).

Fontos hangsúlyozni: a Lancet abszolút nem hibátlan fegyver, ahogy minden más haditechnikai eszköznek, ennek is vannak hátulütői, gyengeségei. A harctéri felvételeken jól látszik például, hogy bizonyos nyugati haditechnikai eszközöknek a leküzdése problémát okoz az orosz drónoknak: egy-egy Leopard 2-es harckocsira van, hogy 2-3 Lancetet ráküldenek az oroszok, mire kritikus károkat tudnak benne okozni, még úgy is, hogy a jármű mozgásképtelen.

Ez az elhagyott Leopard például legalább 2 Lancetet kapott, de nem semmisült meg, a “füstnek” tűnő képződmény a harckocsi körül a jármű tűzoltó-berendezése.

Ezen kívül az is sokszor elő szokott fordulni, hogy a Lancetek célt tévesztenek, de ez többnyire inkább kezelői hibával, nem pedig technológiai hátrányosságokkal magyarázható. A találatleadási képességen vélhetően sokat fog javítani majd a most még Izgyelije-53 jelölés alatt futó, következő generációs Lancet, amely orosz források szerint intelligens célkereső képességgel is rendelkezik majd.

Tavaly pedig nem egyszer előfordult, hogy a Lancetek egyszerűen fennakadtak egy fán / álcahálón, ezért is kezdték el az ukránok széles körben használni a harcjárművek köré feszített dróthálókat. Az újabb generációs Lanceteknek ez a védelmi mechanizmus azonban láthatólag kevésbé okoz már problémát.

A Lancetek teljesítményével az orosz hadvezetés nagyon elégedett. A Kalasnyikov Konszernhez tartozó ZALA Aero körülbelül két hete jelentette be, hogy az év végéig háromszoros ütemre kapcsolják a Lancet-drónok gyártását. Azt pontosan nem tudni, hogy ez pontosan mennyi drónt jelent, de alighanem több mint tízezres, sőt, egyes források szerint 200 ezres számokról van szó.

Mit léphet a Nyugat?

Az ukrajnai háborúban az első napoktól fogva nagyon fontos szerepet játszanak a drónok, legyen szó a felderítésre használt olcsó, kínai Mavic-drónoktól kezdve egészen a komolyabb csapásmérő drónokig, mint a Bayraktar TB2, az iráni Mohadzser-6-os vagy a most tesztelés alatt álló, orosz Ohotnyik.

Az is elmondható, hogy mind az orosz, mind az ukrán félnek komoly gondokat okoz a dróntámadások elhárítása, hiszen mindkét ország légvédelmének gerincét főleg a helikopterek és merevszárnyas katonai repülőgépek elfogására fejlesztett, hidegháborús szovjet technológia alkotja.

Azonban fontos megjegyezni azt is, hogy mindkét fél komoly tapasztalatra tesz szert ebben a háborúban, mind a drónok alkalmazásának fontosságával, mind a légvédelmi képességek fejlesztésével kapcsolatosan. Az is lényeges tényező viszont, hogy az ukrán hadiipar az állandó orosz bombázások miatt lényegesen kevésbé tudja a haderőfejlesztésben alkalmazni értékes tapasztalatait, és Ukrajna védelmi képessége most már főleg külföldi adományoktól függ. Ugyanakkor az orosz hadiipar a szankciók ellenére valamennyire adaptívnak tűnik és sok olyan fejlesztést vittek a harctérre az elmúlt hónapokban, melyet egyáltalán nem, vagy csak koncepció szintjén láthattunk az elmúlt években.

A Nyugat számára pedig a háború ezen szegmense két fontos tanulságot rejt:

  1. extrém fontos a drónok elleni védelmi képesség fejlesztése, a hidegháborús, rakétavédelemre és katonai repülőgépekre specializált légvédelmi eszközök egyszerűen nem alkalmasak a modern fenyegetések elégséges szintű elhárítására.
  2. Kiemelt kérdés kell, hogy legyen a drónképesség fejlesztése, legyen szó felderítődrónokról, kamikaze-drónokról vagy csapásmérő drónokról. Egyetlen modern haderő sem létezhet működőképes drónportfólió nélkül: hatalmas előnyt jelent a harctéren a megfelelő pilóta nélküli robotgépekből álló mix megléte.

Akárhogy is nézzük, a Nyugat számára a legnagyobb kockázat az, ha nem sikerül tanulni az ukrajnai háború eseményeiből és nem fejlesztik a NATO-tagállamok és barátaik olyan ütemben haderejüket és hadiiparukat, ahogy ezt az oroszok teszik. A háború miatt most nagyon úgy néz ki, hogy a korrupció által megmérgezett, demotivált és alacsonyan képzett, ősrégi fegyverekkel felszerelt orosz haderőből most kezd egy igazán ütőképes, veszélyes és modern háború megvívására alkalmas haderő épülni, emellett pedig az orosz hadiipar felzárkózása is gyorsnak és látványosnak mondható.

Ilyen helyzetben a Nyugat nem engedheti meg magának, hogy lemaradjon. A drónképesség fejlesztése csak egyetlen tényező ebben a mátrixban: nyilvánvaló, hogy a lőszergyártásban, légvédelmi rendszerek korszerűsítésében, elektronikus harcászatban is számos NATO-országban a képességek jelentős fejlesztésére van szükség.

Ukrán drónokkal támadták meg a Barátság kőolajvezetéket

Nyugati alkatrészekből álló drónokkal támadják az ukránokat

(Portfolio nyomán Szent Korona Rádió)