Több mint 20.000 magzat esett áldozatul a tavalyi évben is a már szinte fogamzásgátlási módszerként alkalmazott abortusznak hazánkban. Ennek okán a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom olaszországi szövetségeseivel figyelemfelhívó, kegyeleti megmozdulást tartott Gyümölcsoltó Boldogasszony ünnepén. A Budapesten megtartott rendezvényen felszólaltak az elmúlt évtized legfontosabb életvédő személyiségei, majd egy fáklyás felvonulásra, és egy megrendítő demonstrációra is sor került. A cikk egyes elemei a Pesti Srácok, a rendezvényről szóló beszámolójából kerültek átemelésre.
A HVIM a további évekre tekintve hagyományteremtő szándékkal széleskörű, nemzeteken átívelő kiállásra hívott Gyümölcsoltó Boldogasszony napjára a magzati életekért. A megmozdulás célja, hogy felhívja a figyelmet korunk legtöbb emberéletet követelő – szabad önrendelkezési jognak titulált – jelenségére, az abortuszra.
Ugyanezen a napon világszerte tartanak különböző megemlékezéseket, megmozdulásokat. Olaszországban a HVIM szövetségesei, a közös kiállás megálmodói, a Militia Christi mozgalom és a Movimento Nazionale tagjai egy időben a magyar megmozdulással tartottak demonstrációt.
A Margit-szigeten Görgey Zsuzsanna (Magyarok Európában Egyesület), Budaházy Edda (Hozz Világra Még Egy Magyart Egyesület) és Téglásy Imre (Alfa Szövetség) beszéltek a magyarországi életvédelem helyzetéről, az önszerveződő civil hálózat eredményeiről. Mellettük felszólalt még Füssy Angéla, a Pesti Srácok újságírója és Dúró Dóra, a magyar országgyűlés alelnöke is.
Nemzeteken átívelő kiállás
A rendezvényre érkezőket Kónyi-Kiss Botond, a HVIM alelnöke köszöntötte, aki az ügy fontosságára való figyelemfelhívás mellett kiemelte, hogy ez nem „csak” helyi, magyarországi rendezvény, hiszen a HVIM egyszerre, egy időben szervezi ezen eseményt olaszországi szövetségeseivel. Külön felhívta arra is a figyelmet, hogy az esemény végén a Margit-hídról a Duna habjai közé szórandó 219 szál fehér rózsa szimbolikusan képviseli a 2022-ben meggyilkolt 21907 magzatot. Ez a több mint húszezer abortusz megfelel több középvárosunk (pl: Hatvan) lélekszámának is.
A virágokat Dúró Dóra és Novák Előd ajánlotta fel a HVIM rendezvényére.
A beszédek közepette a megmozduláson három ellentüntető is megjelent kezükben egy-egy kartonpapírból kivágott, házilag gyártott táblát tartva: “Nincs méhed, nem számít a véleményed” és “Maradjon biztonságos az abortusz” felirattal. Viszont a több női felszólaló után ők is érezték, hogy most ezzel mellélőttek, s hamar háttérbe kerültek a táblák.
Van más választásuk – ezzel az üzenettel kell elérni az abortuszban gondolkodó nőket
Görgey Zsuzsanna többek közt arról beszélt, sokszor milyen kevés kell ahhoz, hogy egy várandós nő meggondolja magát. Gyakran elég segítő kezet nyújtani, hogy a magát válsághelyzetbe gondoló nő érezze, hogy nincs egyedül és nehézségei megoldásában van, aki ott áll mellette. Az életvédő több példát említett csak a közelmúltból, amikor nem várt gyermekekről mégsem mondtak le a szüleik és most boldog családot alkotnak.
Budaházy Edda a szociális háló megerősítését szorgalmazta. Mint mondta, fontos a civil életvédők munkája, de az államnak is van még feladata; egy sokkal erősebb szociális háló: a válsághelyzetbe került anyák megfelelő támogatása jelentősen csökkenthetné az abortuszok számát. A Hozz Világra Még Egy Magyart Mozgalom vezetője 1 millió forintot ajánlott fel és mindenkit közös gondolkodásra hívott, hogy egy hatékony életvédő programot dolgozzanak ki, mellyel a jövőben még eredményesebb fellépést érhetnek el a magzatok védelmében. Ötleteket várnak, hogy milyen eszközzel lehetne elérni és eredményesen megszólítani az abortuszok potenciális áldozatait – hangsúlyozva, hogy az abortuszt választó nők igenis áldozatok.
Téglásy Imre, aki maga is abortusztúlélő, népirtásnak nevezte a magzatok tömeges meggyilkolását, amely nemcsak az anyákat, hanem azzal együtt az egész nemzetet is lelkileg megrokkantja. Az Alfa Szövetség elnöke emlékeztetett, hogy 1956 óta több mint 7 millió magzatgyermek veszítette életét művi abortusz által, ami Magyarország lakosságának a kétharmadának felel meg. Téglásyék szervezete számos eszközzel segíti immár 25 éve, hogy ez a szám a jövőben minél alacsonyabb legyen. Aktív közreműködéssel segítenek adoptálásokat, támogatnak válsághelyzetbe került várandós anyákat.
„Értjük a feladatunkat, most itt ezen a helyen és majd a Dunánál, amelynek habjai nem a kék Dunára emlékeztetnek minket, hanem egy vörös folyóéra, mert a Duna habja vörös, véres a belefolyt magzatok vérétől…” -zárta sorait Téglásy.
A legtöbb abortuszra készülő azt hiszi, hogy nincs más választása
Füssy Angéla, a PestiSrácok.hu főmunkatársa a kommunikáció szerepére hívta fel a figyelmet. Gyermeknevelési tapasztalatainkból is tudhatjuk, hogy amit tiltunk, azt annál jobban akarja, akinek tiltják. Minél szigorúbb abortuszellenes törvényt fogad el egy ország, annál hangosabban állnak ellen, tiltakoznak a liberális „jogvédők”, azt hangoztatva, hogy minden nőnek szabad választása, hogy akar gyermeket vagy nem. Csakhogy ez egy téveszme.
„Szeretném hinni, hogy a legtöbb olyan várandós nő, aki abortusz mellett dönt, azt nem jókedvében teszi és nem is maximális felelőtlenségből, hanem azért, mert úgy érzi, hogy nincs más választása. Ez nem szabadság, ez nem szabad választás. Szabadság az, ha van választásod, tehát éppen azzal adunk szabad választást és szabadítunk fel egy saját maga szerint válságterhes anyát, ha minden segítséget megadunk, hogy világra hozhassa a gyermekét”
– fogalmazott Füssy.
A társadalom, benne a törvényalkotók és életvédelemmel foglalkozó civilek feladata, hogy valóban azt érezzék a magukat válságterhesnek gondoló nők, hogy van lehetőségük felnevelni a gyermeküket, ehhez segítséget kapnak. Ha pedig valóban nem képesek annak a gyermeknek a felnevelésére, értsék meg és tudják elfogadni, hogy esélyt adnak annak a gyermeknek a boldog életre, ha örökbe adják, ugyanis ma is sokan vannak, akik mindenüket odaadnák, ha gyermekük születhetne, de annak biológiai akadályai vannak. Abban, hogy ez az üzenet elérje az érintetteket és meg is értsék azt, a médiának óriási a szerepe.
Nem kérdés, hogy aki mozog, akinek ver a szíve, az él
Dúró Dóra beszédét az Alaptörvény egy fontos passzusával kezdte, miszerint az élet a fogantatással kezdődik. Az emberi életet a fogantatás pillanatától fogva védelem illeti meg. A Mi Hazánk országgyűlési képviselője is emlékeztetett, hogy az abortuszok nagy többségében válsághelyzet az indok.
„Mi van akkor, ha a válsághelyzet a gyermek egy éves korában áll elő? Akkor mindenki azonnal rávágná, akkor evidens lenne, hogy a gyermek életét nem lehet elvenni, az gyilkosság. Akkor mennyiben más, ha a még meg nem született gyermekek életét veszik el?”
– tette fel a kérdést. Dúró Dóra hangsúlyozta: érthetetlen, hogyan mondhatja bárki azt egy magzatra, akinek ver a szíve, aki mozog, hogy az nem él. A szívhangrendelet azért fontos, mert ezt az egyébként evidens tényt bizonyítja: a magzat élő ember. Ha az élet a fogantatáskor kezdődik, és minden embernek joga van az élethez – ezt az alaptörvény is deklarálja –, akkor a magzatnak is joga van az élethez, az életének a kioltásáról nem dönthetne egy másik ember.
A képviselő is kitért a tájékoztatás jelentőségére. Mint mondta, ma a fiataloknak senki sem mondja el, mennyi szörnyű velejárója van az abortusznak.
„Például elmondják-e az iskolákban, hogy az abortuszon átesett nőknek 60 százalékkal nagyobb az esélyük a szorongásos pszichés zavarokra és öngyilkosságra? Elmondják-e, hogy a fiatalon művi terhességmegszakításon átesett nők esetében 30 százalékkal megnő az emlőrák lehetősége? Elmondják-e, hogy abortusszal megnő a kockázata a későbbiekben a vetélésnek és a meddőségnek? És azt, hogy az abortuszon átesett nők 10–20 százaléka megbánja a tettét a beavatkozást követően?”
– sorolta a kérdéseket Dúró Dóra, majd bejelentette, hogy a szívhangrendelet után újabb, életet védő jogszabálytervezetet fognak benyújtani az Országgyűlésnek.
Szeretnénk, ha jogszabályba iktatnák, hogy az év három napján – március 25-én, Gyümölcsoltó Boldogasszony napján, június 1-jén, a szülők napján és december 28-án, Aprószentek napján – ne lehessen művi terhességmegszakítást végezni egyetlen egészségügyi intézményben sem
– jelentette ki a képviselő. Ezzel adnának egy újabb esélyt az életre azoknak a magzatoknak, akiket éppen ezeken a napokon abortálnának szerte az országban, emellett ekkor igenis el lehetnek mondani, hogy Magyarországon, legalább az év napjainak majdnem egy százalékában nem történik magzatgyilkosság.
A beszédek zárása után a HVIM vezetésével egy fáklyás felvonulás kezdődött a kolostor romjaitól a Margit-hídig, a Boldogasszony Anyánk katolikus néphimnusz kíséretében.
A hídra megérkezve a megemlékezők felsorakoztak, ott a Pro Hungaria Sacra papjának vezetésével az Üdvözlégy Mária elimádkozásával fohászkodtak a meggyilkolt magzatokért, s mementóként a 219 szál rózsát a Duna habjai közé vetették.
Ahogyan fentebb is megírtuk, nem egyedülálló, hanem nemzeteken átívelő rendezvényről beszélhetünk a szombati megmozdulás alkalmából. A HVIM-mel egy időben az olasz bajtársak a Tevere folyó szigetén, az Isola Tiberinán, Rómában tartották meg megemlékezésüket.
További képek a HVIM eseményéről:
(Szent Korona Rádió)