Gazdasági érdekek miatt újulhat meg a konfliktus Argentína és Nagy-Britannia között?

1982-ben majd’ három hónapon keresztül már zajlott egy háború Argentína és Nagy-Britannia között a Falkland-szigetek birtoklásáért. Most úgy tűnik, hogy kiújulhat a konfliktus a két ország között. 

Kövesd nyomon a Szent Korona Rádió híreit Telegramon is!
Háborús, exkluzív anyagok, amiket nem feltétlenül rakunk ki a weboldalunkra…

A Falkland-szigetek alatt egy szigetcsoportot értünk, mely az Atlanti-óceánon helyezkedik el, a brit partoktól 13 ezer, Argentínától 460 kilométerre. Területe nagyjából egyharmada a mi Dunántúlunknak, de nem lakja 3000 fő.

A Falkland-szigetek 1833 óta áll Nagy-Britannia fennhatósága alatt. 1982. április 2-án hajnalban argentin csapatok szálltak partra a szigetcsoporton, de a 11 héten át tartó háború – amiben több mint 900 ember meghalt – Nagy-Britannia győzelmével ért véget.

A szigetcsoport lakói 2013-ban népszavazáson nagy többséggel kinyilvánították, hogy továbbra is Nagy-Britannia része kívánnak maradni.

A területi vita felújulásának a jól ismert modern kori jelenség szolgálhatott indokul: az óceáni talapzaton hatalmas olajvagyonra bukkantak. Alberto Fernández elnök viszont ezt tagadja: “területi követelésének nincs köze gazdasági kérdésekhez. Igényünk a halottaink emlékén alapul, ami nem hagy nyugalomban élni bennünket.”

Az argentin elnök megint tárgyalásokra sürgette Londont a szigetcsoport hovatartozásának ügyében, viszont elutasította egy megosztott szuverenitás gyakorlását a terület felett. “Ez olyan volna, mintha valaki megszállná a házamat és aztán még nekem kellene vele a házzal kapcsolatos közös jogokról tárgyalnom” – mondta Fernández. “Aki valamit megszáll, annak nincsenek jogai. Pontosan ez történik a Malvinas-szigeteken” – mondta.

“Biztonságos” abortusztablettától halt meg az egyik fő abortuszpárti szervezet elnöke Argentínában

Hívőkre gyújtottak abortuszpárti tüntetők egy templomot

(444 nyomán Szent Korona Rádió)