A keddi nappal újabb konfliktusövezetben élesztették fel az eseményeket? Míg a moldáv elnök Bidennel tárgyalt, Putyin érvénytelenítette a Moldova Transznisztria feletti szuverenitásáról szóló szerződést. Az orosz-ukrán háborúról már lényegében kiderült, hogy nem a két ország között zajlik, ugyanilyen helyzet alakulhat ki az említett államban is?
Exkluzív anyagok, mémek, rövid hírek, amiket nem feltétlenül rakunk ki a weboldalunkra…
Joe Biden kedden, nyilvános beszédekor Varsóban találkozott Maia Sandu moldovai elnökkel, és a Fehér Ház vezetője „megerősítette az Egyesült Államok határozott támogatását a Moldovai Köztársaság szuverenitása és területi integritása iránt” – írta a Reuters. Biden a színpadra lépése után szinte azonnal a moldávokat hozta szóba:
„Maia Sandu elnök asszony ma itt van velünk. Büszke vagyok arra, hogy ön és Moldova szabadságszerető népe mellett állhatok.”
A kis, Európa egyik legszegényebb, 2,6 millió lakosú országa alapvetően nem rendelkezne semmilyen tulajdonságokkal, melyek miatt az USA féltené az ottani demokrácia fennmaradását. Szergej Lavrov orosz védelmi miniszter szerint azonban a nyugati blokk arra törekszik, hogy egy második Ukrajnát hozzon létre a területből.
Moldova szerepe abból a szempontból értékelődik fel – azon kívül, hogy Ukrajna szomszédja -, hogy közéjük és Ukrajna közé ékelődik, a de jure Moldovához tartozó, de a de facto önálló állam Transznisztria (Dnyeszter Menti Köztársaság). A terület a Szovjetunió széthullása után vált ki Moldovából, s tételezi magát önálló államnak. Az alig több mint 4000 négyzetkilométer nagyságú és 500.000 lakosú országban azonban nagy az oroszok aránya (30%), emellett kiválását is Oroszország segítette, s állomásoztat azóta is a szovjet állam területén egységeket.
Moldova azonban újabban kacsingatni kezdett a szeparatista államalakulat felé, ki is jelentették, hogy az oroszoknak azt demilitarizálni kéne. Nem kell sokat gondolkoznunk, hogy rájöjjünk, miért is kéne kivonni az orosz katonaságot a területről. Egyrészt Moldova ezáltal bekebelezhetné Transznisztriát, másrészt a lényegében előretolt orosz helyőrség megszűnne létezni, és párszáz km-rel keletebbre tolódnának az oroszok által felügyelt területek. És ne legyenek illúzióink, hiszen amelyik terület demokráciáját félti az USA, oda hamarosan megindul a demokrácia exportja is.
A politikai helyzet változását, azonban Oroszország is felismerte, így kedden visszavonták azt a 2012-es rendeletet, mely Moldova szuverenitását garantálta a Dnyeszter Menti Köztársaság felett. A tizenegy éves rendeletet visszavonó dokumentum a Kreml honlapján jelent meg, és azt állítja, hogy a döntést azért hozták meg, hogy
„biztosítsák Oroszország nemzeti érdekeit egy olyan nemzetközi környezetben, amelyben jelenleg jelentős változások mennek végbe”.
Alexandru Flenchea, a Dnyeszter menti övezet ellenőrző bizottságának moldovai elnöke szerint a visszavonás csupán az érintett régióra vonatkozik, és nem jelenti azt, hogy Putyin Moldova szuverenitásának a kérdését is érvénytelenítené.
„A Moldova és Oroszország között fennálló politikai alapegyezmény előírja országaink területi integritásának kölcsönös tiszteletben tartását”
– fogalmazott az elnök a Publika televíziónak.
A moldovai külügyminisztérium közölte, hogy „gondosan tanulmányozza” a dokumentumot.
A Kreml szerint a moldovai vezetés oroszellenes hisztériát kelt, ezért Oroszország viszonya roppant feszültté vált a Románia és Ukrajna közé ékelődött országgal, amely Dorin Recean személyében a múlt héten Nyugat-barát, az EU-csatlakozás mellett kiálló miniszterelnököt választott. Emellett erős amerikai és európai uniós támogatással regnál a jelenlegi elnök, a cikk elején említett Maia Sandu, valamint az ukrán hírszerzés is orosz államcsíny bekövetkezésének lehetőségével riogatja Moldovát.
A helyzetet tovább fűszerezi az is, hogy Ukrajna érzi a fenyegetést a hátában a kis orosz barát területről. Az orosz védelmi minisztérium pedig korábban arról számolt be, hogy Ukrajna támadást tervezhet a terület ellen. Igor Dodon volt moldovai elnök ennek kapcsán aggodalmának adott hangot, figyelmeztetve, hogy minden katonai behatolás Transznisztria területére Moldova elleni agressziónak minősül:
“Ukrajna minden lépése Transznisztria felé a Moldovai Köztársaság elleni agresszió lesz. Ukrajna azonnal agresszorrá válik.”
Az orosz védelmi minisztérium azt is kiemelte, hogy figyelemmel kísérik az eseményeket, és egy provokáció esetén készek reagálni.
Kelet-Közép-Európa megkerülhetetlensége, avagy miért kell a térség a NATO-nak (I. rész)
Kelet-Közép-Európa megkerülhetetlensége, avagy miért kell a térség a NATO-nak (II. rész)
(Index, Telex , Transtelex valamint TASS nyomán Szent Korona Rádió)
Kérjük, támogassa adója 1%-ával a HVIM-et!
A szervezet valós, kézzelfogható eredményeiről itt olvashat.
Felajánlását az Azonosságtudat Alapítványnak küldje el!
Adószám: 18218082-1-07
Ne feledkezzenek meg a technikai számos felajánlásról sem, támogassák a Kvintesszencia Kiadót!
