Európai Unió újabb adóval nehezíti majd meg az emberek életét: 2027-től életbe lép a szén-dioxid adó a közúti közlekedésnél, illetve az otthonokban használt fosszilis tüzelőanyagoknál. Ez valószínű még több társadalmi problémát szül majd.
Exkluzív anyagok, mémek, rövid hírek, amiket nem feltétlenül rakunk ki a weboldalunkra…
A lakosságra és a közlekedőkre is kiterjesztené az Európai Unió a szén-dioxid-adót jelentő ETS-rendszert, mindez azonban komoly problémaköröket vet fel – írja a Politico. Az EU korábban azt tűzte ki célul, hogy a tömb országai 2050-re karbonsemlegesek legyenek, ehhez újabb lépésként a két legnehezebben dekarbonizálható szegmenst, az otthoni fűtést, valamint a közösségi közlekedést célozza meg.
Az EU kibocsátás-kereskedelmi rendszerének (ETS = Emissions Trading System) lényege, hogy az üvegházhatásúgáz-kibocsátóknak szén-dioxid-kvótákat kell vásárolniuk, az EU így ösztönzi őket a szén-dioxid-szint csökkentésére. Ennek lakosságra való kiterjesztése az ETS2. (Orbán Viktor miniszterelnök korábban klímaadóként aposztrofálta a rendszert, amely szerinte komoly konfliktusokat fog eredményezni Brüsszelben.)
Az Európai Parlament becslései szerint a többletköltségek arra ösztönöznék a lakosságot, hogy jobban ügyeljenek otthonaik megfelelő szigetelésére, valamint térjenek át elektromos autókra, illetve a közösségi közlekedésre. Az üzemanyagokra literenként legfeljebb 10 eurócent adó rakódna.
A terv kritikusai szerint mindez még nehezebb helyzetet teremt a legszegényebbek számára, akik jövedelmük nagyobb hányadát költik energiára – fűtésre és üzemanyagra. Nekik ráadásul kevesebb lehetőségük van a fenntarthatóbb alternatívákra való átállásra.
Az Európai Bizottság (EB) alelnöke igyekezett hűteni a kedélyeket: “Garantálom, hogy a nehéz helyzetben lévő emberekre nem rak pluszterhet az ETS2-rendszer” – mondta Frans Timmermans, aki egyben a Green Deal, vagyis unió klímasemleges projektjének vezetője is.
A gazdasági szempontból sérülékenyebb háztartások számára az Unió létrehoz egy szociális klímaalapot, 86,7 milliárd eurós kerettel, amely 2026-tőle lép életbe – mindössze egy évvel megelőzve a szén-dioxid adót, ami túl kevés idő a kritikusok szerint.
Szegénységellenes aktivisták szerint egyrészt a keret nem elégséges, másrészt rámutatnak a rendszer egyik gyenge pontjára, miszerint minden, az alapból részesülő tagállam saját maga osztja el a forrást, ami így nem biztos, hogy minden esetben a megfelelő helyre kerül, ezáltal félő, hogy a kiszolgáltatott emberek egy része kimarad a támogatotti körből.
A környezetbarát közlekedésre, valamint fűtésre való átállás ugyan jelentős megtakarítást eredményezhet az energiaszámlákon, de egy fenntarthatóbb, alternatív meghajtású autó megvétele, vagy az otthonok energetikai korszerűsítése például hőszivattyú telepítésével olyan jelentős többletköltségekkel járnak, amiket az európai lakosság egy igen széles rétege nem engedhet meg magának
– mondta Sabrina Iannazone, a Európai Szegénységellenes Hálózat tisztviselője.
Célszerű lenne, ha az ETS2-ből származó bevételek 100 százalékát az alacsony jövedelmű lakosság számára különítenék el, ez csökkentheti az adó által okozott társadalmi problémákat
– mondta Vlasis Oikonomou, az Európai Energia- és Klímapolitikai Intézet vezetője.
Példaként említette a közép-európai régiót, ahol a lakosság nagy része küzd azzal, hogy fűteni tudjon az elszabadult energiaárak közepette.
Székely János püspök: Mire taníthatna a járvány? Mi lesz az „anyagkor” után?
(Index nyomán Szent Korona Rádió)