Az Izraelben hivatalos látogatását töltő Joe Biden amerikai elnök szerdán elbeszélgetett két holokauszt-túlélővel a Jád Vásem holokauszt-emlékhelyen. Úgy gondoljuk nem szükséges egyebet elmondanunk, mindenki szabadon eldöntheti hogyan is értékeli a látottakat.
Exkluzív anyagok, mémek, rövid hírek, amiket nem feltétlenül rakunk ki a weboldalunkra…
A Jád Vásem holokauszt-emlékhelyen tartott ceremónián Biden amerikai elnök találkozott két holokauszt-túlélővel, Gita Cycowicz-csal és Rena Quint-tel, akik üdvözölték őt a múzeumban. Biden érdeklődve hallgatta történeteiket, és hosszú percekig beszélgetett velük.
Cycowicz később a Radio Kol Chai-nak adott interjújában a Yad Vashemben történtekről elmondta:
“Nagyon kedves és melegszívű volt velünk. Letérdelt két nő előtt, akik átélték a holokausztot”.
“Biden megkérdezte tőlünk, mi történt velünk a holokausztban” – emlékezett vissza.
“Én azt mondtam neki, hogy hálás vagyok, hogy Amerikában lehettem, és hogy ott doktoráltam”.
Cycowicz ezután elmesélte a holokauszt utáni élettörténetét:
“A háború után Amerikában voltam, 43 évig éltem ott. Nem volt könnyű, három fiatal lányként érkeztünk oda, még ruhánk sem volt, csak 100 dollár volt a kezünkben”.
“Úgy éreztem, hogy Isten végig velünk volt, az egész családunk Izraelbe jött, ez a legjobb hely, szeretném, ha elmondanád a hallgatóknak, hogy Izrael földje egy nagyszerű hely. Tudom, hogy apám most boldog odafent a mennyben.”
“Ma reggel olvastam az újságot. Nem értem, hogy Amerika hogyan engedhette meg, hogy ebbe a helyzetbe kerüljünk, ahol Iránnak atomfegyvere lehet.”
Később szerdán Biden tweetelt a Jád Vásemben tett látogatásáról és a két túlélővel való találkozásáról.
“Megfogadom, hogy folytatni fogjuk közös, véget nem érő munkánkat, hogy harcoljunk az antiszemitizmus mérge ellen, bárhol is legyen az a világban”
– írta.
ביקור נשיאותי | ביידן ב"יד ושם" – לוחץ ידיים בחמימות ומשוחח ארוכות עם ניצולות השואה ג'יזל סיקוביץ' ורינה קווינט pic.twitter.com/IZRC1uL9Ij
— כאן חדשות (@kann_news) July 13, 2022
Irán visszaküldene egy kis hozzájuk exportált demokráciát az USA-nak
(Neokohn nyomán Szent Korona Rádió)