Már igazán súlyos szintet ért el az orosz hadsereg leépülése?

Nemrég a közösségi média felületeken, illetve az ORXY oldalán is megjelentek olyan felvételek, melyeken az 1950-es évekbeli korai gyártású T-54/54B és T-55 harckocsik láthatóak. Egyes források a Primorszkij megyei Arsenyev városából, az 1295. számú Központi Harckocsijavító és -tároló bázisról származtatják a vonatszerelvényt, mely a tankokat szállította.

Kövesd Telegram csatornánkat

Exkluzív anyagok, mémek, rövid hírek, amiket nem feltétlenül rakunk ki a weboldalunkra…

A képekről nem állapíthatóak meg, hogy változhattak volna a harckocsik az alap konstrukcióhoz képest, illetve a vonatszerelvény végcélja eddig nem ismert, így nem jelenthető még ki, hogy ezek a tankok egyenesen az ukrán frontra mennek. Ezen harckocsik technikai színvonala az 1950-es éveket képviseli, melynek következtében így az olyan kulcsfontoságú elemmel, mint a tűzvezető rendszer nem rendelkeznek, illetve korai löveg stabilizátorral és éjjellátó berendezéssel viszont rendelkeznek. Továbbá a 100mm harckocsi ágyú nem rendelkezik akkora átütési mutatóval, az 1978-ban kifejlesztett 3BM25 “Izomer” APFSDS-sel, hogy szemből is képes legyen leküzdeni az ukránok által legnagyobb számban használt T-64B-ket. A T-62-höz hasonlóan közvetlen mozgó tüzérségként és gyalogság támogatására még mindig alkalmas, függetlenül a modern rendszerek hiányától. Páncélzata a modern harctéren már teljesen elavult a páncéltörő rakéták és a APFSDS lőszerek miatt. Egyedül a gépágyúlőszer és a tűzérségi gránátok ellen véd a páncélzata. A legnagyobb gyenge pontja az életkorából fakadó ”alacsony” megbízhatóság a kopó alkatrészek (motor, felfüggesztés) miatt. Nem tudni, hogy milyen körülmények között tárolták őket, ebből fakadóan azt sem, hogy milyen állapotban vannak.

Papírforma szerint a T-54/55 nem lenne képes felvenni a harcot az ukrán tankokkal, de mi a helyzet a korábbi harcok tapasztalataival? A papírforma nem mindig jön be, így történt 1991. november-1992. január között a horvát-szerb háborúban. Zágráb védelmében a Kupa folyó térségében a horvátok sikeresen alkalmazták a régi technikai színvonalat képviselő eszközeiket (jelentős részük 2.világháborús fegyver volt). A horvát 2.OMB (gépesített zászlóalj) 34db T-55, 1db M-84 és 17db BVP M-80A és egyéb támogató egységekkel rendelkezett a térségben. A védelem dolgát tovább nehezítette a szerb légifölény és a rendkívül szűkös lőszer készletük, ami miatt csak néhány darab űrméret alatti páncéltörő lőszert és rakétát málháztak be a tankokba. Mivel nem rendelkeztek a horvát harckocsik beépített távolságmérővel, így a pontos tüzelés érdekében kézi Iskra típusú lézeres távolságmérőket használtak. A szerb hadsereg sokkal jobban fel volt szerelve korszerűbb eszközökkel, és ezek nagyobb mennyiségben álltak rendelkezésre, mint a horvát erőknek. A szerbek erős tüzérségi fedezet alatt M-84-esekkel (T-72M jugoszláv változata) és T-55-ösökkel támadtak a horvát védelemre, melynek a megfelelően irányított 3. század (T-55 és BVP M-80A) tankjaival sikerült több szerb harckocsit is kilőniük, emiatt a szerbek a támadás befejezése mellett döntöttek.

Az ukránoknak a fent említett vonatszerelvény kapcsán sikerült rákontrázniuk a nagy vörös hadsereg mítoszára. Második világháborús T-34 es tankokat szállító vonatszerelvényeket sikerült videóra ”venni”, amelyek a front irányába szállítják őket. A videót több ukrán párti blogger osztotta meg, mellyel több nyugati katonai szakértőt is sikerült megtéveszteni, köztük Chuck Pfarrert. A videó ugyanis nem 2023-ban készült, hanem 2019-ben, 4 évvel ezelőtt, mikor Laosz és Oroszország kétoldalú megállapodása keretén belül Laosz az oroszoknak adta az akkor még üzemben tartott csehszlovák gyártmányú T-34-eseit. Ezeket a harckocsikat minden évben megtartott katonai parádékra és filmforgatásra használták.

Oroszország katonai kudarcát vetítik előre a T-62-esek?

Távirányítású gyalogsági harcjárművet mutatott be Oroszország

(Szent Korona Rádió)