Egy évszázaddal Trianon után is megmaradtak a szomszédos országokban a korábban nem együtt fejlődő területek között a különbségek. A szétszakított országrészek között pedig a hasonlóságok. Sok szempontból máig élesen elkülönülnek egymástól az utódállamokon belül azok a területek, amik korábban a Magyar Királysághoz tartoztak, és azok, amik nem.
Exkluzív anyagok, mémek, rövid hírek, amiket nem feltétlenül rakunk ki a weboldalunkra…
Erre jó példa a lenti térkép, ami az egyik fontos európai uniós szociális mutató értékét ábrázolja, ráadásul régiós szinten, ami miatt az országokon belüli különbségek is láthatóvá válnak. A különbségek pedig tanulságos módon nem a jelenlegi határok mentén a legnagyobbak, hanem egy közigazgatásilag száz éve nem létező határ mentén: a történelmi Magyar Királyság keleti és déli határán.
Szerbiában az eltérő történelmi múlt mellett a Vajdaság földrajzilag is jól elkülönül az ország többi részétől, a kapcsolatai természetesen futnak be a Kárpát-medence közepébe. A régió közelebb is van Európa magjához, ami szintén hozzájárul ahhoz, hogy fejlettebb, mint Szerbia délebbi részei.
Bár Bosznia-Hercegovina adatait nem gyűjtik ebben a mutatóban, a Magyar Királyság korábbi határát képező Száva folyó, ami jelenleg a horvát-bosnyák határ ma is éles választóvonal. Horvátország GDP-je gyakorlatilag megegyezik Magyarországéval, Bosznia-Hercegovináé pedig a fele ennek.
Románián belül Trianon után száz évvel is számos területen felfedezhetőek az Erdély és a Regát közötti különbségek. Gazdaságilag például még mindig jóval fejlettebbek a korábban Magyar Királysághoz tartozó területek. A román politikában is jelentős regionális különbségeket láthatunk, máshogy szavaznak az erdélyiek, mint az ország többi részén élők. Erdélyben például a Nemzeti Liberális Párt mindig lényegesen jobban teljesít, mint az ország többi részében, és Klaus Johannis jelenlegi elnök is ennek az országrésznek köszönheti a megválasztását.
Nem véletlen, hogy Trianon után száz évvel is megmaradtak ezek a különbségek. A közös történelmen túl a Kárpát-medence, mint földrajzi egység természetesen ma is létezik, ez pedig hozzájárul ahhoz, hogy a medencén belüli területek összetartozzanak.
Szerbián és Románián belül pedig ott van a ma is érzékelhető korábbi határ, ahol évszázadokon keresztül húzódott a kulturális választóvonal Közép-Európa és a Balkán, nyugat és kelet között.
(Határkövek nyomán Szent Korona Rádió)
Szent Korona Szabadegyetem IV. előadás és utazás Lengyelországba