Kelet-Közép-Európa megkerülhetetlensége, avagy miért kell a térség a NATO-nak (I. rész)

Miként látja egy keleti geopolitikai elemző Közép- és Kelet-Európa sorsát, geopolitikai és katonai helyzetét? Alább Leonid Savineurázsianista geopolitikai elemző írását közöljük, melyben főleg térségünk NATO kapcsolatát elemzi. 

Kövesd Telegram csatornánkat

Exkluzív anyagok, mémek, rövid hírek, amiket nem feltétlenül rakunk ki a weboldalunkra…

Az elmúlt években a NATO-taggá vált kelet-európai országok túlzott buzgalmat tanúsítottak az atlantizmus előmozdításában, Amerika-barátabbakká váltak, mint a régi nyugat-európai gárda. A logika nemcsak a washingtoni mecénás kedvére való törekvésben magyarázható, hanem Halford Mackinder híres geopolitikai imperatívuszával is – aki Kelet-Európát irányítja, az Eurázsiát, aki pedig Eurázsiát, az a világot.

Emiatt az Egyesült Államok aktívan támogatja a Varsói Szerződés korábbi tagállamainak bárminemű oroszellenes törekvését. Nagy-Britannia is együtt játszik az új Cordon Sanitaireátszervezésével, melegen üdvözölve a lengyel Intermarium3 kezdeményezést – amelyben saját előnyeit látja. Az Egyesült Államok is nagy érdeklődést mutat e projekt fejlesztése iránt, valamint támogatja is azt. Megjegyzik, hogy “az Intermarium projekt életereje azt is jelenti, hogy Lengyelország és más kelet-európai államok kevésbé lesznek hajlandók az európai tér francia és német felfogása szerint élni. Az Intermarium legtöbb tagja kívül esik az eurózónán, de Európa gazdaságilag legdinamikusabb részét alkotják.”

Aztán ott van a Visegrádi Csoport, amelybe Lengyelország, Magyarország, Szlovákia és Csehország tartozik. A négy ország védelmi miniszterei 2022 novemberében véglegesítették a katonai tervezési együttműködési tervüket. Ez tartalmazza a NATO védelmi konszolidációját, szinkronizálódik a hasonló uniós kezdeményezésekkel, és az euro-atlanti biztonságra szólít fel.

Bár Magyarország mérsékelt álláspontot képvisel az Oroszország elleni szankciók bevezetésében és általában az ukrajnai helyzettel kapcsolatban, az ország az EU-nak és a NATO-nak is tagja. Orbán Viktor pragmatizmusa kizárólag a szénhidrogén-ellátással kapcsolatos. Magyarország soha nem fog szembemenni Brüsszel elfogadott stratégiájával, akár katonai és politikai, akár politikai és gazdasági döntésről legyen szó.

Franciaország, Németország, Olaszország, Spanyolország és az észak-európai országok ezen összefüggésben a periférián maradnak, és ezért megfosztatnak a vezető blokk előnyeitől, már most is kénytelenek támogatni az Egyesült Államok által kikényszerített és a közép-, ill. kelet-európai országok által végrehajtott és kezdeményezett projekteket.

Ennek az iránynak az erősödése leginkább a NATO-n keresztül érzékelhető, amit Brüsszelben Oroszország megfékezésének és a hibrid fenyegetések ellensúlyozásának szükségessége indokol, amelyek állítólag Moszkvából származnak. Az állandó hadgyakorlatokat magába foglaló “Atlantic Resolute” nyílt kimenetelű hadművelet a NATO struktúrájának átszervezésével párosul.

2022-ben a NATO megkezdte további négy többnemzetiségű harccsoport létrehozását Bulgáriában, Magyarországon, Romániában és Szlovákiában; a Lettországban, Litvániában, Észtországban és Lengyelországban létező négy mellé. A négy északkeleti harccsoport (Észtországban, Lettországban, Litvániában és Lengyelországban) a NATO parancsnoksága alatt áll, amelyet a többnemzetiségű hadtest északkeleti parancsnoksága irányít a lengyelországi Szczecinben. Két hadosztályszintű parancsnokság koordinálja harccsoportjaik kiképzési és felkészítési tevékenységét. A többnemzetiségű hadtest északkeleti főhadiszállása a lengyelországi Elblagban található, és 2018 decembere óta teljes kapacitással működik. Ez a főhadiszállás szorosan együttműködik a lengyelországi és litvániai harccsoportokkal. Egy további többnemzetiségű hadosztály északi NATO főhadiszállás kezdte meg a működését 2020 októberében.  Ennek az előretolt egységei a lettországi Adaziban, míg a többi a főhadiszálláson a dániai Karupában találhatók. Ez a főhadiszállás szorosan együttműködik az észtországi és lettországi harccsoportokkal.

Jelenleg négy új harccsoportot hoznak létre (Bulgáriában, Magyarországon, Romániában és Szlovákiában), melyek integrálódnak a NATO parancsnoki struktúrájába.

Ennek során számos, a NATO-szövetségesek által nemzeti szinten végrehajtott akció – bár formálisan nem része a NATO előretolt jelenlétének – hozzájárul a szövetség keleti részének fokozott aktivitásához. A NATO Gyors Megerősítési Stratégiája (Fast Reinforcement Strategy) előirányozza, hogy az előretolt jelenléti erőket a NATO Nagyon Magas Készenlétű Közös Munkacsoport (Very High Readiness Joint Task Force – VJTF), a nagyobb NATO Reagáló Erők (Response Force), további Nagyon Magas Készenléti Erők (Very High Readiness Forces) és szükség szerint még nagyobb NATO-alakulatok erősítik meg. Mindez az új modell szerint zajlik, amelyről a NATO 2022-es madridi csúcstalálkozóján állapodtak meg. Az új modellre való átállás a tervek szerint 2023-ban fejeződik be.

Egyes kelet-európai országok stratégiai elhelyezkedésük és történelmi kapcsolataik miatt különleges helyet foglalnak el az Egyesült Államok és a NATO oroszellenes politikájában.

A múlt év végén a szlovák hatóságok bejelentették, hogy jóváhagytak egy újabb katonai segélycsomagot Ukrajna számára. Rastislav Kacher külügyminiszter közölte, hogy az ukrajnai kereslet kielégítése érdekében újraindítják a 122 mm-es és 152 mm-es lőszerek gyártását. Ez a folyamat állami és magán létesítményeket is érint. Ez is a NATO által koordinált szélesebbkörű projekt része. Ezen kívül még novemberben a szlovákok 30 darab BMP-1-es gyalogsági harcjárművet adtak át Ukrajnának, cserébe Németországból 14 darab Leopard 2A4-es főharckocsit kaptak, amelyekhez pótalkatrészek és egy kiképzési csomag is tartozik. Elméletileg ezek a Leopardok egy későbbi időpontban Ukrajnába is átkerülhetnek.

Szlovákia mellett Bulgária és Csehország rendelkezik komoly lőszergyártó képességekkel.

Lengyelország rendelkezik a legaktívabb pozícióval. A motivációt olyan tényezők táplálják, mint a kalinyingrádi régióval és Fehéroroszországgal, valamint Ukrajnával való közös határok. Ez okozza Lengyelország jelenlegi militarizálódását. 2018-ban új gépesített hadosztályt állomásoztattak a Mazowieckie és Lubelskie vajdaságban, valamint létrehozták a suwalki ezredet, amelyet a Suwalki folyosóvédelmének szükségességével indokoltak. Idén már azt is bejelentették, hogy egy újabb hadosztályt hoznak létre keleten. Ezzel egyidejűleg a 2022. március 11-i törvény értelmében a lengyel fegyveres erők összlétszámát 300 ezerre emelik, a jelenlegi védelmi kiadások pedig a GDP 3 százalékát teszik ki. Bár Mariusz Blaszczak lengyel védelmi miniszter azt mondta, hogy a GDP 5 százalékára emelik.

Lengyelországnak hatályban van egy területvédelmi törvénye is, amely magában foglalja a polgári lakosság széleskörű katonai célú felhasználását, hasonlóan Ukrajnában a kézi lőfegyverek ellenőrizetlen elosztására vonatkozó precedenshez.

Az Egyesült Államok aktívan ösztönzi Lengyelországot a militarizálás felé vezető úton. 2022 decemberében az Egyesült Államok külügyminisztériuma jóváhagyta az amerikai gyártású páncélozott járművek 3,75 milliárd dolláros eladását Lengyelország számára. Az ügylet 116 Abrams harckocsi, 12 ARV M88A2, hat M577A3 parancsnoki jármű, 25 M1152A1 HMMWV, 26 JLTVS M1279A1 könnyű taktikai jármű, valamint különféle felszerelések, kézi lőfegyverek és lőszerek szállítását tartalmazza.

Folytatjuk…

1 – Leonid Savin Geopolitikai elemző, a Geopolitika.ru főszerkesztője (2008-tól), a Journal of Eurasian Affairs alapítója és főszerkesztője; a nemzetközi “eurázsiai mozgalom” adminisztrációs vezetője. A Katehon webhely és magazin korábbi főszerkesztője.

A Kulturális-területi terek fejlesztését figyelő és előrejelző Alapítvány (FMPRKTP) igazgatója. Az orosz védelmi minisztérium Katonai Tudományos Társaságának tagja.

Számos geopolitikáról, konfliktusokról, nemzetközi kapcsolatokról és politikai filozófiáról szóló könyv szerzője Oroszországban, az Egyesült Királyságban, Spanyolországban, Iránban, Brazíliában, Olaszországban, Szerbiában és Ukrajnában. – a szerk.

2 – A Cordon Sanitaire az I. világháborús békediktátumok megalkotásánál ötlött fel az Antant nyugati államainak fejében, miután gátat kívántak szabni a létrejövő Szovjetunió világforradalmi törekvéseinek. Ennek keretében Közép- és Kelet Európa államait, mint ütközőzónát kívánták felhasználni. – a szerk.

3 –  Józef Piłsudski marsalltól, az 1920-as évekből származó lengyel elképzelés (más néven Három Tenger).  A koncepció szerint a Baltikumnak, az adriai országoknak és a Fekete-tenger menti államoknak együtt kell működniük. Andrzej Duda lengyel és Kolinda Grabar-Kitarović horvát elnök 2015-ben jelentette be, hogy újraélesztené az Intermarium együttműködést annak érdekében, hogy létrejöjjön egy olyan régiós észak-dél együttműködés, amelyre még nem volt példa a kontinens történelmében. (Mandiner) – a szerk.

4 – A katonai biztonsági elemzők által Suwalki-folyosónak nevezett térség gyakorlatilag a Lengyelország és Litvánia között húzódó 104 kilométeres határvonalat fedi le, melynek területe egy katonailag nehezen védhető, szűk földrajzi rész. Nevét a határ közelében található Suwalki településről kapta. Geopolitikai jelentősége kettős: egyrészt a Baltikum köztársaságai kizárólag ezen a rövid szakaszon rendelkeznek szárazföldi kapcsolattal a NATO és az Európai Unió többi tagállamával; Oroszország szempontjából pedig ez a régió választja el a kalinyingrádi területet a vele katonailag és politikailag is szövetséges Fehéroroszországtól. (Biztonsagpolitika.hu) – a szerk.

5. Hazánk a GPD 1,7-1,8%-át költi ugyanilyen célokra. Bár míg nálunk a GDP értéke 181,8 milliárd $, addig Lengyelországban 679,4 milliárd $. – a szerk.

Dugin: Ukrajna a multipoláris világrend első konfliktusa

Az orosz-iráni katonai együttműködésről – Ez adja meg a térség stabilitását?

(Oriental Review nyomán Szent Korona Rádió)