A Székesfehérvári Járásbíróság első fokon közösség elleni uszítás bűntettének minősített egy rendhagyó 56-os megemlékezésre invitáló plakátot, amin többek között – vörös és EU-s zászlók mellett-, a deviáns genderlobbi zászlajának elégetése is szerepelt, ám az nem valósult meg. A plakáton konkrét rendezvényhelyszín nem is szerepelt.
Kövesd Telegram csatornánkat
Exkluzív anyagok, mémek, rövid hírek, amiket nem feltétlenül rakunk ki a weboldalunkra…
Barcsa-Turner Gábort, a HVIM elnökét ezért nem jogerősen 1 év próbára bocsátották, ám az őt védő dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvéddel, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat ügyvezetőjével felmentésért fellebbezett az elsőfokú ítélet ellen, így az ügy a Székesfehérvári Törvényszéken folytatódik majd.
Az ügy botrányos előzményei, és az egész ügymenet rámutat arra, hogy az LMBTQP mozgalom egyre agresszívabban próbálja támadni, kriminalizáltatni a normalitást képviselő, velük törvényes eszközökkel szembeszálló patriótákat.
A Háttér Társaság, mint a LMBTQP-lobbi legjobban pénzelt, és a magyar társadalomra nézve a legveszélyesebb szervezet az utóbbi években folyamatosan feljelenti a család- és gyermekvédő hazafiakat, a nemzet megmaradásáért küzdő személyeket és szervezeteket. Tették ezt HVIM a szóban forgó ’56-os rendezvényének 2019-es plakátja kapcsán is azt követelve, hogy minősítsék a plakátot gyűlölet-bűncselekménynek és sújtsák szabadságvesztéssel a plakátot kiadókat.
A nyomozóhatóságok – teljesen jogszerűen – már többször lezárták a közösség tagja elleni erőszak kísérlete jogcímen indított eljárást, sőt, egy alkalommal az ügyészség is így tett. Azonban a genderlobbista Háttér Társaság végül az ügyészségnél rejtélyes módon elérte, hogy megtörténjen a vádemelés közösség tagja elleni erőszak bűntette címén a HVIM elnöke ellen. Pikánssá tette az ügymenetet, hogy a vádat végig ugyanaz az ügyész képviselte, aki így egymásnak ellentmondó határozatokat hozott…
A vádat képező plakátrészlet…
A tavaly őszi előkészítő ülésen dr. Patyi Adrienn bírónő a vád tárgyává tett cselekmény kapcsán átminősítést látott indokoltnak: szerinte közösség tagja elleni uszítás valósulhatott meg. Az átminősítés okán a védelem elnapolást kért. Az ügyészség azonban ennek ellenére nem módosította a vádat. Az érdemi tárgyalási szakaszban idén áprilisban a kiváló nemzeti jogvédő felhívta a figyelmet egy, az uniós normákkal kapcsolatos jogharmonizációs problémára.
Szerinte a magyar jogalkotás túlzottan kiterjesztően ültette át az idegengyűlöletre vonatkozó szabályokat, tévesen ebbe a körbe vonva az LMBTQP csoportba tartozókat. Emiatt az EU Bíróság előtti előzetes döntéshozatali eljárás kezdeményezett, illetve az Alkotmánybíróság döntését indítványozta. Emiatt újabb elnapolás következett, de végül a bíróság ezen mindkét védői indítványt elutasította, mint ahogy annak sem adott helyt, hogy az eljárásban a Háttér Társaság vezetője tanúként és egy szakértő legyen megkérdezhető arról, hogy az LMBTQP mozaikszó végén a plakáton szereplő, pedofíliára utaló P betű valóban a szexuális-nemi deviánsokra alkalmazhatónak minősül-e. Ezen bizonyítások hiányában, a vádemelés és ítélet okán úgy tűnik, hogy mind a genderlobbi, mind az ügyészség, mind pedig a bíróság szerint a pedofilok nem bűnözők, hanem védelemben részesítendő tagjai a nem hagyományos szexuális és nemi orientációjú személyek szivárványos közösségének.
Barcsa-Turner Gábor (HVIM társelnök) a plakát létrehozását, közzétételét nem tagadta, azonban az általa képviselt 22 éves szervezet feltérképezésére irányuló kérdéseket és kísérleteket végig hárította, ugyanis az ügyészség már a nyomozás során szerette volna megtudni, hogy kik milyen felületeket szerkesztenek a mozgalom tagjai közül. Barcsa-Turner hiába érvelt több alkalommal is a vélemény-nyilvánítási szabadságot garantáló jogszabályokkal, illetve azzal, hogy pár éve még éppen a liberális jogvédő szervezetek adtak ki a zászlóégetéssel kapcsolatosan olyan közleményt, miszerint akár nemzetek zászlóit is lehetne égetni, ha más egyéb jogsértő cselekmény nem történik. A megvalósuló zászlóégetés szerintük ekkor még csak nem is tekinthető garázdaságnak. Emiatt persze a zászlóégetésre való, konkrét helyszínt nem tartalmazó felhívás, mint előkészület sem lehet bűncselekmény.
A védelem többször érvelt a vád megalapozatlan és koncepciós jellegével, hogy az eljárás idáig jutása egyértelműen a feljelentő Háttér Társaság lobbijának eredménye , akik egyébként 3 liberális álcivil jogvédő szervezettel együtt 2019-ben a gyűlöletbűncselekményre vonatkozó, szakmailag súlyosan aggályos, liberális szellemiségű és elfogult ügyészségi protokollokat fogadtattak el, és nem kizárhatóan érzékenyítik az igazságszolgáltatás egyes tagjait. Barcsa-Turner Gábor többször kifejtette, hogy ez az ügy nem róla szól, hanem arról, hogy a bíróságokat mennyire fertőzte meg a lobbi. Nem ellene születik az ítélet, hanem a bíróság oldalválasztása történik meg. Azt is kifejtette: botrányos, hogy a Háttér Társaság és a genderlobbista szervezetek a gyermek- és családvédő alkotmányos és törvényi rendelkezések ellenére szabadon garázdálkodhatnak, rombolhatják a társadalmat, provokálhatják a közösséget, de ha valaki ez ellen felemeli a szavát, akkor rögtön bebújnak az eltérő nemi identitásúak mögé, a beteg embereket, sőt a pedofilokat is pajzsként használják fel.
A bírónő nem jogerős ítéletében kimondta, hogy közösség tagja elleni erőszak nem történt, a plakát nem volt kihívóan közösségellenes, de szerinte az LMBTQP közösség tagjai elleni gyűlöletre való uszítás megtörtént. Intézkedésként egy évre szóló próbára bocsátást szabott ki, bár az ügyészség pénzbüntetés kiszabását kérte. A próbára bocsátás azt jelenti, hogy a próbára bocsátást meg kell szüntetni, és büntetést kell kiszabni, ha az ítélet jogerőre emelkedéstől számított egy éven belül a próbára bocsátottat a próbára bocsátás előtt elkövetett bűncselekmény miatt a próbaidő alatt elítélik vagy a próbára bocsátottat a próbaidő alatt elkövetett bűncselekmény miatt elítélik.
A HVIM elnöke és két hazafi (az egyikük Budaházy György) ellen egy 4 évvel ezelőtti, másik normalitásvédő célú, békés vélemény-nyilvánítása miatt szintén a Háttér Társaság feljelentése alapján kettőtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetni rendelt, csoportosan elkövetett közösség tagja elleni erőszak bűntette címén egy másik büntetőeljárás is zajlik, ami évek óta rendőrségi szakaszban van. Ezért Barcsa-Turner Gábor ezen plakát miatt már – akár három évig terjedő szabadságvesztéses – büntetést is kaphat.
Dr. Gaudi-Nagy Tamás és Barcsa-Turner Gábor úgy döntöttek, hogy elvi okokból sem fogadják el ezt az egyébként enyhe ítéletet, hiszen nem történt bűncselekmény. Csupán annyi, hogy közzétételre került a világhálón egy, a magyar társadalmat fenyegető veszélyekre való figyelemfelkeltést célzó és az 1956-os szabadságharc hősei előtt tisztelgő plakát.
Valójában arról van szó, hogy az LMBTQP-lobbi a joggal és befolyásával súlyosan visszaélve már terrorisztikusan üldözi a normalitáspárti erőket, amit nem szabad megengedni. Nem szabad hagyni, hogy ők értelmezzék a gyermekeket, családokat és keresztény-nemzeti önazonosságot védő jogszabályokat, illetve ilyen és ehhez hasonló koncepciós eljárásokat kényszeríthessenek ki, majd elmarasztaló ítéleteket érjenek el. Miközben éppen a Háttér Társaság tevékenysége veszélyezteti a nemzetünket és ezért fel kellene oszlatni ezt a Soros zsoldban álló álcivil felforgató szervezetet hasonszőrű társaival együtt. Éppen ezen eljárás nyomozati szakaszában a számos bizonyított törvény- és közösségellenes jellege miatt a HVIM és a Nemzeti Jogvédő Szolgálat kezdeményezte a Háttér Társaság felosztását, de ezt a Legfőbb Ügyészség elutasította.
Erről az aggasztó és káros jelenségről is szól a nemzeti civilek idei Pride elleni múlt heten kiadott közös közleménye (katt).
Az ügy másodfokon, a Székesfehérvári Törvényszéken folytatódik.
(Szent Korona Rádió)