A CIA-val hírbe hozott Szabó Tímea házasságai is fordulatosak

Egyre forróbb a történet: az amerikai politikai és médiaelitbe erősen beágyazott Daniel Langenkamp nem csupán mentora volt a baloldali politikusnak, hanem annál sokkal több. Márpedig ez egy magyar parlamenti képviselő esetében minimum problémás. Mi jöhet még ezek után? 

Kövesd nyomon a Szent Korona Rádió híreit Telegramon is!
Háborús, exkluzív anyagok, amiket nem feltétlenül rakunk ki a weboldalunkra…

Szabó Tímea nemzetközi karrierjének elindítója Daniel Langenkamp, a jelenlegi amerikai kijevi sajtóattasé volt. A páros még a kilencvenes években az amerikai titkosszolgálatok befolyása alatt álló, budapesti székhelyű lapoknál ismerkedett meg. Nem sokkal később teljesen lehetetlen módon a Harvard egyik titokzatos kutatóprogramjában kötöttek ki.

Ez önmagában véve is kifejezetten furcsa, úgy meg pláne, hogy az amerikai férfi Obama idején a külügyminisztérium szóvivője volt. Nem véletlenül fonódott össze kettejük életútja: úgy tudjuk, hogy Szabó és Langenkamp házasok lehettek. Ezzel pedig meredek fordulatot venne a már eddig is nemzetbiztonsági kérdéseket felvető ügy.

A hazai sajtóban azóta foglalkoznak élénkebben Szabó Tímea rejtélyes múltjával, hogy egy nyilvánosságra hozott felvételen a politikust összefüggésbe hozták a CIA-vel.

Írásainkból kiderült, hogy Szabó Tímea karrierjének beindításában fontos szerepe volt Daniel Langenkampnak, a jelenlegi amerikai kijevi sajtóattasénak. Ahogy cikkről cikkre kibontottuk a történetet, úgy vált egyre világosabbá:

Szabó Tímea szokatlanul erős washingtoni kapcsolatokkal bír, olyannyira, hogy az akár nemzetbiztonsági kérdéseket is felvethet.

És ezzel még közel sincs vége az ügynek.

Eltitkolt frigy? Információink szerint nem véletlen, hogy Szabó Tímea és Daniel Langenkamp éveken át ennyire szorosan együtt mozgott, hiszen házasok lehettek. Úgy tudjuk,

Valamikor 1998 és 2002 között Budapesten keltek egybe, a párbeszédes politikusnak ez volt az első házassága.

Amerikából szeretettel. Forrás: Facebook

Szerelmük azonban nem tartott sokáig, pedig azt tervezték, hogy tartósan letelepednek az Egyesült Államokban.

Értesüléseink szerint, a kiutazást követően hamar megromlott a kapcsolatuk, aminek következtében. Szabó Tímea hat hét után hazatért Magyarországra.

Arról is tudomást szereztünk, hogy miután cikksorozatunk elindult, Szabó megkereste Langenkampékat. Úgy tudjuk, nem sok eredménnyel.

A párbeszéd társelnöke pályafutása során nem szenvedett hiányt férfiakból, többször is bekötötték a fejét. Langenkampról egészen eddig nem lehetett tudni, azt viszont több helyen is megírták, hogy előbb Hunyadi Gáborhoz, a jobbik volt jogászához, majd Sebők Miklóshoz, a társadalomtudományi kutatóközpont munkatársához ment hozzá. Utóbbival jelenleg is házasok. Bonyolítja a helyzetet, hogy a pesti srácok szerint egy Frank T. Zsigo nevű férfivel jött haza az egyesült államokból, aki éppen aktuálisan a férje volt. Amennyiben igaz a portál értesülése, akkor Szabó az átlagosnál bőven több férjet tud felmutatni.

És mindez miért problémás? Leginkább azért, mert Szabó Tímea parlamenti képviselőként érzékeny és bizalmas információkhoz juthat, amiket nem mindegy, kivel oszt meg, illetve nem mellékes, kiket képvisel a törvényhozásban.

Mint ismert, a baloldali politikussal szemben visszatérő vád, hogy „nemzetközileg kiképzett ágens”, és a külföldi baloldal érdekeit követi. Erre erősített rá az az elhíresült hangfelvétel is, amelyen Gansperger Gyula CIA-ügynöknek nevezte Szabót, aki jogi eljárást kezdeményezett az elhangzottak miatt.

Az egészen biztos, hogy Daniel Langenkamp „felbukkanása” nem könnyítette meg Szabó Tímea múltjának értékelését, hiszen egykori mátkája erősen be van kötve az amerikai politikai -és médiaelitbe.

Amerikai kijevi attaséként. Forrás: Facebook

Langenkamp pályafutását újságíróként kezdte, méghozzá éppen a magyar fővárosban, ahol az amerikai titkosszolgálat befolyása alatt álló Budapest Week szerkesztőségében ismerkedett meg későbbi feleségével. Az amerikai férfi egyébként előszeretettel cikkezett az amerikai hírszerzés budapesti szerepvállalásáról, de szívesen közölt az atlantista irányvonalba illeszkedő írásokat is.

Budapest, fiatalság, szerelem – bár munkakapcsolatnak indult, sokkal több lett belőle. Langenkamp valósággal húzta maga után magyar párját, aki – mint arról már beszámoltunk – neki köszönhette karrierjének beindítását. Miután szorosabbra fűzték a viszonyukat, Szabó addig elérhetetlennek tűnt helyeken bukkant fel (Harvard, Pakisztán, Afganisztán), és olyan munkákat (politikai érdekérvényesítés, kutatások az ENSZ megbízásából) kapott, amelyek korábban teljesen valószínűtlennek tűntek.

Mint korábbi cikkünkből kiderült, a különböző újságoknál dolgozó fiatalok varázslatos módon hirtelen a Harvard egyik kutatóprogramjában bukkantak fel, úgy, hogy papíron az ENSZ megbízásából – többek között Afganisztán demokratizálásán – dolgoztak. Ez minimum furcsa, főleg, hogy Szabónak nem volt és a mai napig nincs az ilyen típusú feladatokhoz megfelelő végzettsége.

A Harvardi és egyáltalán a tengerentúli kaland tehát sokkal inkább tűnik egyfajta (ideológiai) kiképzésnek, semmint valós kutatómunkának. Ezt támaszthatja alá, hogy Szabó nem mondott igazat arról, hogyan nyert felvételt a világhírű egyetem egyik fontos projektjébe.

Mindez pedig könnyen azt jelentheti, hogy megalapozott a kritika vele szemben: fedőtörténettel próbálta igazolni felvételének körülményeit, és eltitkolta azt, hogy valójában kapcsolatrendszerének köszönhetően kapott helyet a Harvardon.

Az pedig szintén Szabó ellen szól, hogy miután elváltak az útjaik, Langenkamp rögtön az amerikai külügyminisztérium állományában találta magát. Sőt, Barack Obama második ciklusa alatt nagyon magas pozíciót töltött be, egészen a külügyi szóvivői tisztségig vitte.

A céljait nem helyezheti egy politikus az isteni alapigazságok elé – egy bíboros véleménye Joe Bidenről

Akik még valódi politikusok voltak: Apponyi interjúja egy amerikai csatornának

(Kontra nyomán Szent Korona Rádió)