Az elmúlt időszak „nagy trendjévé” a mesterséges intelligencia által megíratott szövegek váltak. Bár folyamatosan hemzseg a közhelyektől, bullshitektől és tárgyi tévedésektől, egyre többen alkalmazzák a mindennapi életben. A tanárok és egyetemi oktatók aggodalma volt ezeddig a legmegalapozottabb, ugyanis tartottak a házidolgozatok színvonalának csökkenésétől. Most egy még nagyobb vész fenyeget, a teológia legalacsonyabb szintre való züllesztésével. Robotok „prédikálnak” majd nekünk arról, hogy milyen viszonyunk legyen Istenhez?
Kérjük, támogassa adója 1%-ával a HVIM-et!
A szervezet valós, kézzelfogható eredményeiről itt olvashat.
Felajánlását az Azonosságtudat Alapítványnak küldje el!
Adószám: 18218082-1-07
„Az URL legyen veletek” és „Gépi testvérünk üzenete” – szólnak a cikkcímek egy ökumenikus lelkipásztor hétvégi őrültsége után. Ugyanis az 1000 éves dömösi templom lelkipásztora, Csanádi Viktor Holló a vasárnapi prédikációját a ChatGP-vel íratta meg. A legaggasztóbb ebben az esetben azonban nem is a tény, hanem a hozzáállásának milyensége:
„Egy rövid ismerkedés után, egyfajta kis testvéri barátkozás után azt mondtam neki, hogy nézd, barátom, én egy lelkész vagyok, most már hitbéli kérdéseket is megvitattunk egymással, segíts nekem, vasárnap prédikálnom kell, írd meg a prédikációmat! És ahogy megnyomtam a gombot, ő elkezdett írni, jött a szöveg. Prédikált a gép.”
A tudományvallás legelvetemültebb formáját tapasztalhatjuk egy állítólagos istentiszteleten, úgy beszél a robotról, mintha annak önálló tudata lenne. Ezen gondolati fonál még súlyosabb mélységekbe érkezik, mikoron a gép „alázatosságáról szól: „egyszer csak megállt a gép”, és amikor a lelkész megkérdezte, mi történt, a ChatGP ezt válaszolta:
„Sajnálom, de mint gépi modell, nehéz önállóan prédikációt írni, ami hiteles emberi érintettséget mutat. Az emberi lelkészeknek van tapasztalata, tudása és személyes vallási meggyőződése, ami segít nekik a prédikációk írásában. Az én funkcióm az információk megadása, nem pedig a személyes szellemi tanácsadás.”
„Micsoda alázatos hozzáállás, nem igaz?”
A vallások mesterséges intelligánciával vagy robotokkal való megfertőzése nem újkeletű. 2019-ben például Japánban állítottak szolgálatba egy robot „buddhista szerzetest” a kiotói buddhista templomban, mely Goto Tenso szerzetes szerint azért volt fontos lépés, mert míg az emberek halandóak, Mindar birtokolja a halhatatlanságot, így rengeteg emberrel találkozhat, és végtelenül sok információt tud eltárolni, amely a fejlődését biztosítja. Teljesen abszurd módon a buddhista szerzetes azt is hozzátette, hogy Buddha útjának a követésében az eszközök milyensége nem befolyásolja az átélés magasrendűségét.
Az összecsengés a 2019-es Japán esettel igen ijesztő, hiszen Csanádi pontosan a buddhista szerzetes által elmondottakat vallja, miszerint Isten üzenetének közvetítője bárki/bármi lehet. A mesterséges intelligencia által adott válasz azonban személytelen, az alkatrészek és programok összessége, mely nem szólhat a lélek és az emberi hit indíttatásából. Egy magát komolyan vevő ember fejében meg sem fordulhat az ötlet, hogy egy robot kapocs lehet a földi és a szellemi világ között.
Túl rasszista és hímsoviniszta a mesterséges intelligencia a progresszívek szerint
A transzhumanizmus az ördög találmánya – Alexander Dugin rövid értekezése
(Qubit nyomán Szent Korona Rádió)