Yuval Noah Harari, a nagy újraindítást beharangozó Klaus Schwab tanácsadója és a Világgazdasági Fórum rendszeres vendége a tájékozatlan ember szemében egy világhírű zseninek tűnhet, valójában egy rendkívül kártékony gondolkozó. Egy új technokrata álvallást hirdet, mindeközben botrányosan negatív színben tünteti fel a tradíciók örökérvényű értékeit és céljait. Az írás a Médiavadász azonos című videójának lejegyzett változata.
Exkluzív anyagok, mémek, rövid hírek, amiket nem feltétlenül rakunk ki a weboldalunkra…
Hölgyeim és uraim! Máris rátérünk Hararira, erre a párját ritkító zsenire, de előtte egy szolgálati közlemény. Talán hallottatok róla, hogy a szólásszabadságot kizárólag saját magukra vonatkoztató drágalátos liberális barátaink feljelentették a Médiavadászt. Ennek köszönhetően az üzemeltetők egyik pillanatról a másikra konkrét indoklás nélkül törölték a már 25 támogatót magáénak tudó Patreon oldalunkat. Ez sajnos megnehezíti a videóink elkészítését és a csatornához kapcsolódó jövőbeli terveink megvalósítását. Szerencsére van alternatív megoldás, ezért arra kérünk titeket, hogy ha anyagilag megengedhetitek magatoknak, támogassátok a munkánkat havi néhány ezer forinttal a Ko-fi névre hallgató oldalon keresztül. Ez talán nem túl nagy összeg egy támogatónak, de annál nagyobb segítség nekünk. A videó alatt megtaláljátok a linket, amin keresztül a folyamat egyszerűen lebonyolítható. Köszönjük!
Hol is tartottunk? Áh, igen. Yuval Noah Harari, a géniusz, a jövőbelátó, a rajongóit korát meghaladó gondolatokkal elkápráztató filozófus, többmilliós példányszámban eladott bestsellerek szerzője, akinek könyvei ott trónolnak a világ legnagyobb államférfiai, Obama, Zuckerberg, Bill Gates, sőt Orbán Viktor polcán. A homoszexualitását bátran felvállaló izraeli sztártörténész, aki a tradíciók gyermeteg tévképzeteit végleg maga mögé utasította. A világ folyamát megfelelő mederbe terelő felelősségteljes mintapolgár, akinek éleslátásán és tanácsain mindannyiunk élete múlhat. Valami ilyesminek láthatják Hararit azok, akik még soha nem forgattak mély mondanivalójú könyvet a kezükben.
Olyan korban élünk, amikor a Harari-féle, középszerűséget alulról súroló kopasz, szemüveges kis gyógyegereknek áll a zászló.
Ma nem kell mélynek és szelleminek lenned ahhoz, hogy gondolataidat elismerjék. Elég, ha egy fél lépéssel előrébb jársz a tömegnél, közhelyeket durrogtatsz, a jövőről fantáziálsz, és úton útfélen a technokrácia nagyszerűségét hirdeted. Ilyen Harari, egy felfuttatott technokrata nagyokos, aki posztmodern mesékkel kápráztatja el semmiről semmit nem tudó, világnézettelen hallgatóit arról, hogyan is fog kinézni a várva várt jövő.
Harari 2014-ben robbant be a köztudatba, amikor a Sapiens című első könyve megjelent angolul. A történész azóta végighaknizta az egész világot. Mindenféle nyilvános beszélgetésekre meghívják, minden nagyobb társadalmi esemény kapcsán kikérik a véleményét, amit az objektív tudós szerepében tetszelegve készséggel ismertet is az őt nyálcsorgatva hallgató követőivel. Harari néhány év alatt olyan szintű megmondó emberré vált, hogy megérett az idő korunk egyik legismertebb álprófétájának a levadászására.
Első rátekintésre mintha ez az ember is valami hasonlóval foglalkozna, mint a Médiavadász. A világ általános folyamatait vizsgálja, rámutat a válság bizonyos jeleire, és megpróbál valamifajta kiutat mutatni a jelenkor problémáiból. A bökkenő csupán az, hogy ő száznyolcvan fokban ellentétes megállapításokra és következtetésekre jut, mint a Médiavadász. Nem nehéz rájönni, hogy miért.
Egy megrögzötten ateista, materialista és tudományhívő emberről beszélünk.
Olyasvalakiről van szó, aki Istent, a vallást, a hagyományokat ostoba tündérmesének tekinti. Harari az elfogulatlan szakértő álcája alatt, ahol csak tud, belerúg a hagyományokba. Mindeközben azok végső céljaira úgy tekint, mintha azok tényleges megvalósulásának ideje csak most, a legújabb technológiai megoldások révén válnának elérhetőkké.
Szerinte a túlvilági életnek, a halhatatlanságnak, az emberfeletti képességeknek csak most kezd igazán realitása lenni.
Szemben a vallások sötét és primitív korszakával, ahol ezeknek csak megtévesztő ígéretével találkozhatott az ember. Harari a pártatlanság báránybőrében nemcsak megtagadja a vallásokat, nemcsak hozzá nem értő, primitív leegyszerűsítésben tálalja őket, hanem egyenesen azt állítja, hogy ezek célját pontosan az a tudomány és technológia fogja elhozni, amelynek képviselőiről oly sokszor bebizonyosodott már, hogy a legnagyobb ellenzői a hagyományok örökérvényű értékeinek. Harari szerint a vallások nem képesek választ adni ezekre a kihívásokra. Gyakorlatilag nem mond mást, mint hogy a vallások pontosan azokban a kérdésekben nem kompetensek, amik a legszervesebben hozzájuk tartoznak.
Az izraeli sztártudós tudományos mázban tálalja vallásos szempontból hihetetlenül blaszfémikus elképzeléseit. A túlvilági öröklét és az evilági öröklét ugyanis két összemérhetetlenül különböző dolog, és aki utóbbit propagálja, úgy gondolván, hogy az az előbbit tökéletesen helyettesítheti, az
pontosan azt igazolja, hogy fogalma sincs a hagyományok által kijelölt célok valódi értelméről.
Aki például a kommunizmus és a kereszténység közé egyenlőségjelet mer tenni, sőt, aki, ha választani kell, egyértelműen a kommunizmus mellett teszi le a voksát, az, ne kerülgessük a forró kását, egy szellemi analfabéta, aki szinte leplezetlenül beismeri, hogy a kommunista örökség egyeneságú továbbvivője.
Harari rövidlátása már abban a furcsa jelenségben is megmutatkozik, hogy ő maga a buddhista vipasszaná meditáció elkötelezett híve. Évente legalább egy hónapra elvonul, és csak a gyakorlással foglalkozik. Nem ritka, hogy nyugati hírességek és techguruk keleti tanmorzsákkal igyekeznek hozzátenni valami újat kiüresedett életükhöz. Ilyen volt például Steve Jobs is. Egy hónapra rendszeresen elvonulni egyébként igen szép teljesítmény. Csakhogy Hararinak ez a meditáció nem jelent mást, mint egy teljesen közönséges eszközt, ami segíti őt a koncentrációban és a mindennapokban való érvényesülésben. Elképesztő, hogy valaki rátaláljon egy szellemi módszerre, elvileg még komolyan is vegye azt, és közben ilyen vak legyen annak spirituális távlatait illetően. Erre is csak egy megveszekedett ateista képes.
Harari élet- és szellemellenessége abban is jól tetten érhető, hogy egy új faj létrejöttét vizionálja, ami még a 21. században átveheti az ember helyét. Ez az új faj maga a mesterséges intelligencia. A megállapítással önmagában nem is lenne probléma, hiszen a mesterséges intelligencia térnyerése valós fenyegetés – Harari hozzá való viszonyulása azonban annál aggasztóbb. Ő ezt nemhogy az emberrel egyenértékű képződménynek tekinti, hanem egyenesen azt mondja, hogy ez egy új evolúciós lépcsőfok az emberiség történetében. Sőt, az élet megjelenése óta ez az első valódi áttörés a többmilliárd éve stagnáló fejlődési folyamatban.
Mivel a robotokat a szó leglazább értelmében sem nevezhetjük élőlényeknek, csak az képes azokról új fajként beszélni, aki teljesen érzéketlen az élet valódi értelme iránt.
De mit is várjunk attól, aki szerint semmiféle lélek vagy esszencia nem található az emberi lény középpontjában?
Amikor Harari azt kéri számon a vallásokon, hogy nem hoztak létre semmi újat az elmúlt száz évben, és hogy emiatt nem képesek versenyre kelni az antibiotikum, a feminizmus vagy a nukleáris fegyverek vívmányaival, akkor az ember egyre határozottabban kezdi azt gondolni, hogy elgurult a fazon gyógyszere. A vallásnak sosem az volt a célja, hogy újításokat vezessen be, hanem hogy megnemesítse híveinek lelkét és felkészítse őket egy földöntúli lét- és tudatállapot átélésére. Aki egy ilyen alapvető elvet nem képes felfogni, attól más téren sem várhatunk sokkal többet.
Harari persze nem minden tekintetben beszél szamárságokat, a közeljövőben kibontakozó folyamatokat egészen élesen látja.
Jól tudja, hogy biológiai, technológiai, manipulációs és egyéb módszerekkel az emberek szabadságát egyre szűkebbre akarják szabni. A bökkenő, hogy tetszik neki.
Mi több, népszerűsíti. Sőt, mindezt felhasználja arra, hogy a hagyományt negatív színben tüntesse fel, miközben teljes mellszélességgel kiáll a legújabb marxista és liberális őrültségek mellett. Még nagyobb hiba, hogy állítólag országunk vezető politikusai is rajonganak érte. Egyébként, ha valaki szeretne tájékozódni a modern elit terveiről és gondolkozásmódjáról, a könyvei még hasznosnak is bizonyulhatnak, már ha van az embernek türelme ennyi kreténséghez. Követni őt azonban végzetes hiba lenne. Harari egy új álvallás prófétája, egy olyan álvallásé, ami ezerszer veszedelmesebb és megtévesztőbb annál, mint amit ő a hagyományos vallásoknaknak tulajdonít. Mintha csak a sátán evilági képviselője lenne, földi örökéletettel és boldogsággal hitegeti, édesgeti magához híveit, ezzel a halál szellemi értelméről és a túlvilági célok jelentőségéről sikeresen eltereli a figyelmet. Ebből kifolyólag Harari agyzsibbasztó gondolatainak igazat adni egyet jelent önmagunk és az isteni igazságok végérvényes feladásával.
Médiavadász: Pécsi Pride – Meleg büszkeség vagy vallásellenes provokáció? (videó)
Médiavadász: miért dőlnek be az emberek a modernista hazugságoknak?
(Médiavadász – Szent Korona Rádió)